Óvatos optimizmus Davosban

Publikálás dátuma
2014.01.22 06:37
Szigorú biztonsági intézkedésekkel készült a svájci hadsereg az idei fórumra is. Fotó: Europress/Getty Images/Harold Cunningham
Fotó: /
Davosban tanácskoznak mától a világ legbefolyásosabb emberei. A svájci síparadicsomban már 44. alkalommal rendezik meg a Világgazdasági Fórumot (WEF). "A világ újraformálása: társadalmi, politikai, üzleti következmények" - idén ezzel a címmel indítja útjára az exkluzív konferenciát az alapító, Klaus Schwab. A szombatig tartó informális találkozón mintegy 250 vitát, panelbeszélgetést, s számos mellékrendezvényt tartanak.

Óvatos optimizmus, szerény növekedés, mérsékelt elvárások, sok nyitott kérdés - így jellemezte a világgazdaság jelenlegi állapotát Klaus Schwab, a 76 éves német mérnök-közgazdász, aki kitalálta, s azóta is évről évre sikerre viszi a fórumot. Schwab professzor szerint idén esély van arra, hogy végre hosszú távú víziókról, a világ nagy problémáiról is szó essen, hiszen talán túljutott a nemzetközi gazdaság a válság nehezén, s már nem csak az égető gondokra, mint tavaly például az eurókrízisre, kell koncentrálni. A professzor prognózisa szerint a világ nem tér vissza a válság előtti növekedéshez, a következő öt-tíz évben szerényebb lesz az ütem.

Mint a konferenciát bevezető sajtóértekezletén Schwab rámutatott, sok ország még mindig nagy deficittel küzd, s "ez olyan, mintha nehéz hátizsákkal a vállukon próbálnának futni". A WEF alapítója örömét fejezte ki, hogy sok fiatal döntéshozó is érkezik Davosba, s így hangot adhatnak e generáció problémáinak is. A mintegy 75 millió fiatal munkanélküli gondjairól ugyanúgy szó esik majd, mint a közel-keleti rendezésről, az amerikai szövetségi jegybank mennyiségi bővítési programjának visszafogásáról, a globális környezetvédelmi kihívásokról.

Száz országból több mint 2500 résztvevő érkezik Davosba. Több mint negyven állam- és kormányfő, számos nagy világcég vezetői vesz részt a három napos informális tanácskozáson, ahol legalább annyira fontosak a folyosói beszélgetések, mint a nyilvános viták, ha nem fontosabbak. S aki eljut Davosba, fontosnak érezheti magát, bővítheti kapcsolati hálóját. Idén is képviselteti magát a legtöbb nagy nemzetközi szervezet vezetője, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól Christine Lagarde-ig, a Világbank elnökéig. Valamennyi internetes óriáscég elküldi képviselőjét, a Yahoo vezérigazgatójától, Marissa Mayertől a Google ügyvezetőjéig, Eric Schmidtig. A Facebook-főnök helyettesét, Sheryl Sandberget és a nővérét, Randi Zuckerberget, a cég sajtóvállalkozásának vezetőjét delegálta. Bill Gates, a Microsoft alapítója és felesége rendszeres résztvevő a WEF rendezvényein.

Svájc jól jár

- Idén 44. alkalommal rendezik meg a fórumot, az elsőn, 1974-ben ötszázan vettek részt, idén 2500 vendéget várnak.

- A WEF védelme másfél millió svájci frankba kerül a helyi hatóságoknak, de a konferencia mintegy 45 milliós bevételt hoz a svájci gazdaságnak.

- A konferencia idején a városban 30 százalékkal csökken a CO2 kibocsátás a forgalmi korlátozások miatt.

- A részvevő férfiak átlagéletkora 52 év, a nőké 49 év. A legidősebb résztvevő Simon Peresz izraeli elnök lesz, a legifjabb egy pakisztáni diákvállalkozás vezetője, a 21 éves Umar Anwar Jahangir.

