Már közmunka sincs

Eddig kétszáz közmunkás dolgozott Rakacán, jelenleg negyven ember foglalkoztatására van pénz, de júniustól tovább kell csökkenteni a létszámot. A környéken semmilyen munkalehetőség nincs, a településen száz százalékos a munkanélküliség. Eközben a kabinet arról beszél, év végéig havi átlagban kétszázezer ember napi nyolcórás közfoglalkoztatását biztosítják.

Az április választásig csaknem kétszáz közmunkás dolgozott, most mindössze negyvenen maradhattak a mezőgazdasági programban, június elsejétől pedig már csak húsz embert foglalkoztathat az önkormányzat Rakacán. Erről tájékoztatta lapunkat Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke, akinek információját a település polgármestere is megerősítette.

Kiss Béla lapunknak úgy fogalmazott "borzasztó" hangulat van a faluban, vissza kellett hívnia az embereket, akik már fel sem vehetik a munkát. Eddig szinte mindenki folyamatosan dolgozott, most marad számukra a 22 800 forintos segély.

Ennyiből kell megélniük a családoknak. "Jön az éhezés" - jegyezte meg Kiss Béla, aki azt is hozzátette, az emberek a polgármestereken állnak majd ezért bosszút az őszi választáson, pedig nem a településvezetők tehetnek róla, ők csak a végrehajtói a kormány döntésének.

Megjegyezte azt is, a környező falvakban is hasonló a helyzet. Rakacán száz százalékos a munkanélküliség, és más borsodi településen sem sokkal jobb a helyzet. Komjáthi Imre lapunknak már korábban jelezte, a településvezetők arról tájékoztatták, a munkaügyi központok a választások után azonnal jelezték, csökken a közmunkások foglalkoztatására fordítható keret.

Arról beszélnek - mondta -, hogy az önkormányzati választásig még többé-kevesbé fenntartja a programokat a kormány, "csordogál pénz", mert minél kevesebb szavazatot akar veszíteni, de ősszel "jön az igazi fekete leves".

Először a vizsolyi polgármester jelezte: a választás után két nappal üzentek neki a munkaügyi központból, hogy csökkentenie kell a közmunkások számát, mert elfogyott a pénz. Mint mondta, áprilisban még százhárman dolgoztak a településen, május elsejétől huszonöten fognak. "Most itt ülünk, és húzogatjuk ki a neveket, hogy kinek nem lesz májustól kenyérre valója."

A Belügyminisztérium cáfolta a létszám csökkentését, a napokban pedig a Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat, miszerint az év végéig havi átlagban kétszázezer ember napi nyolcórás közfoglalkoztatását kell biztosítani. A közfoglalkoztatásért felelős miniszternek - vagyis a belügyi tárca vezetőjének - fel kell mérnie, hogy milyen reális igény van a havi átlagosan kétszázezernél több közfoglalkoztatottra.

A többletlétszám foglalkoztatására tervezetet kell készítenie, amit július 15-ig kér a kormány. Komjáthi Imre szerint szerint nagyon átlátszó a kormány terve. Most csökkentik a költségeket, de fenntartják a reményt, hogy lesz munka. Augusztusban, közvetlenül az önkományzati választások előtt újra "fontosak" lesznek a közmunkások, és dolgozhatnak egy rövid ideig.

Utána viszont már nem kellenek, a szavazatukra négy évig nem lesz szükség - magyarázta. Megjegyezte, augusztusban sem lesznek majd könnyű helyzetben a polgármesterek, a segélyen élők foglalkoztatásához ugyanis húsz százalék önrészt kell előteremteniük, csak ennek megléte után jár az állami támogatás. Egy olyan falu, ahol az emberek kizárólag segélyeken tengődnek, ezt biztos, hogy képtelenek lesznek előteremteni.

Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő tegnap úgy fogalmazott: a téli látszatfoglalkoztatási programnak vége, a foglalkoztatási statisztikákkal való trükközést azonban minden bizonnyal folytatja a kormány. A téli közmunkaprogram végével százezer ember került az utcára.

A Kelet-Magyarországot különösen súlyosan érintő leépítések miatt van olyan borsodi település, ahol negyedére csökkent a közfoglalkoztatottak száma. Persze nincs kétségünk afelől, hogy hamarosan ismét beindul az állami munkahelygyár, hiszen előttünk áll még két választás, a közmunkaprogram mesterséges tuningolásának pedig egyetlen célja van: a szavazatmaximalizálás.