Bölcskei: Újra kell gondolni az egyházfinanszírozást

Újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert, és ehhez határozott szándék, világos politikai döntés kell - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a reformatus.hu honlapnak adott interjújában. Az egyházi vezető a következő parlamenti ciklusban nyugodtabb törvényalkotást szeretne, Hegedűs Loránt református lelkész ügyével kapcsolatban úgy fogalmazott, "sok kritikával illethető, bonyolult folyamat", ahogyan az egyházi bíróságok működnek.

Bölcskei Gusztáv püspök interjújában azt mondta, az elmúlt négy év kormányzása alatt nyitva maradt az egyházfinanszírozás hosszú távon kiszámítható modelljének kérdése.
Közölte: nem tartják kiszámíthatónak és megnyugtatónak azt, hogy a személyi jövedelemadó felajánlásokra épül a finanszírozás, és ezt már 2010-ben is jelezték a kormánynak. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy legyen meg az újragondolásra a határozott szándék, a világos politikai döntés.
"Nem jó az, hogy minden évben megvárjuk a decembert, és a költségvetési vita során megmaradó összeget fordítjuk az egyházak támogatására, és ahhoz igazítjuk a rendszert" - mondta.
Álláspontja szerint a nagy átalakításokban nem mindig lehetett érezni, hogy olyan végeredmény születne, amelyben az egyházi intézmények nem kerülnek hátrányos helyzetbe, és a szaktárcákkal, államtitkárságokkal való kapcsolattartás sem volt mindig egyenlő színvonalú.

A választási eredménnyel kapcsolatban Bölcskei Gusztáv közölte: azt kívánja, az újabb mandátum "arra legyen alkalom", hogy "talán nyugodtabb körülmények között" elvégezzék a finomhangolásokat, amelyek "bizonyos területeken szükségesek ahhoz, hogy az elmúlt ciklusban elfogadott alapvető törvények valóban be is töltsék funkciójukat".

A kormány újabb kétharmados parlamenti többségére utalva a törvénykezéssel kapcsolatban annak a kívánságának adott továbbá hangot, hogy az "erőltetett tempó legyen kicsit nagyvonalúbb és türelmesebb a valódi párbeszédre való nyitottságban".
Elmondása szerint az egyház egyik nagy feladata az elkövetkezendő években az autonómia megőrzése és gyakorlása lesz.
Az egyházi iskolák fenntartói akarnak lenni és nem a működtetői - mondta, hangsúlyozva, a fenntartónak van autonómiája, és így gyakorolhatják azokat a jogosítványokat, amelyekkel kialakíthatják az egyházi intézmény sajátosságait. A Debreceni Református Kollégium felújítására kapott 10 milliárd forintos állami forrásra utalva azt mondta: nem sérti az egyház autonómiáját, ha ilyen cél megvalósításához állami támogatást kér és fogad el.

A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás bevezetésével összefüggésben Bölcskei Gusztáv emlékeztetett arra, hogy sokukban "sok kérdőjel" volt. Ugyanakkor úgy látja, "a sok kezdeti bizonytalanság után" a református egyház szervezete és adminisztrációja egyre inkább felkészült arra a váltásra, hogy a fakultatív hittan helyét átveszi a hit- és erkölcstan.
Jó esély van arra, hogy "a jól szervezett, vonzó keresztyén személyiségek által tartott hit- és erkölcstanóra meghozza a maga gyümölcsét" - mutatott rá.

A holokauszt-emlékévvel kapcsolatban a püspök közölte: a Keresztyén-Zsidó Tanács ülése után közleményt juttattak el a kormánynak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a nemzetközi zsidó-keresztyén tanácsnak, amelyben arra kérték az érintetteket, hogy "az elkendőzést, bűnbakkeresést egyaránt félretéve" üljenek le egymással tárgyalni. Hozzátette: választ sehonnan nem kaptak.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy a nagy megemlékezések és a közvéleményt foglalkoztató ügyek rendezése mellett (utóbbival, mint jelezte, a Szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékművére és a Sorsok Házára utalt) - legyenek helyi szintű emlékezések és emlékeztetések, mert "ezt a feladatot helyettünk nem fogja elvégezni senki".

Hegedűs Loránt református lelkész ügyéről Bölcskei Gusztáv az interjúban azt mondta, a református egyház álláspontja világos: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze.
"Az már sok kritikával illethető, bonyolult folyamat", ahogy az egyházi bíróságok működnek. Néha elfelejtkeznek arról, hogy az egyházi bíráskodás célja nem lehet más, mint az egyház jó rendjének, az egyházi élet tisztaságának megőrzése, helyreállítása - jelentette ki, hozzátéve: felmerül az is, nem lenne-e egyszerűbb ezt olyan berendezkedéssel megvalósítani, amelyben ez gyorsan megtehető.