Elutazik Davosba David Cameron brit kormányfő, s London polgármestere, Boris Johnson se hagyja ki a svájci fórumot. Barack Obama idén sem jön, John Kerry külügyminiszter viszont az utolsó pillanatban beígérte érkezését, több amerikai szenátor, köztük John McCain is részt vesz. Angela Merkel síbalesete miatt kénytelen kihagyni a fórumot. Ott lesz a a dél-koreai elnökasszony, Pak Gün Hje. Abe Sinzo japán kormányfő az "abenomics" eddigi eredményeiről, három nyíl néven is emlegetett reformprogramja folytatásáról beszél majd. Latin-Amerikát Dilma Rousseff brazil, valamint Enrique Pena Nieto mexikói elnök képviseli. Davos vendége lesz az új ausztrál kormányfő, Tony Abbott, már csak azért is, mivel idén ő lesz a G20-as fórum házigazdája. Nagy figyelmet keltett, hogy az elődjénél jóval nyitottabb iráni elnök, Hasszan Rohani is elfogadta a davosi meghívást. Izraelből Simon Peresz államfő és a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu is felszólal egy-egy témában.

A globális biztonsági kockázatokról szóló vitán John Chipman, az IISS főigazgatója és Javier Solana, volt NATO-főtitkár, és EU-főkülügyér is részt vesz, külön fórumot rendeznek "A Nagy Testvér probléma" címmel, a magánélethez való jog védelméről és az adatbiztonságról. A neves amerikai közgazdász, Kenneth Rogoff lesz az egyik résztvevője az "Európa visszatér?" című, az európai gazdasági helyzet javulásáról szóló panelnek. A globális élelmiszerbiztonságról, a felsőoktatásról, mint befektetésről, s az afrikai népességnövekedés következményeiről és kihívásairól (2050-re már eléri a 2 milliárd főt a népesség) is lesz pódiumbeszélgetés.

"A világ legexkluzívabb összejövetelén", ahogy a CNN a tanácskozást beharangozta, hagyományosan filmsztárok, hírességek is eszmét cserélnek a politikusokkal. Idén Bono és Matt Damon lesznek a sztárvendégek, no meg Goldie Hawn. (A milliárdos George Soros mellett ő lesz a másik neves amerikai-magyar Davosban). A magyar kormány idén sem képviselteti magát, legalábbis a hivatalos résztvevők listája szerint. A davosi egyéni belépő meglehetősen borsos, 20 ezer dollár. A nagy stratégiai partner cégek több mint félmillió dollárt fizetnek, s ezért hat embert delegálhatnak a WEF rendezvényeire.

A kíberbiztonságra is ügyelnek

Idén is rendkívüli biztonsági intézkedésekre készülnek a svájci hatóságok, a 11 ezres lakosú kisváros körül ellenőrzőpontokat állítanak fel, a háztetőkön mesterlövészek foglalják el állásaikat, a konferenciaközpontot szögesdrótakadályokkal zárják el a külvilágtól, a légteret is lezárják. Állam- és kormányfők, nagy cégek vezetői, hírességek biztonságára kell ügyelni.

Még a kíbervédelemre is gondolni kell, Davos a hackerek, a kíberbűnözők számára is kiemelkedő célpont lehet. A Világgazdasági Fórum szervezői úgy nyilatkoztak, megteszik a szükséges előkészületeket, ellenőriztetik rendszereiket. A bizalmas levelezést kódolt programokkal bonyolítják, s a résztvevők számára is biztonságos internethozzáférést biztosítanak. Javasolják, hogy mindenki vigyen magával egy másodlagos mobiltelefont, s bizalmas megbeszélések idején kapcsolja ki készülékét.

