Kártérítést kap Hodorkovszkij - de elveszik tőle

Publikálás dátuma
2013.12.27 17:39
Fotó: Sean Gallup, Getty Images.
Fotó: /
Az orosz állam 10 ezer euró (mintegy 3 millió forint) kártérítést utal át Mihail Hodorkovszkij korábbi olajmágnásnak az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése alapján - közölték az orosz pénzügyminisztériumban.

Az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozó forrás szerint ezt a pénzt azonnal zárolhatják is az orosz üzletember számláján, mert a múlt pénteken elnöki kegyelemmel szabadult és Németországban tartózkodó Hodorkovszkijtól az orosz adóhivatal 17 milliárd rubelnyi (112 milliárd forint) adót követel. A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság szerint ez a követelés jogtalan. Hodorkovszkij környezetében úgy tudják, hogy az üzletember a 10 ezer eurót jótékony célra fordítaná.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága július 25-én megállapította, hogy a Yukos (Jukosz) orosz olajcég volt főrészvényesével és üzlettársával, Platon Lebegyevvel szemben csalás és adóelkerülés címén emelt vádak megalapozottak voltak ugyan, az elítélésükhöz vezető oroszországi eljárás során azonban megsértették emberi jogaikat.

A strasbourgi emberi jogi bíróság nem tartotta politikai ügynek a Hodorkovszkij és Lebegyev elleni pert. Kifogásolta ugyanakkor, hogy az orosz bíróság az első Yukos-per során, amelyben 2005-ben született ítélet, nem hallgatta meg a védelem legfontosabb tanúit, akik szakértői jelentést készítettek az ügyben. A két üzletember egyenként 9 év szabadságvesztésre ítélték, majd büntetésüket egy évvel csökkentették.

2010-ben az újabb Yukos-ügyben bűnszövetkezetben, nagy értékben elkövetett (olaj)lopás, illetve pénzmosás vádjával Mihail Hodorkovszkijt és Platon Lebegyevet egyenként 14 év szabadságvesztésre ítélték. A bíróság beleszámította az előző 8 évnyi büntetést, majd a fellebviteli bíróságok 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is egy-egy évvel csökkentették azt, így Hodorkovszkij csak jövő augusztusban szabadult volna.

Időközben kiderült, hogy az orosz legfelsőbb bíróság elnöksége jövő január 23-án tárgyalja újra Hodorkovszkij és Lebegyev második büntetőügyét. Vjacseszlav Lebegyev, az orosz legfelsőbb bíróság elnöke szerdán perújrafelvételt rendelt el mindkét Yukos-ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyáron hozott határozata alapján.

Szerző
2013.12.27 17:39
Frissítve: 2013.12.27 18:55

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15