A Hervis-ítélet margójára

A napokban egymással ellentétes álláspontok láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság február 5-i döntése (C 385/12) alapján diszkriminatív-e a bolti kiskereskedelemre kivetett magyar különadó.

Szmicsek Sándortól, a MAZARS könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat adópartnerétől megtudtuk, hogy szerinte az EB döntését érdemes komolyan venni, hiszen jó eséllyel komoly, a költségvetést is érintő következményei lehetnek.

Mi történt?

Az ügy hátterében egy 2010-ben először kivetett, és 2012. év végéig érvényben lévő különadó áll, ahol az adó alapja az árbevétel volt. A fizetendő adót úgy kellett meghatározni, hogy az egy vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozások adóköteles tevékenységből (jelen esetben bolti kiskereskedelemből) származó árbevételét összesíteni kellett, azaz a Magyarországon elért összesített árbevétel döntötte el az adókötelezettséget és az alkalmazandó adókulcsot is. Az adó mértéke az árbevételtől függően erősen progresszív volt: míg az alsó sávban, 500 millió és 30 milliárd forint közé eső árbevétel esetén az adóalap 0,1 százaléka, addig a felső sávban, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.

A Spar Csoporthoz tartozó Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. véleménye szerint a szabályozás kifejezetten hátrányosan érintette az olyan magyar vállalkozásokat, amelyek nemzetközi vállalatcsoporthoz tartoztak, tekintettel arra, hogy ha a vállalatcsoport teljes magyarországi árbevételét alapul véve szükséges meghatározni az adóalapot és a fizetendő adó mértékét, az erősen progresszív adómérték következtében az ilyen vállalkozásoknak jóval magasabb adóteherrel kell számolniuk, mint a nem vállalatcsoportba tartozó boltoknak. A Hervis Kft. a keresetében arra hivatkozott, hogy egy ilyen szabályozás több alapvető Európai Uniós szabadságjogot sért, mint például a letelepedés és a szolgáltatások szabadságát, vagy a tőke szabad mozgásának elvét.

Ki örülhet?

A felek azért értelmezik másként a történteket, mert az Európai Bíróság részben elutasította a Hervis álláspontját. Kimondta ugyanis, hogy a rendelkezés nem sértette sem a letelepedés, sem a szolgáltatásnyújtás szabadságának, sem a tőke szabad mozgásának elvét. Ebben a tekintetben valóban úgy határozott tehát, hogy a szabályozás nem egyértelműen diszkriminatív. Azonban a bíróság kimondta azt is, hogy az Európai Unió egyenlő bánásmódra alkalmazandó szabályai nemcsak a társaságok székhelye alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem a megkülönböztetés olyan rejtett formáit is, amelyek valamilyen módon mégis ugyanehhez az eredményhez vezetnek.

A vizsgált szabályozás pedig nyíltan nem teremt hátrányos megkülönböztetést, ugyanakkor mégis hátrányos helyzetbe hozhatja a vállalatcsoporthoz tartozó társaságokat azokkal szemben, akik nem tartoznak ilyen csoportokhoz, mégpedig két okból: egyrészt az erősen progresszív adómérték miatt. Másrészt pedig azért, mivel az adó alapja nem az egyes vállalkozások által elért tényleges árbevétel, hanem a csoporthoz kapcsolt valamennyi társaság összevont árbevétele; ezek következtében a szabályozás hátrányosan érintheti a nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatait.

Hogy valóban hátrányosan érinti-e ezeket a cégeket a szabályozás, azt a hazai bíróságnak kell eldöntenie - az Európai Bíróság azon kikötése mellett, hogy ha a különadó legfelső sávjába tartozó adóalanyok többnyire ténylegesen más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai, akkor a bolti kiskereskedelmi különadó ellentétes az uniós előírásokkal.

"Magyarországon 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel nehezen képzelhető el egy vállalatcsoporthoz sem tartozó vállalkozás esetében. Várakozásom szerint tehát be fog bizonyosodni, hogy leginkább a nemzetközi vállalatcsoportokat sújtotta ez a különadó. Az Európai Bíróság döntését ezért érdemes komolyan venni, hiszen komoly következményei lehetnek, amely a költségvetést egészen biztosan hátrányosan fogja érinteni, és ugyancsak jó kérdés lehet, hogy a hirtelen támadt hiányt vajon milyen intézkedésekkel igyekeznek majd pótolni" - foglalta össze véleményét Szmicsek Sándor.