Témák
2014.01.22 06:37

Trump embere elismerte: az oroszoknak dolgozott – az elnök nekiment az FBI-nak

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:16
Page egy korábbi, 2016-os előadáson, Moszkvában
Fotó: Sputnik/ GRIGORIY SISOEV
Ismét nekirontott az amerikai elnök saját hazája Szövetségi Nyomozó Irodájának és az igazságügyi tárcának, ezúttal korábbi kampányemberének megfigyelése miatt. Csakhogy a tanácsadó nyilvánosan elismerte, hogy informálisan az orosz kormánynak dolgozott.
Carter Page, Donald Trump amerikai elnök egyik korábbi külpolitikai tanácsadója a CNN-nek elismerte, hogy korábban informális tanácsadója volt az orosz kormánynak. Page egy nappal azután nyilatkozott, hogy a The New York Times, majd az FBI is dokumentumokat hozott nyilvánosságra a lehallgatásáról és megfigyeléséről. Az FBI azért kért engedélyt Page lehallgatására, mert felmerült a gyanú, hogy a férfi együttműködik az orosz kormánnyal, Moszkva őt szemelte ki az együttműködésre.   Page korábban cáfolta, hogy orosz ügynök lett volna, ezt a vasárnapi interjújában is megismételte, de azt elismerte: „talán lehettek laza beszélgetések” orosz tisztségviselőkkel az Oroszország elleni szankciókról, és „ezt valakik mellékesen felhozhatták”. Viccnek nevezte az ügynökvádakat, és szerinte „nevetséges lejárató kampány” folyik ellene. Állítólag soha nem hallott az oroszoktól Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelöltre nézve kompromittáló információkat. Donald Trump szerint a Page megfigyelésével kapcsolatos dokumentumok „kevés kétséget hagynak aziránt”, hogy a titkosszolgálatok félrevezették a megfigyelést engedélyező bíróságokat. Page-et annak a vizsgálatnak a keretében vonták megfigyelés alá, amely annak kiderítésére irányult, összejátszott-e Trump munkatársa az oroszokkal a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt annak érdekében, hogy elősegítsék a republikánus elnökjelölt győzelmét Hillary Clinton ellen. A megfigyelés engedélyezését kérő FBI annak a feltételezésének adott hangot, hogy Page az orosz kormánnyal konspirál, és hogy beszervezési célszemély volt Moszkva szemében. Trump Twitter-üzenete szerint ezzel a „boszorkányüldözéssel” félrevezették a bíróságot. Adam Schiff kaliforniai demokrata képviselő azonban, aki az ellenzéki párt rangidős tagja a Képviselőház hírszerzési bizottságában, úgy nyilatkozott: az FBI részletesen alátámasztotta azon aggodalmát, hogy Carter Page külföldi hatalom ügynökeként tevékenykedhet. A megfigyelési kérelmet, illetve a meghosszabbításra irányuló kérelmeket – jegyezte meg Schiff – négy olyan bíró hagyta jóvá, akiket három különböző republikánus elnök nevezett ki. Marco Rubio floridai republikánus szenátor is az elnöktől eltérően foglalt állást: szerinte a Szövetségi Nyomozó Iroda nem a Trump-kampánystáb ellen kémkedett, hanem azzal kellett foglalkoznia, hogy volt valaki, aki állandóan az orosz kapcsolataival hencegett.    A New Jersey állambeli Berkeley Heights golfüdülőhelyről világgá röpített Twitter-bejegyzésében az elnök a Carter Page-dzsel kapcsolatos állásfoglalás mellett azt is hangoztatta, hogy „nagyszerű” megbeszélést folytatott a múlt hétfőn Helsinkiben Vlagyimir Putyin orosz államfővel, és ezt most az álhírgyártó média teljes erővel igyekszik ócsárolni.     
Szerző
2018.07.22 20:16
Frissítve: 2018.07.22 20:18

