népirtás;Horvátország;nemzetközi bíróság;Vesna Crnig-Grotic;Sasa Obradovic;

2014-03-04 06:31:00

Népirtás a vád Hágában

Történelmi eljárás kezdődött hétfőn a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ). Horvátország ugyanis az 1991-1995 között elkövetett népirtással vádolta meg Szerbiát, mire válaszként Belgrád vádolta népirtással Zágrábot. Az eljárás öt hétig tart.

A tárgyalás első hetében Hága meghallgatja Horvátország érveit, valamint a két ország által felsorakoztatott tanúkat. Zágráb még 1999-ben vádolta meg népirtással a szerbeket, s nyújtott be keresetet az ország ellen, Belgrád pedig 2010-ben, az ENSZ-nél nyújtotta be ellenpanaszát.

Horvátország az ország állampolgáraival szemben elkövetett etnikai tisztogatások miatt fordult a törvényszéket. Zágráb szerint Belgrádot közvetlen felelősség terheli, mert központilag irányították és ellenőrizték a fegyveres erők, a hírszerzés és a paramilitáris egységek tevékenységét. Szerbia viszont azt állítja, hogy a horvátok követtek el népirtást az 1995-ös Vihar hadművelet idején. Belgrád szerint ki akarták irtani a krajinai szerbeket.

A szerbek fő jogi képviselője Sasa Obradovic lesz, de a jogi szakértői csoportban nemzetközi jogászok is szerepet kapnak, köztük a német Andreas Zimmermann, aki már segítette Belgrádot a Boszniával és Koszovóval szembeni vitában. Horvátországot Vesna Crnig-Grotic képviseli.

A horvátok több brit szakértőt is alkalmaztak James Crawford, Philippe Sands és Kier Starmer személyében. A tárgyalást a szlovák bíró, Peter Tomko vezeti. Az ügyben 15 állandó és ad hoc bíró dönt majd.

Várady Tibor nemzetközi jogász, akadémikus a Danas című szerbiai napilapnak adott szerdai interjújában múlt héten annak a véleményének adott hangot, hogy az ICJ egyik felet sem fogja bűnösnek nyilvánítani.

Az MTI jelentése szerint kifejtette: kétségtelen, hogy az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúban súlyos bűnöket követtek el. Horvátország területén történt népirtásról hivatalosan azonban eddig egyetlen szerv sem beszélt.

Ezeket az ügyeket tárgyalta már a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) is - amelyet a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére hoztak létre -, de egyetlen személyt sem ítéltek el, és még csak nem is vádoltak meg Horvátország területén elkövetett népirtással - magyarázta a jogász.

Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben a bíróság Bosznia-Hercegovina Szerbiával szembeni vádjaival kapcsolatban a Nemzetközi Törvényszék bizonyítékaira hivatkozott. "Szerintem a Horvátországgal való perben is így lesz. Ez így ésszerű, mert a Törvényszéknek sokkal több eszköze van a tények bizonyítására" - fogalmazott Várady.

Hozzátette, hogy amennyiben végül tényleg egyik oldalt sem találják bűnösnek, akkor az nem befolyásolja majd Szerbia európai integrációját sem. Pozitívnak értékelte azt, hogy Aleksandar Vucic szerb és Vesna Pusic horvát kormányfőhelyettes múlt hétfői találkozójukat követően visszafogottan nyilatkoztak a népirtási vádakat illetően. A két politikus akkor azt mondta: amíg a bíróság a múlttal foglalkozik, addig a két ország inkább a jövőre koncentrál.

Vucic azt közölte, a hágai eljárás során mindkét fél arra fog törekedni, hogy bebizonyítsa, a vádak és az ellenvádak is igazak. "Hogy ez eredményes lesz-e vagy sem? Attól tartok, hogy senki sem lesz túl boldog a végén" - fogalmazott a szerb politikus.

Pusic pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az ítélet sem tesz majd pontot a történet végére, de a háború kiváltó okainak és az akkor történteknek a felkutatása már a történészek és nem a politikusok feladata.