Fővárosi Törvényszék: ott fejezzék be, ahol elkezdték!

Publikálás dátuma
2014.01.06 19:11
Nem veszik vissza az ügyeket. Fotó: Nigel Treblin/Getty Images
Fotó: /
Annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie a büntetőeljárást, ahol a tárgyalást eredetileg megkezdték, függetlenül attól, hogy az ügyáthelyezés miatt eljáró törvényszékek megállapították az illetékességük hiányát - közölte a Fővárosi Törvényszék a hétfői büntetőkollégiumi tanácselnöki értekezletének állásfoglalása alapján.

Mint írták, a szakmai értekezlet döntése nyomán a visszaküldött ügyekben a Fővárosi Törvényszék meg fogja állapítani az illetékességének hiányát, és az eljáró bíróság kijelöléséről a Kúria dönt.

Közleményükben felidézték: az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az Országos Bírósági Hivatal elnökének biztosított azon jogot, hogy az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki, ha az ügy elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.

Mint kifejtették, az eljárási szabályok szerint az ügy áttételére illetékességi okból csak a tárgyalás megkezdése előtt van lehetőség. A tárgyalás megkezdése, vagyis a vádirat ismertetése után áttételnek csak az úgynevezett kizárólagos illetékesség esetében van helye.

A tanácselnöki értekezlet megállapította, hogy az Ab határozata nem érinti a büntetőeljárás egyéb, hatáskörrel és illetékességgel kapcsolatos rendelkezéseit. A jogszabály az illetékesség kapcsán meghatározza azt a bűncselekménykört, amelynek elbírálására egyedül a Fővárosi Törvényszéknek van illetékessége.

A Fővárosi Törvényszék szerint az ügyáthelyezéssel érintett eljárások nem tartoznak a kizárólagos illetékesség körébe. Mindebből viszont az következik: "függetlenül attól, hogy az eljárás lefolytatására utóbb alaptörvény-ellenesnek nyilvánított jogszabály alapján", más, azonos hatáskörű bíróságot jelöltek ki, az illetékesség rögzült, így a büntetőeljárást annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie, ahol a tárgyalást megkezdték - olvasható a törvényszék közleményében.

A bírósági ügyek áthelyezését 2011-ben tette lehetővé a törvény az OBH elnöke számára. Az indok az volt, hogy az országos átlagnál lényegesen jobban leterhelt központi régió bíróságait tehermentesítsék, és gyorsítsák az ügyek elbírálását. Az ügyáthelyezésekkel összefüggő Ab-eljárás 2012 tavaszán indult, egyebek mellett a BKV-val kapcsolatban súlyos korrupciós bűncselekményekkel megvádolt Hagyó Miklós és társainak büntetőperében eljáró védők alkotmányjogi panasza nyomán.

Handó Tündét saját kérésére 2013 tavaszán hallgatta meg az Ab. Az OBH elnöke többször is hangsúlyozta, hogy objektív mérce és eljárási rend alapján járnak el az ügyáthelyezéseknél, amelyekből 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 volt. Minden 2011-ben áthelyezett ügy, valamint a 2012-ben áthelyezettek több mint fele egy éven belül befejeződött, amire az eredetileg illetékes bíróságon nem lett volna lehetőség az elnök szerint.

Az Ab 2013 decemberében mondta ki a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény alkotmányellenességét. 

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a Magyar Hírlap december 20-i számában szólt arról, hogy az eljárások elhúzódásához, ezen keresztül pedig újabb strasbourgi kártérítési perekhez vezethet, ha egyes törvényszékek az ügyáthelyezés megszűnésével visszaadják a Fővárosi Törvényszéknek a náluk folyó pereket.

December 16-án a Kecskeméti Törvényszék az illetékességének hiányát állapította meg Hagyó Miklósnak, Budapest volt főpolgármester-helyettesének és 14 társának büntetőperében, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez.

A Szolnoki Törvényszék a múlt szombaton közölte az MTI-vel, hogy - ugyancsak az Alkotmánybíróság decemberi határozatára figyelemmel - illetékesség hiánya miatt átadta a Sukoró-ügyként ismert büntetőpert a Fővárosi Törvényszéknek. December 13-án szintén a Szolnoki Törvényszék állapította meg ítélet helyett illetékességének hiányát egy budapesti, 2008-ban és 2009-ben elkövetett, 67 vádlottas hivatali vesztegetési ügyben, és a pert áttette a Fővárosi Törvényszékre.

Szerző
2014.01.06 19:11

Pénzt ígért a magyar sajtónak az amerikai külügy, de most mégsem ad

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:42

Fotó: /
Még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, hogy 700 ezer dollárral támogassák a vidéki, objektív sajtót. Mostanra arra jutottak: inkább „más megközelítést alkalmaznak”.
Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – nyilatkozta a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Richard Damstra a Nyomtass te is! hetilapnak, amikor a korábban meghirdetett, a szabad vidéki sajtót támogató pályázatról érdeklődtek. Az Index emlékeztetett rá, hogy az „Objektív média támogatása Magyarországon” címmel kiírt 700 ezer dolláros, mintegy 190 millió forintos amerikai külügyminisztériumi pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni. Ez az a pályázat, amelynek hírére a magyar külügy tavaly bekérette David Kostelancik ideiglenes nagykövetségi ügyvivőt. Nemrég a Népszava is foglalkozott a témával, kérdésünkre akkor a nagykövetség úgy reagált, hogy egyelőre nincs további közlendője. Korábban, május végén azt a választ kaptuk, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés még nincs. A Nyomtass te is!-nek az amerikai sajtóattasé azt mondta: „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről”.
Témák
médiaUSA
2018.07.22 20:42

Budapesten hagyta a csomagokat a Ryanair, fellázadtak az utasok

Publikálás dátuma
2018.07.22 16:21
FOTÓ: PAUL FAITH / AFP
Fotó: /
Másodszor fordult elő, hogy a fapados társaság Las Palmas-i járata egyszerűen nem viszi el az utasok csomagjait, túlsúlyra hivatkozva.
Kellemetlen meglepetés érte a Ryanair Budapest-Las Palmas járatának utasait vasárnap: azt közölték a már a fedélzeten ülő utasokkal, hogy a gép túlsúlyos, ezért leszedik a csomagokat – írja az Index. Egy utas szerint választás elé állították őket: vagy maradnak a gépen, és szerdán kapják meg a csomagjaikat kint, vagy szálljanak le.  Ez már a második eset, egy hete ugyanakkor nem is szóltak, csak a Kanári-szigeteken közölték az utasokkal, hogy a csomagok Budapesten maradtak, és leghamarabb három nap múlva, szerdán kaphatják meg azokat. Most vasárnap az utasok egy része fellázadt, leszállt és üvöltözve elállta a gép útját. A helyszínre kiérkezett a rendőrség is. Végül a pilóta bejelentette, hogy azoknak, akiknek a csomagja Budapesten marad, nem kell szerdáig várniuk rá, vagy ma, vagy legkésőbb holnap az is meg fog majd érkezni.  AZ Index szerint valószínű, hogy a Ryanair nem a távolságnak, üzemanyag-szükségletnek, utasszámnak, csomagszámnak megfelelő géppel működteti ezt a járatát, ezért kellett hátrahagyni a csomagokat, de a légitársaság nem nyilatkozott legutóbb sem.  
2018.07.22 16:21