Nem zárták el a pénzcsapot, csak…

Április közepe óta nem küldhetünk Brüsszelbe számlát egészen addig, amíg a kormány nem garantálja az Európai Bizottságnak, hogy az új magyar intézményrendszer hatékonyan képes ellátni a feladatát. Azt azonban mindkét fél igyekezett hangsúlyozni: az, hogy nem fizetnek, még nem jelenti azt, hogy felfüggesztették volna a támogatásokat.

Nem függesztette fel Brüsszel az uniós pénzek folyósítását, csak megkérték a magyar kormányt, hogy ne küldjenek addig számlát, amíg le nem zárul a magyar intézményrendszer vizsgálata - mondta el hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a 444.hu cikkére reagálva közölte: az olyan, mint a jereváni rádió adása. Nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Moszkvicsokat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak - tette hozzá az ismert viccre utalva Csepreghy. A portál egy brüsszeli levélre hivatkozva írta, hogy az Európai Bizottság aggodalmának adott hangot a magyar fejlesztési intézményrendszer átalakításával kapcsolatban. A portál szerint a levélből kiderül, hogy Brüsszel elzárta a pénzcsapokat, amíg nem rendeződik a vita.

Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője a Népszava kérdésére válaszolva elmondta, hogy a válasz megfogalmazására nem adtak konkrét határidőt a magyar kormánynak, de mindenképp fontosnak tartják, hogy részletes információt kapjanak. Mint lapunk brüsszeli tudósítójának, Hegyi Gyulának elmondta, jelenleg nincsenek teljesítendő kifizetések, de a magyar kormánytól most bekért információk és biztosítékok szükségesek ahhoz, hogy a későbbi kifizetések megtörténjenek az új rendszer alapján.

Legutóbb április közepén alakította át az uniós pénzeket elosztó intézményrendszert a kormány: ekkor vették át a tárcák a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. feladatait. A kabinet szerint ezzel hatékonyabbá válhat az uniós fejlesztésekkel és pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása, és megvalósulhat az "egyablakos" pályázatkezelési rendszer. Ettől az átalakítástól hatékonyságnövelés nem várható, ez a forráselosztás centralizálásának újabb lépése - mondta el lapunknak akkor Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) korábbi elnökhelyettese. Korábban arra épült a hazai pályáztatás, hogy az államigazgatáson kívül, hatékonysági alapon tudtak dolgozni az intézmények, a minisztériumok és a kormány pedig a forrásfelhasználás stratégiáját határozta meg. Ezzel a mostani átalakítással minden apró feladatot felszívtak minisztériumi szintre - mutatott rá lapunknak Heil Péter.

Szanyi: mennie kell Lázárnak

Lázár Jánosnak haladéktalanul távoznia kell posztjáról - jelentette ki Szanyi Tibor. Az MSZP európai parlamenti (EP) listavezetője a kormányfőtől követelt tájékoztatást a kialakult helyzetről hétfőn délben, amikor még nem volt ismert az EB hivatalos közlése az uniós pénzkifizetések ügyében. Szanyi ugyanakkor elmondta, az önmagában is nagy probléma, ha az uniós szerveknek olyan súlyos aggodalmaik vannak az új magyar rendszerrel kapcsolatban, hogy felmerülhetett a kifizetések felfüggesztése. Miután pedig a pályáztatást és pénzosztást januártól Lázár János kizárólagos illetékességgel ellenőrzi, sőt, az új intézményrendszer kialakítása is az ő nevéhez fűződik, csakúgy mint az utóbbi hónapok pénzlehívási botrányai, így a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak mindenképpen le kell mondania, hiszen "irgalmatlan károkat okozott már eddigi is".
Szanyi beszélt arról is, a hír ilyen kontextusban történt kiszivárogtatása nyomán élnek a gyanúperrel, hogy az Orbán-kormány szándékosan gerjesztett konfliktust az átláthatatlan intézményrendszerrel, mely kapcsán az MSZP - ahogy az európai intézmények is - már korábban is világossá tette, hogy elfogadhatatlan. "Előfordulhat, hogy az Orbán-kormány ismét pávatáncba kezdett, s ezúttal az EP-kampányban próbálkozik az unió elleni hangulatkeltéssel, az európai intézményrendszer befeketítésével, majd pedig azzal, hogy végül szabadságharcosként adja elő magát" - fogalmazott Szanyi. Kérdésünkre hozzátette azt is, bármelyik verzió az igaz, semmiképpen sem nevezhető a nemzeti érdekek képviseletének, hiszen a magyar állampolgárok számára súlyos, akár ezermilliárdos kárt okozhat az Orbán-kormány a lehívható uniós források veszélyeztetésével.

Úgy tűnik, Brüsszelnek sem tetszik a túlcentralizált intézményrendszer. A legutóbbi átalakítás során ugyanis azok a szervezetek kerültek a minisztériumokhoz, amelyek egyengették az egyes pályázatok útját, ellenőrizték a számlákat, az elvégzett munkát, igazolták a teljesítéseket. A 444.hu által bemutatott levélben a bizottság kifejtette, az új rendszerben egyáltalán nem világosak a felelősségi körök, az ellenőrzési rendszerek. Nincsenek meggyőződve, hogy az új emberek elég felkészültek és tapasztaltak ehhez a munkához. Külön panaszkodnak, hogy a TÁMOP átalakításával kapcsolatos terveket még nem kapták meg. Arról is felvilágosítást várnak, hogy a regionális programokkal mi lesz, miután azokat a megyékhez szervezték ki.

Csepreghy Nándor hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: legkésőbb június végéig megoldódhat ez a történet. A magyar kormány tehát addig nem küldhet számlákat Brüsszelnek. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ha Brüsszelnek valóban szakmai kifogásai vannak, akkor meg fogják találni a kompromisszumos megoldást, a politikai érveket azonban nem tudja elfogadni a kormány.

Nem csak Brüsszel szerint vannak gondok a pályázati rendszerrel: a hazai vállalkozások is sorra panaszolják, hogy teljes a fejetlenség a fejlesztéspolitikában. A pályázók között is állandóan felmerülő kérdés, hogy mely témák kinek a hatáskörébe tartoznak. Holott a kifizetések felgyorsítása kulcsfontosságú lenne, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetésben minden Magyarország számára rendelkezésre álló forrást le tudjunk hívni. A Bruxinfo számításai szerint a következő másfél évben hat havonta 12 százalék feletti forráslehívásra lesz szüksége ahhoz, hogy a jövő év végi végső határidőig megvalósulhasson az EU regionális alapok maradéktalan felhasználása. Az Európai Bizottság áprilisban közzétett statisztikája szerint a nekünk szánt források valamivel több mint 60 százalékát tudtuk eddig lehívni. Ráadásul az idén kezdődő fejlesztési időszak pályázatait is időszerű lenne kiírni: erre azonban október előtt a kormány tájékoztatása szerint nem kerülhet sor.

Ezért is különös, hogy a kormány épp az uniós költségvetési ciklus váltásakor, közvetlenül a magyar parlamenti választások előtt kezdte el fenekestül felforgatni a hazai pályáztatási rendszert. Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője, korábbi fejlesztési miniszter szerint az átalakítás célja nem a források lehívása, hanem azok lenyúlása. Az intézményrendszer átalakítása Bajnai szerint csak ezt igyekszik elfedni az állampolgárok elől, miközben az átszervezés miatt máris háromnegyed éves csúszásban van a kormány az új pályázatok kiírásával.