Fojtogató a kórházi adósság

Több mint 20 milliárd forinttal nőtt a közvetlen kormányzati fenntartásba vett kórházak adósságállománya az államosítás óta eltelt két évben. Az egészségügyi intézmények fuldokolnak a tartozásokban, az új kormánynak ezért nincs több lehetősége az időhúzásra: át kellene alakítani a kórházfinanszírozást.

Április végére meghaladta a 64,4 milliárd forintot a kórházak adósságállománya, egy hónappal későbbre pedig már több mint 65 milliárdos lett a tartozáshalmaz. A GYEMSZI által működtetett 107 kórház esetében a lejárt szállítói adósság jelenleg 47,37 milliárd forint, magyarán 2012-óta 20 milliárddal nőtt az államosított intézmények kifizetetlen számláinak végösszege.

A számok a Figyelő című hetilap konferenciáján hangzottak el, ahol a kormány nevében a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azzal igyekezett védekezni, hogy az utóbbi időkben minden évben volt adósságkonszolidáció, de a kormányzati lépések mellett újratermelődött az adósságállomány. Banai Péter Benő szerint ezért nem is "célszerű" plusz konszolidációs forrást juttatni a rendszerbe úgy, hogy emellett nincsenek érdemi strukturális változtatások. Csakhogy ilyen átalakítások érdemben meg sem kezdődtek az előző ciklusban, hiába ígérte a Fidesz, hogy "megmenti" az egészségügyet.

Ezzel szemben tény, hogy ismét 4 százalék körülire esett a magyar egészségügy GDP-arányos közfinanszírozása, ebből pedig következik, hogy egy-egy betegség ellátásáért a kórházak jóval kevesebb pénzt kapnak, mint amennyibe ténylegesen kerül nekik a munka. Emiatt nemcsak az adósságállomány döntögette a csúcsokat az utóbbi években, hanem a várólisták is minden korábbinál hosszabbra nőttek. Ma már az Orbán-kormány saját adatai szerint is 60 ezernél is több beteg vár a szükséges ellátásra, sőt, a kabinet nem tudta kozmetikázni azt sem, hogy egyre kevesebb ellátást végeznek el a kórházak, amelyekből nemcsak a szakemberek, hanem az eszközök és a gyógyszerek is egyre gyakrabban hiányoznak. Eközben a tartozások korábban ígért konszolidációjáról szó sem esett a négyéves kormányzati ciklusban, csak a rendszeres, még a szocialista kormányok idején bevezetett év végi adósságrendezésben részesültek az intézmények, többször kisebb összegben, mint amennyit a legnagyobb válság idején a Bajnai-kabinet fordított a kórházi tartozásokra.

Márpedig ma a Magyar Kórházszövetség szerint feltétlenül szükség lenne legalább 20-30 milliárd forintnyi konszolidációs összegre, különben a nyáron több intézményben leállhatnak bizonyos ellátások. Velkey György szövetségi elnök a már említett konferencián kijelentette: a lejárt szállítói adósságállomány miatt "egyes kórházak vergődnek, gyors és egyértelmű intézkedések kellenek a továbblépéshez". A kórházszövetség szerint a kórházak méltányos finanszírozásához elengedhetetlen az egyes betegségekre kifizetett díjtételek emelése és a feladatarányos finanszírozási keretek kialakítása.

Nagy ígéretek az új vezetőtől

A finanszírozás is változni fog, lesz konszolidáció is - lényegében ezt ígérte az új egészségügyi államtitkár. A fideszes Zombor Gábor szerint ugyanis "elérte a politika ingerküszöbét" az egészségügy problémája, ezért a következő időszak legfontosabb feladata egy elfogadható, hosszú távú megoldást eredményező konszolidációs javaslat kidolgozása. A megható kormányzati figyelmet persze nem kell komolyan venni, hiszen az államtitkár szavai alapján bármilyen konszolidációs összeg csak ősszel kerülhet az intézményekhez, miután az előbb említett javaslat kidolgozása "a nyár feladata lesz", amelyet az őszi parlamenti időszakra szeretne lezárni. "Arra szerződtem, hogy segítségére legyek a szakmámnak" - fogalmazott Zombor, aki egyébként azzal "mutatkozott be" a szakmának, hogy közölte: "mindenben egyetértünk". Utalt arra, hogy noha eredeti végzettsége orvos, és nyolc évvel ezelőtt Kecskemét polgármestere lett, nyilván így fordulhatott elő, hogy ma "Kecskemét sokkal jobb helyzetben van, mint a magyar egészségügy."