Hazatérne Snowden

Ha valahová utazhatna, legszívesebben hazamenne - mondta el Edward Snowden, az amerikai titkosszolgálati adatok kiszivárogtatója az NBC tévének adott interjújában. A Nemzetbiztonsági Ügynökség egykori szerződéses munkatársa, aki leleplezte az NSA széleskörű adatgyűjtését, hazatérne, ha sikerülne megállapodnia az amerikai hatóságokkal. Snowden védelmébe vette leleplezéseit, nem árulónak, hanem közérdekű bejelentőnek, hazafinak tartja magát. Ma sem bánja, amit tett, így legalább nyugodtan alszik, mondta.

Első amerikai interjúját adta Snowden, múlt héten több mint öt órát beszélgetett az NBC Nightly News műsorvezetőjével, Brian Willams-szel egy elegáns moszkvai hotelben.

Az interjú nagy titokban készült, hosszas tárgyalások előzték meg. Az NBC azt közölte, Snowdennek nem fizettek az interjúért.

A 30 éves fiatalember elmondta, azért választotta az NBC tévét, mivel megítélése szerint jól tálalták a leleplezéseivel kapcsolatos híreket. Az NBC amerikai keleti parti idő szerint szerdán késő este vetítette az egyórásra vágott interjút.

Snowden majd egy éve, tavaly június elején került a nemzetközi figyelem középpontjába, miután leleplező interjút adott a Guardian brit lap munkatársának Glenn Greenwaldnak és a filmes Laura Poitrasnak Hongkongban. Onnan Latin-Amerikába próbált volna továbbutazni, de 39 napra a moszkvai Seremetyevo repülőtér várótermében rekedt. 2013 augusztusában egy évre szóló, ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországtól. Ha nem talál más megoldást, valószínűleg kéri majd a menedékjog meghosszabbítását.

Az Egyesült Államokban az 1917-es kémkedési törvény alapján három rendbeli vádat emeltek ellene.

Az amerikai hírszerzési túlterjeszkedés leleplezője, akit odahaza egyesek hazaárulónak bélyegeznek, mások hősként ünnepelnek, zokon vette, hogy a washingtoni kormányzat alacsony beosztású technikai segítőként próbálja őt beállítani. "Kémnek képeztek ki, a szó hagyományos értelmében, álnéven, fedett ügynökként éltem és dolgoztam külföldön. Amikor azt mondják, hogy alacsony szintű rendszer-adminisztrátorként dolgoztam, ez némiképp félrevezető" - mondta Snowden.

Amikor Barack Obama először nyilatkozott az ügyéről, azt mondta: "Nem fogok harci gépeket riadóztatni egy 29 éves hackerért". Snowden kikérte magának, hogy hacker lenne. Ugyanakkor azt is világossá tette, számítógépen dolgozott, nem kellett embereket beszerveznie. "A feladatom az volt, hogy különféle informatikai rendszereket az Egyesült Államok szolgálatába állítsak" - magyarázta.

Snowden azt állítja, biztonságtechnikai szakértővé képezték ki, dolgozott a CIA alkalmazottjaként, a Védelmi Hírszerzési Ügynökségnél (DIA), s végül az NSA egyik beszállítójánál, a Booze Allen Hamilton cégnél Hawaiin, évi 200 ezer dolláros állásban. "A DIA-nál olyan módszereket fejlesztettem ki, amelyek veszélyes és ellenséges környezetben, külföldön dolgozó amerikaiak védelmét, az információik védelmét szolgálták" - közölte.

Megdöbbentette, hogy az amerikai ügynökök valós időben nyomon tudják követni egy-egy személy számítógépes tevékenységét, milyen e-mailt ír, milyen oldalakat nyit meg. Szerinte a kormány "túl messzire ment", s van olyan eset, amikor a leleplező áll a jó oldalon.

Nem egyszerű hacker, kémnek képezték ki
1,7 millió titkos dokumentumot vitt magával
Csak akkor tér vissza, ha nem küldik börtönbe

Egykori munkaadói nem szívesen erősítik meg, milyen megbízatásokban dolgozott Snowden. Hosszas nyomozómunkával próbálták felderíteni, milyen információkat tulajdonított el. Amerikai tisztviselők szerint mintegy 1,7 millió titkos dokumentumot vitt magával pendrive-okon, az amerikai hírszerzési techikákról, az amerikai és a szövetséges ügynökségek együttműködéséről.

Snowden váltig állítja, hogy gondosan válogatott, senkit nem sodort veszélybe, kollégái szerint azonban felmérhetetlen károkat okozott az amerikai hírszerzésnek. Bírálói támadták azzal, hogy miért nem a feletteseihez fordult, Snowden azt mondja, próbálkozott ezzel, de hiába.

"Soha nem akartam Oroszországban maradni" - mondta az interjúban Snowden. "Kubába szólt a repülőjegyem, de megállítottak, mivel az amerikai kormány visszavonta az útlevelemet, így csapdába estem a moszkvai repülőtéren" - magyarázta. Határozottan cáfolta, hogy jelenleg az orosz kormánynak dolgozna. "Semmiféle kapcsolatom nincs az orosz kormánnyal. Soha nem találkoztam az orosz elnökkel. Nem támogat az orosz kormány, nem kapok tőlük pénzt, nem vagyok kém" - szögezte le.

A volt NSA-alkalmazott szerint soha nem is volt kétséges, hogy szeretne hazatérni. "Az első naptól kezdve azt mondtam, hogy azért teszem mindezt, mert az országomat akarom szolgálni. Nem tudom, hogy amnesztiát vagy kegyelmet kaphatok-e, ezt a közvéleménynek és a kormánynak kell eldöntenie. De ha a világon bárhová mehetnék, hazafelé indulnék" - mondta.

A Spiegel német magazin írta meg nemrégiben, hogy folynak tapogatózó tárgyalások Snowden esetleges hazatéréséről. A leleplező az NBC-interjúban is világossá tette, nem számít ünneplésre, de nem köt olyan megállapodást, amely hosszú börtönbüntetéssel járna. Szerinte ha börtönbe zárnák, az rossz üzenetet küldene más közérdekű bejelentőknek.

John Kerry amerikai külügyminiszter a CBS-nek nyilatkozva azt mondta, ha Snowden igazi hazafi lenne, megemberelné magát, és hazatérne. "Ha vissza akar térni Amerikába, feltesszük akár a következő gépre" - mondta Kerry. Snowden egyik jogi tanácsadója, Ben Wizner, az ACLU polgárjogi központ ügyvédje a Guardiannek azt mondta, mivel az 1907-es kémkedési törvény alapján több évtized börtön várna rá, jelen körülmények között valószínűtlen Snowden visszatérése.

"Snowden nem vak, jól látja, mi történt másokkal, akiket a kémkedési törvény alapján fogtak perbe" - utalt a Wikileaks számára dokumentumokat kiadó Bradley Manning elítélésére Wizner. Szerinte az egyetlen megoldás, hogy megállapodást köt az amerikai kormányzat a leleplezővel.