Nincs rajtuk sapka

Publikálás dátuma
2014.07.09 07:14
Papcsák Ferenc és Rubovszky György – a kormánypárti bizottsági tagok nem támogatták az egyházi elismerést. Fotó: K2 Press/Népsza
Fotó: /
Csak egy elismerési feltételnek nem felelt meg az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET): széleskörű szociális és oktatási tevékenységük ellenére az Országgyűlés igazságügyi bizottsága szerint nem alkalmasak az állammal való együttműködésre, ezért nem lehet belőlük "bevett egyház". 

Nem bizonyította "a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét" az Országgyűlés igazságügyi bizottságának tegnapi döntése szerint az a tíz vallási közösség - köztük az Iványi Gábor vezette MET -, amelyek a parlamenttől kérték bevett egyházként való elismerésüket.

A kormánypárti vezetésű testület az egyházügyi törvény értelmében ezt az elismerési feltételt mérlegelhette - amellett, hogy a felekezet tanai sértik-e "az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot" -, míg Balog Zoltán korábban - egyéb jogszabályi feltételek alapján (lásd keretes írásunkat) - úgy ítélte meg, hogy mind a tíz vallási közösség megfelel a kritériumoknak, például a húszéves magyarországi működésnek és a legalább tízezer főt elérő tagságnak.

Vagyis személyes bizottsági meghallgatása során hiába bizonyította Iványi Gábor lelkészi elnök, hogy a MET főiskolát, művészeti iskolát, általános és középiskolákat, idősotthonokat, a hajléktalanok számára "fűtött utcát", szállókat, kórházat üzemeltet, a Fidesz-KDNP többségű bizottság mindezt keveselhette.

A meglehetősen bonyolult törvényi szabályozás miatt azonban a bizottságnak az elismerés elutasítását indítványozó határozati javaslat mellett az elismerést lehetővé tevő törvényjavaslatot is be kell nyújtania az Országgyűlésnek. Így a 2011-ben egyházi jogállásától megfosztott, azóta több milliárd forintos SZJA-felajánlástól és normatív támogatástól elesett MET sorsáról csak az őszi ülésszakban dönthet majd plenáris ülés, illetve a kormánypárti kétharmad.

Az elismerési eljárás méltatlan voltát bizonyítja, hogy az igazságügyi bizottság elnöke, a KDNP-s Rubovszky György is úgy fogalmazott a testület tegnapi ülésén, hogy maga sem ért egyet az eljárással és az egyházügyi törvénnyel, utóbbi szerinte "csaknem ellentmond" az alaptörvény negyedik módosításának. Hozzátette: reméli, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen új jogszabályt alkotnak majd.

Nagyon valószínű tehát, hogy ezen a jogi "erődön" a jövőben egyetlen magyarországi vallási közösség sem fog tudni áttörni. A bizottsági vitában az MSZP-s Teleki László feltette a "költői kérdést": Mi fog bekerülni a határozati javaslat indoklásába, azaz mivel fogják magyarázni, hogy például Iványi Gábor felekezete nem lehet egyház, amikor lényegében minden feltételnek megfelelt?

Teleki megemlítette, hogy már az Alkotmánybíróság (Ab) és a strasbourgi emberi jogi bíróság is elmarasztalta a magyar államot az egyházi elismerési eljárás alapjogellenessége miatt.

A Balog által vizsgált elismerési feltételek
  • elsődlegesen vallási tevékenységet végez
  • tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van
  • legalább százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik
  • elfogadott belső szabálya van
  • ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte

A Kúrián is elbuktak

Az Ab dönthet arról, hogy az egyházügyi törvény, egyházi elismerési eljárásra vonatkozó passzusait megsemmisítő, 2013-as Ab-határozat értelmezhető-e úgy, hogy 2011-es jogfosztása ellenére a MET továbbra is egyház.

Az Iványi Gábor vezette felekezet azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt a napokban, mert szerintük a tavalyi Ab-döntés nyomán a MET automatikusan visszakapta az egyházi státuszát, hiába emelték be az Ab-döntés után a megsemmisített passzusokat az alaptörvénybe és az egyházügyi törvény módosításába.

