A licenc a hazai foci átka?

Miért nincs manapság magyar futball? - teszi fel az ember magának a kérdést látva, hogy sem a felnőttek, sem az utánpótlás szintjén nincs említésre érdemes eredménye a magyar focinak? Vincze Géza egykori Ferencváros-játékos szerint - aki mind a Fradi felnőtt, mind az ifjúsági csapatait is edzette - nagy tévedés lenne a fiatalokat hibáztatni, s azt állítani, hogy ma kevesebb a tehetség, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Nem a tehetséges focisták száma kevesebb, hanem a szakképzett edzőké - állítja -, s ennek az az oka, hogy manapság az edzők a licence mögé bújnak. Azt hiszik, hogy ha megvan a licence-szük, máris birtokában vannak annak a tudásnak, amire egy edzőnek szüksége van.

Vincze Géza szerint a kötelező testnevelés bevezetésével - amit az MSZP általa vezetett sporttagozatában már évekkel ezelőtt forszíroztak, de akkor senki sem hallgatott rájuk - jó alapról indulnának a gyerekek, csakhogy a testnevelő tanárok mellé szakedzőket kellene delegálni.

Az oktatás-nevelés-képzés hármas követelményének szimbiózisba kellene kerülnie az edzéssel, amit már nem iskolai keretek között kellene végezni, hanem a kluboknál. Véleménye szerint az ifjú futballtehetségek túl későn kerülnek kapcsolatba a klubokkal, s ha oda is kerülnek, nem a legfelkészültebb edzők figyelnek rájuk.

Manapság egy fiatalokkal foglalkozó labdarúgó edzőnek nem csupán licence-szel kell rendelkeznie - hiszen az csak egy engedély -, hanem főiskolai végzettséggel, pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel is fel kell vérteznie magát.

Ismernie kell nem csupán a labdarúgás minden csínját-bínját, hanem a fiatalok biológiai és lelki érésének törvényszerűségeit is, hogy adott esetben át tudja segíteni őket a felnőtté válás buktatóin. Ezeknek az adottságoknak a hiánya okolható azért, hogy még a legtehetségesebb magyar utánpótlás korú játékosokból sem lesz komoly felnőtt futballista.

Vincze Géza elismeri, hogy az ő idejében, a 80-as, 90-es évek legelején nagyobb volt a merítés, mint manapság. 1990-95 között a Fradi utánpótlásban 1300 gyerekkel foglalkoztak, ma legfeljebb kétszázan rúgják a labdát a legnépszerűbb magyar klub különböző korosztályos csapataiban.

De tehetségek még így is akadnak közöttük, akik azonban kézen-közön eltűnnek. Mert kimarad egy nagyon fontos fázis a felkészítésükből: a versenyzővé nevelés. Sajnos Magyarországon a legtöbb tehetségre úgy tekintenek az edzők, vagy a klubok vezetői, mint potenciális pénzforrásra. Minél hamarabb és minél drágábban eladni a szárnyait bontogató fiatal focistát, ez a fő cél. S aztán csodálkoznak, hogy az utolsó korosztályos EB-aranyunk 1984-ben, harminc évvel ezelőtt datálódik.

Vincze Géza szerint valami megmozdult az utánpótlás szintjén. Az MLSZ szélnek eresztette a korosztály szövetségi vezetőit, s az élet kikényszeríti a mérhető eredményeket. Csak nehogy megint elszúrják. Nem feltétlenül garancia a sikerre, ha - mint hallani - külföldi kézbe adják az utánpótlás irányítását.

Nekünk, magyaroknak ugyanis vannak egészen a '30-as évekig visszanyúló nevelési tradícióink, azokra lehetne alapozni. Csak hát az edzőképzés megreformálásával kellene kezdeni. S elfelejteni a licence-rendszert, mert az tette tönkre a magyar focit.
Népszava-információ