A keménykedés után süllyedőben a CSU hajója

Publikálás dátuma
2018.07.22 18:10

Fotó: NurPhoto/ Alexander Pohl
Elveszítheti abszolút többségét a bajor tartományi választásokon az egyre inkább szélsőjobboldalra kacsingató, a nagykoalíciót is veszélyeztető CSU. Horts Seehofer rossz lóra tett, amikor szembement Angela Merkellel.
Történetének legsúlyosabb válságába került a Keresztényszociális Unió (CSU), ami azt jelzi, teljesen elhibázott stratégiát folytatott a párt a menekültkérdésben, s saját maga alatt vágta a fát azzal, hogy a nagykoalíciót veszélyeztette. A bajor példa abból a szempontból pozitívnak nevezhető az Európai Unió szempontjából, hogy a jelek szerint azért nem mindig a populizmus útja vezet a biztos sikerhez. Igaz, ez utóbbira azért több precedens van. Olaszországban például továbbra is szárnyal a jobboldali radikális Északi Liga és elnöke, Mateo Salvini. A párt a közvélemény-kutatások nagy részében már megelőzi a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalmat (M5S), amely bénultan figyeli Salvini féktelen radikalizmusát. Ausztriában ugyan 50 százalék alatti a kormánnyal elégedettek aránya, ugyanakkor a felmérések szerint a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűségben már megelőzte a szociáldemokratákat, Sebastian Kurz Osztrák Néppártja (FPÖ) pedig magabiztosan vezet.
Nyilván ezek a példák is a CSU vezetőinek szeme előtt lebegett, amikor kitalálták, hogy lényegében átveszik a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) szélsőséges menekültpolitikáját az októberi tartományi választás közeledtével. Ezzel két legyet akartak ütni egy csapásra. Biztosíthatták volna az abszolút többséget a voksoláson, illetve visszaszoríthatták volna az AfD-t a tartományban. A radikális stratégia agytrösztje alighanem Markus Söder volt, aki meglehetősen erőszakosan támadta hónapokon át jobbról a CSU vezetését, mígnem elérte, hogy tartományi miniszterelnöknek nevezzék ki. A szélsőséges irányvonalat az addig pragmatikusabbnak számító Horst Seehofer is átvette. Bár a CSU elnöke eredetileg nem akart belügyminiszter lenni, hanem a munkaügyi tárcát szemelte ki magának, mivel ez utóbbit a szociáldemokraták kapták meg, a belügyi maradt meg az egyedüli jelentősebb tárcaként. A belügyminisztériumban aztán Seehofer kiélhette magát, olyan szélsőséges menekültpolitikát szorgalmazott, amivel a CDU-val való régi pártközösséget is veszélyeztette. Mindezt csak azért, hogy a CSU minél jobb eredményt érjen el az őszi tartományi voksoláson. 
A felmérések azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a keresztényszociális vezetők stratégiája teljesen elhibázott volt. Az Infratest dimap és a Forsa ügynökség is 38-38 százalékon mérte a pártot, ami még a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választáson elért 44,2 százaléknál is rosszabb. Vagyis két hónap alatt 4-5 százalékot esett vissza a CSU népszerűségi mutatója, az abszolút többség megszerzése az őszi voksoláson egyelőre elérhetetlennek tűnik. Mindeközben az AfD népszerűsége 12 százalékon stabilizálódott, a menekültkérdéssel kapcsolatos vita nem gyakorolt hatást a szélsőjobboldali párt közkedveltségi mutatójára.

Tüntetés Münchenben

Több tízezer – a rendőrségi jelentés szerint legalább 20 ezer, a szervezők szerint 50 ezer – tiltakozó vonult az utcára vasárnap Münchenben, hogy a CSU bajor konzervatív párt jobbra tolódása és a közbeszéd eldurvulása ellen tiltakozzon. A tiltakozást több mint 130 szervezet kezdeményezte, köztük olyanok, amelyek menekültek támogatásával foglalkoznak, béke- és demokráciapárti aktivisták és a szexuális kisebbségek szervezetei is ott voltak a szervezők között. Színházi dolgozók, értelmiségiek, keresztény szervezetek és szakszervezetek is kiálltak az esemény mellett. A szociáldemokraták, a zöldek, a Baloldal nevű párt és a Kalózpárt is csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek jelszava arra utal, hogy a tiltakozóknak elegük van a hecckampányokból: Együtt a félelem politikája ellen – hirdették az esemény honlapján a szervezők. (MTI)

