irattár;KIM;titkosítás;

2013-11-08 06:10:00

Több millió titok vált hozzáférhetővé

Harminc év minden minősített adatát felülvizsgálták a közigazgatásban: az egymásra pakolva csaknem 14 kilométer magas papírhalmot jelentő több, mint nyolcmillió irat egy részének minősítését feloldották, így ezek - ha nem is válnak a jövőben sem azonnal, könnyen megismerhetővé -, a levéltárakban kutathatók lesznek. 

1980 januárja és 2010 áprilisa között keletkezett összes - titkosnak, bizalmasnak számító - irat újraértékelése hatalmas munka volt: már 1995-ben meg kellett volna kezdeni, de nemhogy a törvény szabta 1999 végi határidőre nem végeztek vele, sok érintett szervezet el sem kezdte addig a dokumentumok tanulmányozását. Ezért 10 évvel kitolták a határidőt, ám az még így is kevésnek bizonyult. A kormány a "nemzeti minősített adatok" idén június végére befejezett felülvizsgálatáról szóló jelentést szeptember 18-i ülésén tárgyalta, és vette tudomásul.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztréium (KIM) tájékoztatása szerint "a felülvizsgálat eredményeként a közigazgatásban kezelt minősített iratok 57 százaléka vált nyílttá". Mivel hosszú évtizedeket fogott át a vizsgált időszak, a legtöbb - évtizedekre titkosított - régi irat már eddig is levéltárakban, minisztériumi háttérintézmények raktáraiban pihent. A legtöbb iratot - több, mint 7 milliót - a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrizték, de az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) is jutott munka a csaknem 300 ezer, a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a 130 ezer, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is a maga több, mint 270 ezer aktájával.

A minisztériumokban jóval kevesebb - nyilvánvalóan frissebb - dokumentum volt fellelhető (lásd táblázat). Ezek közül a legtöbb titkot a Nemzetgazdasági Minisztériumban őrizték: a csaknem 35 ezer minősített irat majdnem háromnegyedénél megszüntették a minősítést. Hasonló arányban "selejtezett" 22.655 iratából a Belügyminisztérium, továbbá a maga több, mint 18 ezer dokumentumával még dobogós Külügyminisztérium. A legkevésbé tiltkolózó az erőforrás-minisztérium volt: iratai 98 százalékának minősítését megszüntette. Az agrártárca kezelte a legkevesebb titkot, ám arányaiban a legtöbbet őrizte meg beőlük: a kétharmadukat.

Ha a titokgazda úgy ítélte meg, akkor akár további 30 évig továbbra sem nyilvánosak a "szigorúan titkos" illetve "titkos" jelzetű iratok, 20 évig a bizalmas minősítésűek, illetve 10 évig az úgynevezett korlátozott terjesztésűek. A KIM-ben az átvizsgált csaknem 11 ezer iratból 363 maradt csupán elzárva. Ezek közül csaknem minden tizedik, 33 irat úgynevezett háromezres kormányhatározat. Érdekes, hogy az Antall-Boross-kormány idejéből féltucat ilyen kormánydöntés minősítését még most is indokoltnak tartották 2020-2040-ig, miközben a második Gyurcsány-kormány 2007-2008-ban hozott tucatnyi hasonló határozatáét nem.

Fenntartották viszont a Bajnai-kormány 2010-ben hozott összes, 5 darab titkos határozatának minősítését - igaz, csak 2015 tavaszáig. A legtovább, 2042. szilveszteréig egy, még az első Orbán-kormány idején, 2000-ben, a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) keletkezett "szigorúan titkos" tájékoztató anyag nyilvánosságára kell várni - igaz, a mostani felülvizsgálatnál csaknem 50 évvel lecsökentették az eredetileg 2090. november 14-ig szóló titkosítást. A második "legnagyobb" titok a KIM-nél a Medgyessy-kormány idejére datálható jelentés, hiszen ez eredetileg csak 2082. végén vált volna nyilvánossá, de a felülvizsgálat alapján 2030. végén megismerhető lesz.