Csak ígéret marad az újabb rezsicsökkentés

Nincs semmiféle gazdasági alapja az újabb rezsicsökkentésnek. Orbán Viktor erre vonatkozó nyilatkozatai csupán a miniszterelnök be nem váltható ígéreteit gyarapítják - állítják a szakértők. Orbán ezúttal már az ipari fogyasztóknak is energiaár lefaragásokat ígért, miközben a lakossági tarifa mérsékléseket eddig részben a vállalkozói szektorra hárította.

Megalapozatlan a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy rövidesen Magyarországon lesz a legolcsóbb az áram a mind a lakossági, mind az ipari felhasználók számára. Hazánk ugyanis nem rendelkezik nagy mennyiségben saját forrásokkal ezért azokat az energiahordozókat, amelyből áramot termelhetünk nagyrészt importálnunk kell. A beszerzési lehetőségek, különösen az áramtermeléshez használt földgázból erősen korlátozottak, és még jó ideig azok is maradnak - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezt annak kapcsán mondta el, hogy Orbán Viktor kormányfő a múlt héten, az új, magyar-szlovák gázvezeték avatásakor kijelentette: "a következő négy év alatt pedig szeretnénk odáig eljutni, hogy a háztartási és az ipari áram Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb." Ezzel a kormányfő a korábbi nyilatkozatát toldotta meg, amelyben azt ígérte, hogy a rezsicsökkentés következő körében a lakossági mellett a vállalkozói szektor energia árai is csökkennek. Ennek mikéntjéről azonban nem beszélt a miniszterelnök. ( A Magyarországon előállított áram mintegy harmadát gáztüzelésű erőművekben termelik meg, a villamos energia hozzávetőleg 40 százaléka a paksi atomerőműből származik. A fennmaradó hányadot pedig a széntüzelésű, és megújuló energiát hasznosítóm blokkok juttatják a hálózatba.)

Hegedűs Miklós úgy vélte: Magyarország pozíciója nem javul a környező országokhoz képest az Oroszországgal meglévő hosszú távú gázszállítási szerződés rövidesen esedékes újratárgyalásakor, és országunk nem fér majd a jövőben sem jobban hozzá az azonnali kereskedési piacokon elérhető gázhoz, illetve áramhoz sem, mint a többi ország. Így a beszerzési lehetőségeink nem lesznek jobbak. Ugyanakkor a hazai energiaárakat erőteljesen meghatározza a forint-dollár árfolyam, miután az amerikai fizetőeszközben fizetnek az importőrök azokért az energiahordozókért, amelyeket idehaza forintért értékesítenek számunkra. Így az árfolyamkockázat beépül az árakba. A forint pedig - a szakértők szerint, a jövőben is inkább gyengülni fog az amerikai fizetőeszközhöz képest, minthogy erősödne. Miután országunk gazdasági teljesítménye középtávon sem javul olyan mértékben, hogy az a nemzeti devizánk számottevő megerősödéséhez vezessen, így idehaza még akkor is szinten maradó energia árakkal kell számolni, ha Európa nyugati felében enyhe áresés következik be akár a földgáz, akár az áram piacon.

Tukacs István, az Országgyűlés gazdasági bizottságának a szocialista tagja úgy látja: Orbán igyekszik udvarolni a vállalkozói rétegnek is a választások közeledtével, miután eddig egyfolytában növelte a terheiket. A lakossági áram- és gázdíjak csökkentését is részben a cégek állták, miután a számukra szolgáltatott energia drágult, miközben a háztartási tarifák csökkentek.
A szakpolitikus megjegyezte: az újabb rezsicsökkentésnek nincsenek meg a forrásai. Így a miniszterelnök ígéretei nem valósulnak majd meg. A kormányfő csak azért beszél az újabb közműdíj lefaragásokról, mert eddig sikert hoztak a pártjának a közüzemi díjak mérsékléséről szóló propaganda fogások. Sokan ugyanis nem jöttek rá arra, hogy a díjkedvezményeket adózóként többszörösen befizetik a Fidesz-kormány feneketlen költségvetésébe.

A választások után a családok azzal szembesülnek majd, - tette hozzá a szocialista országgyűlési képviselő - hogy nem csökkennek, hanem növekednek a közüzemi szolgáltatások díjai. A jelenlegi tarifák ugyanis számos szolgáltatási területen fenntarthatatlanok. Az árak lefaragásával például csődhelyzetbe jutott a távhőszolgáltatók jelentős hányada, amelyek életben tartása idén is több mint ötven milliárd forintba kerül majd. Emellett számos hulladékkezelő cég is csak költségvetési segítséggel képes talpon maradni. Erre idén nyolc milliárd forintot költ a kabinet az adózók pénzéből.

Drágább lesz a benzin

A tőzsdei és piaci folyamatok azt valószínűsítik, hogy április 2-tól a benzin kiskereskedelmi átlagára jelentősen, akár öt forinttal is emelkedhet, míg a gázolaj kiskereskedelmi átlagára várhatóan nem változik figyelembe véve a múlt heti pénteki áremelést, bár itt is elképzelhető 2 forintos emelés is - közölte a GKI Energiakutató. Ennek megfelelően a benzin literenkénti ára 418 forintra emelkedhet, a gázolajé pedig 423-425 forintra nőhet.

A Brent kőolaj hordónkénti ára a múlt héten 106-108 dollár között ingadozott, amely a bizonytalan kilátásokat is tükrözi. A fejlett országok valamivel gyorsabb növekedése és a líbiai kitermelés újabb problémái a hét elején megállították az olajár csökkenését, s egy dollár körüli áremelkedés után 107-108 dollár között ingadozott a Brent ára.Az üzemanyagok árát emeli, hogy a tengerentúli piacokon, mind az Egyesült Államok keleti partjainál, mind Nyugat-Afrikában meglódult a kereslet a benzin iránt. A mediterrán piacon a vörös-tengeri régióban szintén emelkedett az üzemanyag-kereslet.

A dízel esetében az Egyesült Államokból érkező dízel mennyisége márciusban visszaesett, és ez emelte meg kissé az észak-európai árakat. Mindkét üzemanyag áremelkedéséhez hozzájárult, hogy az észak-nyugat-európai finomítók hozzávetőleg 10 százaléka karbantartási munkák miatt leállt. A mediterrán térségben is sok finomító tavaszi karbantartás és a termelési átállások miatt rövidebb-hosszabb időre bezárt - írta a GKI Gazdaságkutató Zrt..

Alacsonyabb lesz a gáz ára

A februárban hozott rezsicsökkentési és fogyasztóvédelmi törvénycsomagban az áll, hogy az alapdíj és a fogyasztott gáz mennyisége alapján számított összeg április 1-jétől nem lehet több a 2013. november 1-én alkalmazott díjak 93,5 százalékánál. A 93,5 százalékot azonos hőmennyiségre és azonos kedvezményekkel kell számolni. A harmadik rezsicsökkentési törvény alapján a gáz ára mellett az áramé szeptembertől további 5,7 százalékkal, a távhőé pedig októbertől további 3,3 százalékkal csökken. Tavaly januártól először 10 százalékkal, majd novemberben 11,1 százalékkal csökkent a távhő, a gáz és villamos energia ára, júniustól pedig további 9 egyéb közszolgáltatásé.