Megint elmeszelte az Ab a büntetőadót

Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényi rendelkezés, ezért annak alkalmazását megtiltotta az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap meghozott határozatában. Egy tatabányai munkaügyi bíró indítványa alapján az emberi jogi egyezményre, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának több tavalyi döntésére hivatkozva az Ab kimondta, a vitatott törvényi rendelkezés, amely a különadó mértékét rögzíti, ellentétes a tulajdon védelmével. Miután a rendelkezés 2013. december 30-ig volt hatályban, az Ab nem semmisítette meg a jogszabályt, de alkalmazását megtiltotta a bíróságok számára.

A 98 százalékos különadóról a Fidesz hatalomra kerülését követően hozott törvényt, hogy megadóztassa a 2005-2010 közötti, szerinte "pofátlan" mértékű, kétmillió forint feletti végkielégítéseket.

Az adó eredetileg visszamenőleges hatályú lett volna, de nemcsak emiatt futott neki végül háromszor az Országgyűlés az idevágó törvény megalkotásának, hanem azért is, mert 2010-ben és 2011-ben az Ab kétszer is megsemmisítette a szabályozást, annak nyilvánvaló alkotmányellenessége miatt. Tavaly úgy módosították a szabályozást, hogy 2014. január 1-jével az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentették a végkielégítéseket terhelő különadót.

Az Ab mostani döntése tehát megkésett, ám Salamon László alkotmánybíró mégis különvéleménnyel élt. A KDNP egykori képviselője maga is megalkotója volt a jogszabálynak, sőt, megszavazta azt a döntést is, ami az Ab jogköreit korlátozta. Miután ugyanis 2010. október 26-án az Ab alkotmányellenesnek minősítette a 98 százalékos különadót, a Fidesz-KDNP módosította az alkotmányt és az Ab-ről szóló törvényt, így a testület azóta nem vizsgálhat költségvetést érintő jogszabályokat.