Nem fontos a kormánynak a nyelv?

Csak B1-es nyelvtudásszintig kellene eljuttatnia az iskoláknak a diákokat az új Nemzeti alaptantervre (Nat) vonatkozó múlt heti kormányrendelet-módosítás szerint, miközben a 2012 decemberében kiadott "Nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája" - vagyis az úgynevezett "Fehér könyv" - szerint 2017-től B2-es szintű nyelvvizsga lenne a feltétele a felsőoktatási felvételi jelentkezésnek.

Jenleg az utóbbi - korábban C típusúnak nevezett - nyelvvizsga megléte a feltétele a diploma megszerzésének a felsőoktatási alapképzésben, illetve bizonyos mesterképzésekben, ami a Fehér könyv szerint sem változna 2017-től. A B1 és B2 szint közötti tudásbeli különbség (lásd keretes írásunkat) ennek megfelelően nagyon jelentős, vagyis úgy tűnik, hogy a kormány az új Nat-tal csökkenteni akarja a középiskolás diákok jelentős részének továbbtanulási esélyeit.
Azt ugyanis a Fehér könyv is elismerte, hogy a középiskolai nyelvoktatás általános szintje gyenge, a nyelvvizsga letételére a tanulóknak a legnagyobb esélye az emelt szintű nyelvi képzést folytató, illetve kéttannyelvű középiskolákban van. A B2 szintnek jelenleg a 60 százalékos eredmény feletti emelt szintű, idegennyelvi érettségi vizsga felel meg, vagyis az érettségizők nagy többsége által vállalt középszintű matúra nem elegendő az egyetemi felvételihez.

Ezzel talán nem is lenne probléma, hiszen a felsőoktatásban jelenleg rengeteg "beragadt" diploma van, azaz sokan a sikeres államvizsga után a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják átvenni diplomájukat. Csakhogy a mostani Nat-módosítás nem növeli jelentősen a nyelvoktatásra fordított időkeretet a köznevelésben. Miközben például a mindennapos testnevelés bevezetése miatt az érettségihez közeledve, 11. és 12. osztályban 15 százaléknyi jut a teljes időkeretből testnevelésre és sportra, addig a kötelezően tanítandó két idegen nyelvre összesen 13 százalék. A módosítás szerint az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik majd, míg a másodiké csak 7. osztályban. A rendelet egyébként indoklás nélkül szűkíti angolra, franciára, németre és kínaira a tanítható első idegen nyelvek körét.

A Nat-módosítás másik érdekes pontja a magyar nyelv és irodalom tárgyhoz kötődik. A 9.-12. évfolyamon előírt "Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése" feladatai között a következő mondat is szerepel: "Alkotók vállalhatatlan politikai és morális szerepvállalásának feldolgozása". Valószínű, hogy az oktatási kormányzat ekképpen igyekszik mérsékelni azt a felháborodást, amely a Romániában háborús bűnökért elítélt Wass Albert és a nyilas Nyirő József alaptantervbe kerülése nyomán támadt. Azt még nem tudni, hogy a változtatás alapján a "vállalhatatlanságok" közé bekerülhet-e József Attila illegális kommunista pályaszakasza, vagy Ady Endre "kicsapongó" életvitele.

Közös Európai Referenciakeret (CEFR) B típusú nyelvi szintjei

B1 (Küszöbszint) Elboldogul a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik. Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól, reményeiről és céljairól. Röviden meg is tudja magyarázni, indokolni véleményét és terveit.

B2 (Középszint) Az anyanyelvi beszélővel természetes, könnyed és közvetlen kapcsolatteremtésre képes. Aktívan részt tud venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy közben érvelve kifejti a véleményét. Világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos, az érdeklődési körébe tartozó témában. Ki tudja fejteni a véleményét valamely aktuális témáról úgy, hogy részletezi a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait.