Reflex;bíróság;Nyers Rezső;nyugdíjpótlék;

2013-12-05 06:12:00

Elvonás indok nélkül

Hiába szerette volna, nem tudta meg Nyers Rezső, hogy milyen indokkal vált jogosulatlanná a nyugdíjpótlékra. Miután az igazságügyi minisztériumtól megkapta az erről szóló határozatot, az egykori szociáldemokrata politikus - egyebek közt a '68-as gazdasági reformok atyja, a rendszerváltás előtti államminiszter, az MSZP első elnöke - élt a fellebbezés jogával, de a szaktárca, majd a bíróság sem adott erre választ. A minisztérium egy könyvidézetet küldött, a bíróság pedig a néhány perces tárgyaláson közölte, nincs joga felülbírálni a történész-bizottság határozatát.

A legkevésbé sem érdekli a családot, hogy mennyi Nyers Rezső nyugdíja, de a vele való bánásmódot visszautasítják - ezt mondta lapunknak az egykori politikus fia. A fiatalabb Nyers Rezső megjegyezte, édesapja elmúlt 90 éves, súlyosan beteg ember, aki már nem foglalkozik a nyugdíja összegével.

Mint ismert, a kormány felülvizsgálta "a különböző kitüntetések alapján járó kommunista nyugdíjpótlékok ügyét", így 142-en augusztus óta nem kapják már ezeket a juttatásokat. Az "érdemtelenné nyilvánítás" olyanokat érint, akik havi 8-16 ezer forintos pótlékban részesültek, szó sem lehet tehát esetükben "kommunista luxusnyugdíjakról", ahogyan azt Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vagy a fideszes Wittner Mária hangoztatta korábban. A kormánypárti politikusok hallgattak arról, kik és miért váltak jogosulatlanná a pótlékokra, a határozatokban magukat az érintetteket sem tájékoztatták a megvonás okairól.

Ezt erősítette meg lapunknak Nyers Rezső fia is. Mint mondta, augusztusban kaptak egy levelet az igazságügyi minisztériumtól, amelyben arról tájékoztatták édesapját, hogy egy történészbizottság javaslata alapján a pótlékot megvonják tőle, mert "részt vett a forradalom leverésében és a megtorlásban". Még azt is megjegyezték, hogy a döntés ellen fellebbezhetnek, de a bíróság csak akkor tárgyalja az ügyet, ha ezt külön kéri az érintett. Ellenkező esetben "ülésen kívüli határozathozatallal" bírálják el az ügyet - olvasták a levélben. A Nyers Rezsőt képviselő ügyvéd kérte, hogy legyen tárgyalás, és a bíróságon mutassák be, mire alapozza a szakminisztérium a politikus meghurcolását. Nyers Rezső fia úgy fogalmazott: a normális jogi eljárás velejárója, hogy az érpinttel megismertetik, milyen tények szólnak ellene, illetve az ítéletet indokolják. Azt is kérték, a tárca függessze fel a határozatot a bírósági döntésig.

Az első válasz a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól jött, amelyben arról tájékoztattak, hogy elutasították a döntés felfüggesztését célzó kérelmet, és egyben közölték, hogy az 1956. december 6-i, ideiglenes központi bizottsági ülésen történtek miatt vált a pótlékra jogosítatlanná Nyers Rezső. Mint írták, ezen a napon választották be a testületbe, mint közellátási kormánybiztost. Így részt vett abban a munkában, amelyben elfogadták az "ellenforradalom" négy fő okáról szóló határozatot. Később az igazságügyi minisztériumtól is jött egy levél - folytatta a politikus fia. Fénymásolatban elküldték a Huszár Tibor által készített interjúkötet egyik részletét. A Beszélgetések Nyers Rezsővel című könyvből egy 1957-es ülést idéztek, azt, amikor a Nagy Imre pert tárgyalták. Nyers Rezső akkori felszólalása saját bevallása szerint sem volt szerencsés - erre a könyvben is utal -, de, hogy pontosan mi hangzott el, azt már senki nem tudja, hiszen nincs róla hiteles jegyzőkönyv. Ez a két dolog volt, amit felhoztak az édesapja ellen - magyarázta a fiatalabb Nyers Rezső.

A bírósági tárgyalás végül néhány percig tartott. A testület a közigazgatási eljárási szabályokra hivatkozva elutasította a keresetet azzal a magyarázattal, hogy nincs joguk felülbírálni a történészbizottság határozatát. Nyers Rezső fia hozzátette, hogy édesapja 1989-ben, 66 évesen ment nyugdíjba. Miután hosszú szolgálati ideje volt, nyugdíja most, 90 évesen a pótlékkal együtt 213 ezer forint volt. A elvont kiegészítés ebből 14 ezer forint.