Emiatt Iványiék 2013-ban pert indítottak, amit elsőfokon elvesztettek, de másodfokon megnyertek, a Kúria viszont a közelmúltban az elsőfokú ítéletet hagyta helyben.

A Kúria elutasító döntése után most az Ab-tól várja a MET azt, hogy a bevett egyházakéhoz hasonló jogokat kap.

2014.07.09 07:14

Milliókkal drágulnak az új otthonok - egy kormányintézkedés miatt

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:11

Fotó: Népszava/
Egy 80-100 négyzetméteres épületet legalább 4 millió forinttal lehet majd drágábban felépíteni.
Az áfaked­vezmény kivezetése többmilliós áremeléssel fenyegeti a zömmel CSOK-os vásárlói kört - írja a Világgazdaság. Egy átlagos méretű, 80-100 négyzetméteres épületet a mostaninál legalább 4 millió forinttal lehet majd drágábban felépíteni, ha újból a 27 százalékos áfát kell alkalmazni.
A teljes újlakás-piacinál 50 százalék fölött van a CSOK-os vásárlók aránya.
Az 5 százalékos áfa megszűnése csak tovább rontja az újlakás-piaci helyzetet, ahol egyébként is drágulás várható: 2020-tól csak a közel nulla energiaigényű épületekre fognak használatbevételi engedélyt adni. Márpedig az ilyenek építése áfakulcstól függetlenül is milliókkal kerül majd többe a mostaniaknál. Kész-házas árfolyamon ez azt jelenti, hogy a mostani 300 ezer forint körüli négyzetméterárak pusztán attól 350 ezerre emelkednek, hogy megújuló energiaforrásokkal – hőszivattyúval, napelemekkel és egyéb innovatív, környezetbarát megoldásokkal – kell az épületeket felszerelni.
A 300-350 ezer forintos négyzetméterenkénti ár a fővárosi újlakás-áraknak még így is csak a felét teszi ki.
2018.07.16 08:11

