Kémügy: a Fidesz mindent tud?

Nem indul nyomozás a kémügy kapcsán nyilvánvaló államtitoksértés miatt - az ügyészség azzal utasította el a kémper vádlottját védő ügyvéd feljelentését, hogy a titokgazda, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója nem kíván feljelentést tenni az ügyben. Holott Galambos Lajos volt NBH-főigazgató védője szerint egyértelmű, hogy a jobboldali sajtóhoz és Fideszhez minősített adatok szivárogtak ki. Emiatt is okafogyottnak tartja a 2041-ig szóló titkosítás fenntartását, de az AH-főigazgató ezt is máshogy látja.

Elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) azt a feljelentést, amelyet az úgynevezett kémper egyik vádlottjának - Galambos Lajos korábbi NBH-főigazgató - ügyvédje tett "szigorúan titkos minősítésű adattal visszaélés" bűntette miatt. Államtitoksértési ügyben csak akkor indulhat nyomozás, ha a minősítő, illetve a titokgazda - az AH főigazgatója - tesz feljelentést, így az ügyészség megkérdezte Göbölös László dandártábornokot, mire kiderült: "nem kíván feljelentéssel élni". Ezt a vádhatóság közölte a Galambost védő Molnár Lajossal.

Pedig - az ügyet részletekbe menően ismerő Molnár szerint - egyértelmű, hogy a 2041-ig titkosított, vagyis minősített nemzeti adatnak számító kémügy hátteréről és részleteiről egyre több adat kerül nyilvánosságra. Az ügyvéd ezt már többször jelezte az ügyészségnek. Először, július 31-én akkor írt a KNyF vezetőjének, Keresztes Imre főügyésznek, miután a zárt ajtók mögött zajló kémper július 5-i elsőfokú ítéletének kihirdetése után számos, minősített részlet szivárgott ki, ráadásul nem csak a sajtó, de a Fidesz irányába is.

A KNyF-nek küldött levelében az ügyvéd ismeretlen tettest említ, mint kiszivárogtatót, de pontosan megnevez több személyt, illetve médiumot, akik illetve amelyek a kémügy titkos részleteit nyilvánosságra hozták. Az ügyvéd kizárólag jobboldali médiumokat nevezett meg - Magyar Nemzet, Heti Válasz, Echo Tv és Hír Tv -, valamint Kocsis Máté fideszes parlamenti képviselőt illetve Gálszécsy Andrást, az Antall-kormány volt titokminiszterét.

Molnár csatolta az említett újságok több cikkét, a televízióadások felvételét. Külön megemlítette Kocsis nyilatkozatát: a júliusi elsőfokú ítélethirdetés után "rövid idővel a Fidesz kommunikációs igazgatója olyan nyilatkozatokat tett, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy valamilyen úton-módon birtokába kerülhetett az ügy érdemi indokolásának és az eljárás érdemi részének anyaga. Nyilatkozataiból gyakorlatilag felismerhetőek voltak az eljáró bírósági tanács elnökének zárt tárgyaláson elhangzott indokolást tartalmazó mondatai".

Az ügyvéd úgy folytatta: "július 5-én a Hír Tv műsorában (...) készített interjú tartalmazott Gálszécsy András részéről olyan állításokat és tényközléseket, amelyek úgyszintén arról tanúskodnak, hogy birtokába kerültek szigorúan titkos információk mind az ügy érdemét illetően, mind pedig az ítélet zárt tárgyaláson elhangzott indokolását illetően". Hozzátette: ugyanez igaz az Echo Tv-nek adott Gálszécsy-interjúra is. Az ügyvéd leveléhez csatolta a Heti Válasz július 25-i, a Magyar Nemzet július 6-i, 9-i, 16-i, illetve 25-i cikkeit is.

Miután semmilyen választ nem kapott, Molnár nemrég, október 1-én újra jelezte a "szivárgárogtatást" Keresztesnek. Második levelében kifejezetten kérte, hogy az AH főigazgatója vizsgálja felül és oldja fel az ügy titkosítását, mert az "jelenleg már teljesen okafogyott és értelmetlen". Indoklása szerint a szeptember végén, a worldpress.com oldalon - névtelenül - közzétett, a kémügy hátteréről szóló részletes és jól értesültnek tűnő írás elemeinek a sajtóban való megjelenése után "a titkosítás fenntartását már nem lehet megmagyarázni".

Folytatódik a per

Hamarosan a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsán folytatódhat a kémper. A Népszava megírta, hogy eddig olyan súlyos eljárási hibák történtek, ami miatt visszadobhatják az ügyet első fokra. A nem jogerős ítéletben Szilvásy György volt titokminiszterre, valamint Galambos Lajosra egyaránt 2 év 10 hónap letöltendő börtönt szabott ki a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa. Az NBH élén Galambost váltó Laborc Sándor felfüggesztett börtönt kapott, a negyedik vádlottat felmentették. Megírtuk, a katonai tanács egyik tagját nem sokkal később előléptették: Böröndi Gábort, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárjának parancsnokát a szárazföldi haderő élére nevezték ki. Ezzel szemben azt a hadbírót, aki nem találta megalapozottnak az ügyben a volt titokminiszter elleni gyanút, ezért 2011-ben - elutasítva az ügyészség indítványát - nem küldte előzetesbe Szilvásyt, nyugdíjazták, és több - államtitkokká minősített - eljárást is indítottak ellene.

A napokban - Molnár levelei, illetve az általa is hivatkozott, a worldpress.com-on megjelent írás alapján - a Népszava is megkereste az AH vezetőjét. A Belügyminisztériumon keresztül azt a választ kaptuk a titkosítás felülvizsgálatát firtató kérdésünkre, hogy "a Belügyminisztérium nem kommentál sajtóértesüléseket, ezért a megkeresésre nem kívánunk reagálni". Miután jeleztük, hogy nem kértük semminek a kommentálását, pláne nem a Belügyminisztériumtól, hanem Göbölös László dandártábornoktól várunk választ, a következő üzenet érkezett: "Göbölös úr nem nyilatkozik." Az AH-főigazgató egyébként nyáron még azt tudatta, hogy - a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyhangú kérése ellenére is - legfeljebb csak a jogerős ítéletet követően fontolja meg a minősítés felülvizsgálatát.

Az továbbra is nyitott kérdés, hogy ehhez Göbölös a fejlemények ellenére is tartja-e magát. Legalábbis a napokban Molnárnak megküldött ügyészségi válasz - amit szeptember 8-i dátummal még az első, júliusi levelére kapott - a feljelentés elutasítása mellett arra is kitért, hogy az AH főigazgatójának megküldték a minősítés felülvizsgálatára, illetve feloldására vonatkozó indítványt, de egyelőre válaszról, döntésről nem számoltak be.