Hegedűs Loránt márciusban fegyelmi büntetésként, első fokon írásbeli figyelmeztetést kapott a Hazatérés templomában a Horthy-szobor november 3-ai avatásán történtek miatt a Budapest-Északi Református Egyházmegye bíróságától. A bíróság a lelkészi törvény azon pontja miatt marasztalta el a lelkipásztort, amelyik tiltja a közösség megosztását, a gyűlöletkeltést, valamint azt, hogy a lelkipásztor olyat tegyen, ami a tiszta erkölcsbe ütközik.

Szerző
2014.04.20 19:16

Börtön járhat a politikusok otthoni háborgatásáért

Publikálás dátuma
2018.07.16 15:37

Fotó: / Németh András Péter
Nem volt elég magánélet védelméről szóló törvény, büntetőjogi szankciókat is akar a Fidesz: két év járhat a hivatali időn túli „zaklatásért”, vagyis akár egy tüntetésen való részvételért is.
Kibővítené a zaklatásos vétségek körét Czunyiné Bertalan Judit kormánypárti képviselő, aki a büntető törvénykönyvet módosítaná, egyebek mellett a „magánélet védelmére” hivatkozva. Javaslata szerint két év szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki hivatalos személyt, „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben zaklat.”  A javaslat indoklásában azt írták, hogy az alaptörvény értelmében a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy munka után nyugodtan tudjanak pihenni, és „hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket”. Hivatalos személynek számít egyebek mellett az országgyűlési képviselő, a miniszter, az államtitkár és az önkormányzati képviselő is, vagyis a választott politikusok mindegyike. A Fidesznek rendívül sürgős, hogy – a már a parlament előtt lévő, „a magánélet védelméről” címet viselő törvénnyel együtt a Btk-módosítást is elfogadják, már kérelmezték is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot: már kedden megvitatják, a zárószavazás pedig pénteken lesz, ekkor valószínűleg meg is szavazzák.

Feljelenthetik a tüntetőket

- A zaklatás alapesete, ha valaki rendszeresen, vagy tartósan háborgat mást azzal a céllal, hogy a magánéletébe önkényesen beavatkozzon, és ehhez kapcsolódna a fenti minősítő körülmény. Annak kisebb a valószínűsége, hogy ha egy újságíró becsönget egy politikus házához, akkor már zaklatás miatt feljelentsék, és még ha többször is próbálkozik, a munkáját végző újságíró esetében nem lehet önkényes háborgatásról beszélni – mondta lapunk kérdésére Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője szerint egy másik, sokkal valószínűbb eset lehet az, ha valaki egy politikus háza előtt tüntetne, mert akkor a háborgatás „tartóssága” miatt is indíthatna büntetőeljárást az egyébként békés tüntetők ellen a rendőrség, ha pedig nem az első ilyen tüntetést szervezné valaki, akkor már - tekintettel a gyülekezési törvény tiltási okainak tervezett átalakítására - akár a tüntetés megtartását is megtilthatja majd a rendőrség  – mondta a szakértő.

Tilos lesz illegálisan átalakított buszt vezetni

A Czunyiné által benyújtott javaslat másik része a tragikus veronai buszbalesetre reagál: e szerint aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított járművet vezet – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű - így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg - személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.
A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát.
Az indoklás szerint a jogalkotó ezzel a külön tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.
Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.
Témák
Czunyiné
2018.07.16 15:37
Frissítve: 2018.07.16 15:38

Varga Mihály soha nem lesz elégedett a magyar egészségüggyel

Publikálás dátuma
2018.07.16 15:04

Fotó: Google Street View/
Folyamatos politikai vitának nevezte, hogy egyesek időnként emlékeztetik a kormányt: stadionokra szór pénzt, míg emberek halnak meg az elhanyagolt egészségügy miatt. Most mégis 5,1 milliárdot kapott a budapesti Szent Margit Rendelőintézet.
Mintegy 5,1 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a budapesti III. kerületi Szent Margit Rendelőintézet az Egészséges Budapest program keretében - írja az MTI. A pénzt telephelyeinek felújítására és műszerparkjának korszerűsítésére fordíthatja az intézmény.
Az ennek kapcsán tartott hétfői fővárosi sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője közölte, hogy az önkormányzat további 480 millió forint saját forrást biztosít a fejlesztéshez.
A magyar belpolitikában folyamatos a "vita" az egészségügyi kiadásokról, és soha senki nem lesz elégedett az ellátással - köztük ő maga sem -, jövőre több mint 2000 milliárd forintot fordítanak erre a területre
- nyilatkozta Varga
Az ország kíváncsian várja a fejleményeket.
2018.07.16 15:04