A CSU számára nagy pofon, hogy felmérések szerint Angela Merkel már népszerűbb a tartományban akár Seehofernél, akár Södernél. A közvélemény-kutatások egyre aggasztóbbak a CSU szempontjából, a bajor pártban pedig nőttön-nő a harci idegesség. Ennek következtében egyre komolyabb ellentét alakul ki a párt két erő embere között, egymást hibáztatják a mélyrepülésért. Söder a szövetségi kormányt okolja ezért, ami azonban jelentős eltérés előző megnyilatkozásaihoz képest, hogy már elsődlegesen nem is Angela Merkel kancellárt teszi felelőssé, hanem párttársát, Seehofert. Utóbbi nem késlekedett a válasszal. 
Az Augsburger Allgemeine Zeitungban elhangzott interjújában azt közölte, Bajorországban kiváló állapotok uralkodnak, mivel a CSU biztos többségre támaszkodhat, amit még „2013-ban, az én vezetésem alatt értünk el”. Szavaiból kitűnik: ha októberben elvesztik az abszolút többséget, az Söder hibája lesz. Hozzátette, komoly fegyvertény, hogy a CSU nincs koalíciós partnerre utalva, ez „nagy előny a választási kampány során”. A szövetségi belügyminiszter egyúttal visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint távozik a CSU éléről, amennyiben október 14-én várakozások alatt szerepelnek a tartományi voksoláson. Szerinte ez csak mese, amit „mindenhol hallani”. 
Igen ám, csakhogy, ha Seehofer lemondásra kényszerülne, az még nem oldaná meg a CSU gondjait. Söder agresszivitásával elérheti azt, hogy őt válasszák meg a CSU elnökének, ám tekintve, hogy néhány hónap alatt a tartomány legnépszerűbb politikusából vált az egyik legmegvetettebb személyiséggé, abból indulhatunk ki, nem ő lenne a jó megoldás a keresztényszociálisok számára. 
Mindemellett komoly gond, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetője, Markus Weber által képviselt mérsékelt irányvonal igencsak háttérbe szorult a CSU-nál.

Nem lehet az ember egyszerre nacionalista és katolikus

A keresztényszociálisok drámai visszaesésében szerepet játszhat az is, hogy a katolikus egyház mind többet támadja radikalizmusáért. A tartományban a lakosság nagy része katolikus, bár igen sokan léptek ki az egyházból az elmúlt évek folyamán. A tartományi székhely Münchenben például már csak 40 százalék a katolikusok aránya. A Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Reinhard Marx élesen bírálta mind Seehofert, mind Södert a menekültekkel kapcsolatos kijelentéseik miatt. Különösen annak kapcsán, hogy a szövetségi belügyminiszter 69. születésnapja alkalmából azzal kérkedett, hogy 69 afgán menekültet utasítottak ki az országból. (Mint utóbb kiderült, egyikük öngyilkos lett.) Marx bíboros kifejtette: nem lehet az ember egyszerre nacionalista és katolikus. "Sokan az életüket teszik kockára, és sokan meg is halnak az úton" - húzza alá Reinhard Marx. A politikai felelősöknek Marx szerint nem szabadna úgy tenniük, mintha 2015 óta semmi sem változott volna. Mint mondja: mindenki számára nyilvánvaló volt az egyházban is, hogy nem érkezhet minden évben egymillió ember az országba. "És nem is jöttek" - tette hozzá a bíboros. Reinhard Marx úgy véli, hogy részletes vitát kell folytatni egy egységes bevándorlási törvényről, és nem lenne igazságos, ha Németország egyszerűen "elszipkázná" a mérnököket és az informatikai szakembereket más országokból.

2018.07.22 18:10
Frissítve: 2018.07.22 18:11