Legalább a miniszter elégedett

Kincstári optimizmussal fűszerezett diadaljelentést tett közzé a napokban Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter a sikereket a kormány agrárpolitikájának, a szakértők pedig az időjárásnak tulajdonítják.

Az agrárgazdaság 2013-ban az 1,8 százalékos GDP-növekedéshez jelentős, csaknem 50 százalékos mértékben járult hozzá - mondta a napokban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A mezőgazdasági számlarendszer első előzetese szerint a mezőgazdaság 2013-as kibocsátása 2 265 milliárd forintra nőtt a megelőző esztendő 2173 milliárd forintjáról, a növekedés mintegy négy százalékos volt.

Fazekas Sándor szerint a kormány földbirtok-politikai céljainak középpontjában a családi gazdaságok, az agrár-középosztály megerősítése áll, ennek érdekében dolgozták ki - és fogadta el az Országgyűlés - a mezőgazdasági földek forgalmáról szóló jogszabályt. Az új földtörvény korszakváltást jelent, ugyanis a szocialista kormányok a nagygazdaságok térnyerésében voltak érdekeltek, a mostani kabinet ezzel ellentétben a családi gazdaságokban látja a jövőt.

(A programban eddig mintegy 3 000 szerződést kötöttek meg, a nyertesek közel 70 százaléka pedig családi gazdálkodásban műveli a termőföldet.) A tárcavezető fontosnak nevezte azt is, hogy a vidéki emberek életminősége és az azt szolgáló infrastrukturális feltételek szintén folyamatosan javuljanak. Ezt szolgálja például a 2011-ben nemzeti forrásból elindított Tanyafejlesztési Program is.

Harangozó Gábor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista tagja a Népszavának ennek kapcsán megjegyezte: ha Budapest belvárosában egy vásárcsarnok 220 millió forintos felújítását a tanyaprogram sikereként lehet elkönyvelni, akkor kétségtelen tény, a program, valóban sikeres. Ha azonban a valódi tanyák, a vidék támogatása a cél, akkor ez a program jó esetben is legfeljebb félsiker, mert éppen azokra jutott kevesebb pénz a Rogán Antal vezette kerület kistafírozása miatt, akik igazán rászorultak volna. A szakpolitikus emlékeztetett arra, hogy tavaly a hazai mezőgazdaság teljesítménye a 2011-es szintre állt vissza, amiben a fő szerepet a kedvező időjárás játszotta. Azt, hogy a jó időhöz az Orbán-kormánynak mi köze van, azt én sem nem tudom - fűzte hozzá Harangozó Gábor.

Ami viszont már nem feltétlenül az égieken múlt, már sokkal kevesebb oka van a büszkeségre az agrártárca vezetőjének. Fazekas ugyanis a kabinet jó pontjai közé sorolta a gazdáknak kínált hitelprogramot is, amelyet azonban azért kellett bevezetni, mert a kárenyhítési alap átalakítása, vagy inkább szétverése miatt a termelők hiába várták a veszteségeik enyhítését - jegyezte meg az agrárpolitikus. Ráadásul a feltételek miatt csak nagyon kevesen éltek a lehetőséggel.

Harangozó üdvözölte az egyre szaporodó agrárstratégiák kidolgozását, de úgy vélte, inkább az állatállománynak kellene gyarapodnia. Erre azonban kevés az esély, ha például idén a sertésstratégia költségvetését 3-ról 1 milliárd forintra csökkenti a kormány. Van, tehát stratégia, sőt kormánybiztos is a sertésprogramhoz, csak a jószágok száma zsugorodik, vagyis stratégiából több, disznóból kevesebb van - figyelmeztetett a szocialista szakpolitikus.

A miniszter büszkén említette azt is, hogy a földtörvény a családi gazdaságokat erősíti, ám a bírálók szerint többnyire csak a Fideszhez közel álló családok erősödtek. Gyakran hangoztatott vád a földtörvénnyel szemben, hogy a földvásárlók körének szűkítése és a földbizottságok vevőkijelölési és ármeghatározó joga 2 millió földtulajdonos birtokát értékeli le. Az agrárgazdaságok nyíltan vállalt visszaszorítása pedig munkahelyek tízezreit szüntetheti meg és nagy állattartó telepeket vinne csődbe. A 27 százalékos áfa pedig az élelmiszeripart teszi tönkre, tereli a fekete gazdaságba az ágazat szereplőit.

A miniszter a vidéki életminőség javításáról is beszél, miközben 2010 óta másfél millióval bővült a létminimumon, vagy az az alatt élők tábora, akik a többsége vidéken lakik. Ma már nem a 3, hanem inkább a 4-4,5 millió koldus országáról beszélhetünk - tette hozzá Harangozó Gábor. A földtörvénnyel,a takarékszövetkezetek államosításával, főleg a vidéki emberek tulajdonának lenyúlásával tovább folytatódik a vidék rombolása, a mezőgazdasági termelőeszközök, erőforrások lenyúlása - állította a szakpolitikus. Harangozó Gábor 2014-ben sem vár érdemi változást, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon. Ha kormányváltás lesz, akkor viszont minden gyanús ügyet felülvizsgálnak.

Raskó György agrárközgazdász lapunknak arról beszélt, hogy Fazekas Sándor korán tette közzé diadaljelentését, mert nehezen tudja majd megmagyarázni a mezőgazdaság idei teljesítménycsökkenését. A magas 2012-es árakhoz képest ugyanis tavaly egyharmaddal zuhantak az agrárárak a növénytermesztésben. Még ha a 2013-as jó termésátlagot el is érik a termelők, akkor visszaeshet majd a mezőgazdasági GDP. Mivel a növénytermesztés az agráriumon belül 70 százalékot képvisel az agrártermelésben, előfordulhat, hogy a kormány előrejelzését, a GDP idei 2 százalékos növekedéséről, a felére kell majd módosítani.

Az agrárközgazdász is beszélt arról, hogy amilyen mértékben nő az egyéni gazdák kezén lévő földek aránya, úgy csökken a mezőgazdaságban fizetésért foglalkoztatottak száma. tavaly 11 ezerrel kevesebben dolgoztak bejelentett munkavállalóként. Az egyéni gazdák 78 százaléka, a statisztikai adatok szerint nem foglalkozik élőmunka igényes kertészettel, vagy állattenyésztéssel. A földtörvény hatása lesz, hogy a jelenlegi 24-25 ezer "zsírosgazda" mégy nagyobb birtokon gazdálkodhat, az állatállomány tovább csökken. Ha a földtörvényt a jelenlegi formájában alkalmazzák, az a falusi munkanélküliséget rendkívül megnöveli - közölte Raskó György.