Két javaslat versenytörvény-módosításra

A szakminisztérium átfogó tervezete jobbára finomításokat, csiszolásokat tartalmaz. Közben egy magánjavaslat teljesen szabad kezet adna a kormánynak kedves monopóliumok létrejöttére, ami ellentétes más uniós országok gyakorlatával.

A versenytörvény módosítási tervezete péntek este került fel az Országgyűlés honlapjára, a szöveg egyebek mellett módosítja az iratbetekintés és az üzleti titokká minősítés szabályait is. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a törvény módosítását azzal indokolja, hogy a tisztességtelen piaci magatartást és a verseny korlátozását szabályozó (verseny)törvényt legutóbb 2009-ben módosította átfogóan a parlament, azóta azonban változott a gazdaság, az uniós versenyjog és a bírói gyakorlat is.

Az összefonódással, a kartellel kapcsolatos szabályokat nem módosítja érdemben a javaslat. Nem található meg a szövegben az a módosítójavaslat sem, amely a kormány számára gyakorlatilag korlátlanul tenné lehetővé, hogy bizonyos cégegyesüléseket kivonjon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata alól. Ezt ugyanis az átfogó modosítástól függetlenül, külön képviselői önálló indítványként adták be egy héttel korábban. A Koszorús László, majd - hozzá kapcsolódva - Bencsik János fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy az engedélyköteles összefonódást rendelettel közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse. Ezekhez nem kellene a GVH engedélyét kérni.

A GVH elnöke, Juhász Miklós korábban közleményében reagált a képviselői indítványra. A GVH szerepét és általában az átlátható és tisztességes verseny lehetőségét csonkító javaslatot védelme alá vette. Érvelése szerint csak szűk körben, kizárólag közérdekből vonhatna ki egyes ügyleteket a hivatal eljárása alól. Ez az állítás azonban valótlan, hiszen a javaslat nem állapítja meg sem azokat az ismérveket, amelyek fenállása esetén a kormány stratégiaivá nyilváníthat egy összefonódást, sem tételesen azokat az eseteket, amelyekre hivatkozva a kormány eleve szabad utat adhat a neki kedves cégfúzióknak. Csupán példálózó felsorolásként szerepel a munkahelyek és a nemzetközi versenyképesség megőrzése vagy az ellátás biztonsága. Vagyis ezeken az (eleve szinte bármikor elővehető) okokon kívül bármilyen más szempont is indok lehet.

Az EU más államaiban is bevett gyakorlat, hogy a versenyszempontokat mérlegelő versenyhivatalok döntését felülbírálhatják szaktárcák vezetői - folytatja Juhász. Ez igaz, mutatnak rá szakértők, csak egészen más módon, mint ahogy a fideszes képviselők nálunk javasolják. Itt ugyanis nem felülbírálatról van szó, hanem eleve kivennék az adott cégegyesüléseket a GVH hatásköréből.

A fúziók engedélyezése a piacgazdaság működésének igen kényes területe, hiszen az erőfölény vagy akár a monopólium létrejötte erősen veszélyeztetheti a versenyt, így megkárosíthatja a fogyasztókat és a versenytársakat. Ezért a fúzióengedélyezés alóli kivételeket csak jól körülbástyázva építik be a piacgazdaságok a jogrendjükbe. Ezeket az eseteket például részletesen indokolni kell, független testületek döntenek róluk. Másrészt az is igaz, hogy maga a versenyhatóság is képes mérlegelni a képviselői módosításban említett kérdéseket, van példa arra, hogy foglalkoztatási szempontok miatt engedélyeztek fúziót.

Visszatérve az átfogó, minisztériumi javaslatra, az a kartellügyeket úgy módosítaná, hogy megszünteti a mai helyzetet: ha egy cégfelvásárláshoz versenyhatósági engedély kell, akkor jelenleg már az engedély megadása előtt - saját kockázatra - végrehajtható a tranzakció. Így ha a hatóság nem adja meg az engedélyt, nehéz visszaállítani a korábbi állapotot.
A módosított szabály szerint az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, és az irányítási jog nem gyakorolható. Kivételesen azonban a versenytanács engedélyezheti az irányítási jog gyakorlását a fúzió engedélyezése előtt. Ehhez azonban az kell, hogy ha a GVH megtiltja a fúziót, ezt a határozatot akkor is végre lehessen hajtani.
A tervezet az iratbetekintés előírásait teljes egészében átteszi a versenytörvénybe.

Új jogintézmény a speciális egyezségi eljárás. Ez akkor alkalmazható, ha a jogsértő elismeri a tettét, annak jogi megítélését és a bírságot, továbbá lemond a jogorvoslati jogáról. A versenyhatóság szempontjából előnyös a gyors lezárás, mert elmarad az évekig húzódó per, míg az ügyfél - engedékenysége következtében - 10 százalékkal csökkentett bírsággal kalkulálhat.
Az iratbetekintés szorosan kapcsolódik az üzleti titok köréhez. Jelenleg egy adat üzleti titokká nyilvánítását a hatóságtól kell kérni, ha viszont hozzájárul, akkor sérül az ellenfél joga. A tervezet szerint az adat gazdája nyilvánítja azt üzleti titokká, és mindaddig az marad, amíg az eljáró versenytanács - kérelemre - meg nem fosztja ettől a jellegétől.

A probléma lényege az, hogy az üzleti titokká nyilvánítás sértheti az ellenfél jogorvoslati jogát, mivel nem ismeri az abban foglaltakat. Ha a versenytanács engedélyezi az ellenfélnek az üzleti titok megismerését, akkor is csak az után tekinthet be abba, ha jogerőssé válik az engedélyező határozat. A tervezet szerint a reklámtörvényből a versenytörvénybe kerülnek át a megtévesztő és a tiltott összehasonlító reklámra vonatkozó szabályok. A versenyhatóság belső életét is több szabály módosítja.

A tervezet a végén több más törvényt is módosít, azzal a céllal, hogy a GVH hozzájuthasson az eljárásához szükséges adatokhoz. Például a hírközlési törvény úgy módosul, hogy a szolgáltató köteles kiadni a GVH-nak - de csak meghatározott ügyekben - az eljárásban érintett előfizető személyes adatain túl az általa hívott előfizetők számait, a hívások időpontját, időtartamát, továbbá mobiltelefonnál a cellainformációkat és a telefon egyedi azonosítóját is.