Elégedetlenek Obama hírszerzési reformjával

Barack Obama a német ZDF televíziónak adott, szombaton vetített ritka interjúban Angela Merkelt és a német közvéleményt külön is igyekezett megnyugtatni arról, hogy az NSA titkos adatgyűjtése nem áshatja alá a bizalmat a német-amerikai viszonyban. "Ameddig én leszek az Egyesült Államok elnöke, a német kancellárnak nem kell aggódnia a lehallgatás miatt" - mondta az amerikai elnök. Obama beszámolt róla, nagyon baráti, bizalmi viszonyt alakítottak ki Merkellel, s nem szeretné, ha ezt bármiféle hírszerzési mechanizmus veszélyeztetné.

Az amerikai elnök előző nap jelentette be Washingtonban, hogy valamelyest korlátozzák az elektronikus hírszerzést odahaza, s a jövőben nem hallgatják le a baráti államok vezetőit. Azt is világossá tette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok a jövőben sem mondhat le a hírszerzésről. Obama bejelentései sem Németországban, sem másutt nem nyugtatták meg a kedélyeket. Még az amerikai Demokrata Párt több politikusa is jelezte, hogy ez csak az "első lépés", de többre van szükség. Patrick Leahy demokrata szenátor, az NSA egyik fő bírálója elismerte, hogy az elnök jelentős változtatásokat jelentett be, s ezeknek fényében a Kongresszusnak tovább kell lépnie. Rand Paul teapárti republikánus szenátor közölte, nem az a lényeg, ki tárolja az információkat, hanem az, hogy ne gyűjthesse senki.

Julian Assange, a Wikileaks alapítója a CNN-nek nyilatkozva "zavarbaejtőnek" nevezte Obama bejelentéseit, mondván, az amerikai elnök csak vonakodva egyezett bele minimális változtatásokba. Stewe Hawkins, az Amnesty International amerikai igazgatója szerint Obama NSA-felülvizsgálatára úgy emlékeznek majd, mint a süllyedő Titanicon játszott zenére, mindaddig, amíg nem kötelezi el magát mélyrehatóbb reform mellett.