Parlament;törvényjavaslat;reklámadó;
2014-06-10 19:28:00
A bizottság 10 kormánypárti igen és az ellenzéki képviselők 3 nem szavazata, valamint 1 tartózkodása mellett támogatta a reklámadóról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. A napirendi pontot kormánypárti javaslatra időkeretben tárgyalta a bizottság, az indoklás szerint azért, hogy a bizottsági véleményt délig be tudják nyújtani a parlamentnek annak ellenére, hogy az ülés félórás késéssel kezdődött. Burány Sándor (MSZP) bizottsági elnök az időkorlátot szokatlannak nevezte és indokolatlannak tartotta.
Burány Sándor úgy vélekedett, hogy a reklámadó bevezetése a sajtószabadság csorbítására, a független szereplők ellen irányul. Szakács László (MSZP) többek között a közszolgálati média költségvetéséhez hasonlította az új adó várt bevételét, mondván, annak mindössze 11-12 százaléka. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a stabilitási törvény értelmében az előterjesztésben meg kellene jelölni, hogy a reklámadó az államháztartás mely alrendszerének a bevételét képezi, és mire fordítják, ez azonban hiányzik a javaslatból.
Schmuck Erzsébet, a bizottság LMP-s alelnöke egyebek között azt kifogásolta, hogy a javaslat nem tartalmaz fenntarthatósági szempontokat, nem lehet tudni, hogy a törvényjavaslat, amely leginkább az RTL Klubot sújtja, mi célt szolgál. Az LMP nehezményezi azt is, hogy az állami tulajdonú cégek reklámcélú keretei és azok felhasználási módja nem szabályozott - mondta.
L. Simon László (Fidesz), a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtója kifejtette: a reklámadó a minőségi újságírást és a sajtószabadságot nem veszélyezteti, a magyar költségvetés számára ugyanakkor bevételt jelent. Schmuck Erzsébet azon megjegyzésére, hogy kis összegről van szó, úgy reagált: egy kistelepülés polgármestere 11 milliárd forintot igen sok pénznek tart, az pedig, ha a Nemzeti Kulturális Alap forrásait újabb 10 milliárd forinttal egészíthetnék ki, csodával érne fel a kultúra számára.
Az RTL Klubbal kapcsolatban megjegyezte, hogy 2013-ban 29 milliárd forintos részesedésével a közel 200 milliárd forintos reklámtorta legnagyobb kedvezményezettje volt. Hangsúlyozta, azokat a meghatározó médiumokat, amelyek a politikai pluralizmust szolgálják a nyilvánosságon keresztül, javarészt nem érintené a reklámadó, hiszen mértéke 500 millió forint reklámbevételig nulla százalék. Sem a Magyar Narancs, sem a Népszava bevétele nem éri el ezt a határt - hozta példaként. Úgy vélekedett, azok az újságírók, akik "odapörköltek" a javaslatnak - legyenek akár kormánypárti orgánumok vezető publicistái -, láthatóan nem látják a fától az erdőt. "Ennek a javaslatnak semmi köze nincs a sajtószabadsághoz" - jelentette ki.
A költségvetési bizottság 20 igen és 4 nem szavazat mellett támogatta az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét is. A törvényjavaslat benyújtója a képviselők kérdésére elmondta, hogy a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházások után az uniós jogszabályok miatt nem lehet fejlesztési adókedvezményt igénybe venni. Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások önálló környezetvédelmi beruházásként támogathatók.
A költségvetési bizottság 10 igen és 4 tartózkodás mellett elfogadta azt is, hogy a az NMHH 2013. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot "saját nevére veszi". Baross Gyula, a médiahatóság gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, hogy gazdálkodási szempontból mind a hatóság, mind a médiatanács eredményes évet zárt.
A törvényjavaslat-tervezet négy költségvetést tárgyal: a hatóság költségvetését, a médiatanács működési költségvetését, az utóbbi kezelési költségvetésén kívüli költségvetést (ez a médiapiacról befolyó bevételeket és kiadásokat foglalja magában) és az MTVA költségvetését. A médiahatóság a működését meghatározó törvényben foglalt 35 milliárd forinttal szemben több mint 47 milliárd forint bevételt teljesített, ennek fő oka, hogy a parlament által előzőleg jóváhagyott tartalékokat is igénybe vett.
A hatóság két fő feladatát teljesítette 2013-ban, ezek: a digitális átállás támogatása és az MTVA működési költségeinek kiegészítése, amelyek mintegy 14,5 milliárd forintba kerültek. A bevételek 34 milliárd forintot, a kiadások pedig 20 milliárd forintot tettek ki, így több mint 14 milliárd forint a tartalék, ami azt jelenti, hogy a hatóság valamennyi fő irányzatában megtakarítást ért el. Hozzátette, a tartalék felhasználására megtették a javaslatot a törvényjavaslat-tervezetben.
A médiatanács költségvetése ismét maradvánnyal zárult. Az úgynevezett költségvetésen kívüli bevétel az egyik kereskedelmi rádió csődje miatt nem érte el a tervezettet, ami az MTVA-nál forráshiányt okozott - ismertette Baross Gyula. Nagy Attila, az MTVA gazdasági vezérigazgató-helyettese a bizottsági ülésen elmondta: az MTVA gazdálkodását 2013-ban az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, a könyvvizsgáló valamint a felügyelő bizottság és a Médiatanács is áttekintette. Az alap a kettős könyvvitel szerint közel 4 milliárd forintos eredményt ért el 2013-ban, a pénzforgalmi kimutatás szerint a gazdálkodás egyensúlyban volt.