A vaku villanása zavaró lehet a peren

Ma még kérdéses, hogy az információkorlátozás, vagy a nyilvánosság kiteljesedés lesz a fő iránya a - hosszú évek szakmai vitái után - már készülő igazságügyi tájékoztatási törvénynek. A bíróságok eddig ugyanis egymástól eltérő gyakorlattal adtak felvilágosítást a sajtónak egy-egy ügyben, és a sajtó is eltérően bánt például a tanúk adatainak közlésével, és kérdés az is, lehet-e élőben közvetíteni egy tárgyalást. Volt bíró, aki a fotósok és tévéstábok kitiltása mellett érvelt, mondván: "zavaró" a vakuk villogása.

"Figyelembe kell venni, hogy a bíróknak a tárgyalás menetéhez kellő nyugalomra van szükségük, ugyanakkor fontos, hogy az újságírók is elvégezhessék munkájukat" - így összegezte még idén áprilisban Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt a dilemmát, amellyel a nyilvánosság biztosítása kapcsán a bíróságok már évek óta küzdenek. A gyakorlat ugyanis bíróságonként is eltér például abban, mit engednek meg a média képviselőinek a tárgyalóteremben, mi az, amit rögzíthetnek, nyilvánosságra hozhatják-e a tanúk vallomásait - hiszen azok közlése igencsak befolyásolja az eljárás menetét -, vagy az eljárás más iratait, amelyek az érintettek adatait is tartalmazzák.

felgyorsult az információáramlás, a közösségi média azonban "nem válogat" az érzékeny vagy kevésbé érzékeny adatok között, az eseményekről szinte a történésük idejében értesülhetünk a világhálóról, és erre választ kell adnia a bíróságoknak is. Mint az egyik napilap beszámolt róla, már készül az igazságügyi tájékoztatási törvény frissítése, amely meghatározná, milyen adatok, iratok kerülhetnének nyilvánosságra a tárgyaláson és az eljárás korábbi szakaszában, hogy a perben részt vevő személyek milyen nyilatkozatot adhatnak saját ügyükben, és a tárgyalás jegyzőkönyvét feltehetik-e a világhálóra.

Ezt a szabályozás kidolgozásában részt vevő OBH kommunikációs munkacsoportjának tagja, Harangozó Attila közölte a lappal, miután a közelmúltban a fővárosban országos tanácskozást is tartottak a témában. Mint Harangozó megállapította, az informatika már azt a kérdést is új megvilágításba helyezi, mit értsünk a tárgyalás nyilvánosságán. Miként egy kivételes brutalitású gyilkosság részletei, a tárgyaláson ismertetett egészségügyi adatok, adózási információk is kikerülnek - érvelt. Ehhez viszont az érintettek hozzájárulása szükséges.

Kérdés azonban, hogy a magánszféra védelme mellett szóló, és a törvénybe minden bizonnyal bekerülő érvek nem adnak-e túl erős kontrollt a sajtószabadsággal szemben. Erre lehet legalábbis következtetni a Debreceni Ítélőtábla büntetőkollégiuma vezetője, Ficsór Gabriella véleményéből, aki 2010 decemberében egy szakmai anyagban elismerte ugyan, hogy felerősödőtt a társadalmi ellenőrzés szerepe, és megjelent "az elektronikus nyilvánosság igénye" is például az ítéletek megismerhetősége miatt, ez azonban szerinte mégsem magyarázza a nyilvánosság maradéktalan és korlátlan biztosítását. "A nyilvános tárgyalás a gyakorlatban azt jelenti, hogy hozzátartozók, ügyvédjelöltek, joghallgatók ülnek be a tárgyalásra, s ez senkit sem zavar. Nem lehet zavaró az sem, ha a sajtó képviselői is beülnek, s jegyzetelnek.

Zavaró csak az, amikor a vakuk villognak, a sajtó mikrofonja a tanú környékén mozog, valamint tudja, hogy "szerepelni fog a tv-ben" - írta Ficsór, aki szerint "a nyilvánosság kizárása nélkül", de meg kellene tiltani a tárgyalásokon a kép- és hangfelvételek készítését, illetve a közzétételüket. (Ma van bíró, aki a tárgyalás teljes ideje alatt "eltűri" a vakuk villogását, és van, aki csak az első öt percben ad erre engedélyt.)

Arra bár semmi nem utal, hogy a készülő - és a tervek szerint jövőre az Országgyűlés elé kerülő - tervezet ezt az irányt követné, ám korábban a már távozott ombudsman, Szabó Máté és az Eötvös Károly Intézet is a nyilvánosság erősítése mellett érvelt.

Szabó - aki már akkor egységes szabályozást sürgetett az igazságügyi minszternél - a hozzá érkezett panaszokra is figyelemmel, a tárgyalások "nagyobb nyilvánosságát biztosító intézkedések" gyors megvalósítását" tartotta előremutatónak. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság akkor megválasztott új elnökére, Baka Andrásra is. "A nagyobb nyilvánosság minőségjavító tényező, jobb felkészülésre, gondosabb tárgyalásvezetésre inspirálhat. Ezért is szükséges, hogy a nagyobb tárgyalótermekben lehetőség szerint kamerák kerüljenek elhelyezésre" - mondta akkor Baka.

2010-ben az Eötvös Károly Intézet pedig már figyelmeztetett, hogy egy esetleges törvény "nem vezethet a nyilvánosság alkotmányos szintjének csökkentéséhez". Még ha egyedi esetekben a nyilvánosság korlátozható is - hiszen a bírónak kell eldöntenie, hogy egy magánérdek meghaladja-e az eljáras nyilvanosságához fűződő közérdeket -, a törvénynek átlátható eljárásrendet, ezen keresztül pedig a nyilvánosság kiteljesedését kell jelentse.