Végkielégítések különadója - Elutasították Orbánék fellebbezését

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította magyar állam fellebbezését három olyan ügyben, amelyben a bírák korábban kimondták, ellentétes a magántulajdon védelmének elvével a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, így - keddi hírünkkel ellentétben - a döntések véglegesek, jogerőre emelkedtek.

A bíróság minden ítélete ellen lehet fellebbezni az úgynevezett Nagykamarához. A fellebbezésekről egy öt bíróból álló testület dönt. A bírák hétfőn ültek össze, hogy 13 fellebbezés sorsáról döntsenek, az erről szóló határozatot viszont csak később hozták nyilvánosságra. Egyetlen egyet, egy Törökországot érintő fellebbezést fogadtak el, a másik tizenkettőt, köztük a három magyart elutasították, ezzel pedig az ítéletek immáron véglegessé váltak.

A három eredeti ítélet májusban, júniusban és júliusban született. Május 14-én egy harminc év munkaviszony után elbocsátott, csak N.K.M. monogrammal azonosított, budapesti minisztériumi alkalmazott ügyében 11 ezer euró (3,25 millió forint) kártérítés és 6000 euró perköltség megtérítésére kötelezték a magyar államot. Júniusban Gáll Eszter Máriának ítélt meg a bíróság 16 ezer euró kártérítést, amely mellett 900 euró perköltséget is meg kell térítenie az államnak.

A szolnoki Gállt 2011 márciusában bocsátották el az adóhivataltól több mint 30 év után. A budapesti, R. Sz.-nek, akinek a munkaviszonya 2010-ben közös megegyezéssel szűnt meg egy állami cégnél, 25 ezer euró kártérítést ítéltek meg a strasbourgi bírák júliusban, s emellett még 3400 euró perköltség megtérítésére is kötelezték Magyarországot. A magyar állam mindhárom ítéletet ellen fellebbezett.

Az MTI-nek Kende Tamás nemzetközi jogász az ügyről úgy nyilatkozott, hogy az ítéletből nem következik jogalkotási kötelezettség. Szerinte ugyanakkor célszerű lenne a szabályozás megváltoztatása, ugyanis az ítélet nyomán sorozatban veszti el a hasonló pereket Magyarország.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa szerint jogszerű lehet az olyan megoldás, ha csökkentik az adó mértékét. A bíróság ugyanis a 98 százalékos mértéket értékelte tulajdonelvonásként, vagyis, például egy 30 százalékos kulcs valódi adóként működhet.

A jogász azt is elmondta: az ítélet nem terjeszthető ki azok kártalanítására, akik nem pereltek. Arról is szólt, hogy aki a jogsérelem elvesztésétől számított 6 hónapon belül nem perelt, az a jövőben már nem perelhet, viszont aki most szenvedi el a kárt az fordulhat a bírósághoz. Tudomása szerint, mintegy háromszázan perelték be a különadó miatt a magyar államot.
Az ítéletek egyébként rendelkeznek a kártérítések kifizetésének határidejéről, amelyeket a nemzetközi tapasztalatok szerint rigorózusan be szoktak tartani az érintett államok - fűzte hozzá Kende Tamás.