Nőhetnek a törlesztőrészletek, megindult a kamatemelés

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:00
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Rég nem látott emelkedésbe kezdtek a lakáshitel kamatok, aminek kellemetlen következménye, hogy több százezer adós fizethet többet.
A romló világgazdasági hangulat, valamint az Európa-szerte beindult kamatemelés rányomja a bélyegét a hazai bankok egymás közötti hitelezésére: drágábban, magasabb kamattal adják egymásnak a hiteleket. Emiatt emelkedik a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), ez pedig különösen a változó kamatozású lakáshiteleseknek rossz hír. Ez a kölcsön ugyanis a BUBOR-hoz van kötve, így ha ez a referenciakamat emelkedik, a bank kénytelen a növekedést átvezetni a lakossági kölcsönökbe is. Emiatt a hónap elején több banknál is rég nem látott emelkedésnek indultak a lakáshitelek törlesztőrészletei. Június elejéhez képest a kölcsön költségét meghatározó másik összetevő, a kamatfelár változatlansága mellett is 0,14-0,85 százalékponttal emelkedtek a lakáshitelek kamatai, ami akár több ezer forinttal is drágítja a havi törlesztőrészleteket.  Az óvatos kamatemelés már az év eleje óta tart a változó kamatozású kölcsönöknél, de egyre több fix kamatozású terméknél is érzékelhető a növekedés - utóbbira az elmúlt hónapokban nem igazán volt példa. Ez ugyanakkor a már korábban megkötött fix kamatozású hitelszerződéseket nem érinti, hiszen a fixálás lényege éppen az, hogy történjék bármi a magyar és a nemzetközi gazdaságban, az adott hitel kamata és törlesztőrészlete a választott 3, 5 vagy 10 éves periódus végéig változatlan marad. Azoknak viszont, akik most szeretnének ilyen kölcsönt fölvenni, a korábbiakhoz képest már magasabb törlesztőrészletekkel kell számolniuk.  A kamatemelés persze leginkább azok számára lesz fájdalmas, akiknek változó kamatozású hitelük van, és éppen mostanában van a periódusváltás (amikor a bank újra megszabja az aktuális kamatot és törlesztőrészletet). Bár a kamatok még csupán 1 százalékpont alatti mértékben emelkedtek, a törlesztőrészletekre nézve ez akár több ezer forintos növekedést is jelenthet – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. 
Konkrét példákon bemutatva: az egyik pénzintézet 15 millió forintos, 12 havi BUBOR-hoz kötött, 20 éves futamidejű hitele esetén 2,7 százalékkal, a múlt havi 89 976 forintról 92 466 forintra nőtt a törlesztőrészlet. Egy szintén 15 millió forintos, de a 10 éves futamidőre végig rögzített kamatozású hitelnél a havi törlesztőrészlet 4 413 forinttal lett több: 168 310 forintról 172 723 forintra nőtt, ami 2,6 százalékos növekedést jelent. Ugyanez a hitel csupán 5 évre fixált kamatperiódusnál 5495 forinttal, 3,4 százalékkal lett drágább: 156 182 forint helyett 161 677 forintot kell most fizetni. Mindez azt jelenti, hogy a kamatok még ilyen kis léptékű emelése is összességében több mint félmillió forinttal drágítja meg a hitelt: előbbi kölcsönnél a teljes futamidő alatt visszafizetendő összeg 529 560 forinttal, utóbbinál 659 400 forinttal lesz több, ha valaki a múlt hónap helyett csak most veszi föl ezt a hitelt.  Veres Patrik megjegyezte: konstrukciótól és banktól függően változó, hogy mennyivel emelkedtek a törlesztőrészletek. Van olyan bank, amelyik még nem is emelt kamatot, vagy nem minden terméke esetében, és van, ahol csak néhány 100 forintra rúg a törlesztőrészletek növekedése. Arra azonban szerinte mindenképpen fel kell készülni, hogy az elkövetkező időszakban folyamatosan emelkedni fognak a kamatok és a törlesztőrészletek, ezért ajánlott a kicsit drágább, de kiszámítható fix kamatozású kölcsönt fölvenni, vagy a meglévő hitelt arra átváltani.  Az MNB jó ideje igyekszik is a lakosságot a fix kamatozású hitelek felé terelni: ezért is vezette be tavaly nyáron a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel "márkát”. Nemrégiben pedig szigorította a változó kamatozású lakáshitelekre vonatkozó jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályt, amely miatt októbertől kevesebb kölcsönhöz juthatnak a nem fix kamatozást választók. Az erőteljes kommunikációval is megtámogatott folyamat sikeresnek látszik, hiszen márciusban már az új lakáshitel-szerződések 76 százaléka fix kamatozással köttetett meg. Ezen belül a legnépszerűbb konstrukció az 5 évre rögzített kamat: a fix hitelek több mint felét így vették fel, de a 10 éves kamatperiódusú hitelek is már 25 százalékot tesznek ki.  A mostani kamatemelési hullám ezzel együtt több százezer hitelesnek okozhat fejfájást, hiszen korábban még nem voltak ilyen népszerűek a fix hitelek. A Központi Hitelinformációs Rendszer adatai alapján tavaly év végén már csaknem egymillió lakáshitelszerződéssel rendelkeztek a magyar háztartások. Az MNB lapunknak küldött tájékoztatása szerint ezek 62 százaléka legfeljebb 1 éves fixálású vagy változó kamatozású volt.

Egyre erősödik a lakosság hiteléhsége

Rekordösszegű, csaknem 44 milliárd forintnyi személyi hitelt vett fel májusban a lakosság: amióta vezeti a jegybank a statisztikáit, ekkora összegben nem folyósítottak személyi kölcsönt. Miközben 2013-ban egész évben 89 milliárd forint személyi hitelt folyósítottak a bankok, addig 2018 első 5 hónapjában már majdnem 172,2 milliárd forintot. A Bankmonitor szerint a lakosság hiteléhségének az is oka, hogy a lakáshitel felvétele után egyre többen szorulnak rá az ingatlannal kapcsolatos kiadások személyi kölcsönből való fedezésére. Ugyanakkor a személyi kölcsönök feltételei is kedvezőek: néhány év alatt feleződött a kamatuk, így átlagos jövedelemmel már 10 százalékos hiteldíjmutatóval elérhetőek. Jellemzően fix kamatozással, azaz kiszámítható törlesztőrészlettel kínálják a bankok, nincs szükség ingatlanfedezetre, alacsonyabbak a kezdeti költségek, és gyorsabb a folyósítás is.  

2018.07.16 08:00
Frissítve: 2018.07.16 08:00