Molnár Richárd;

egyházak;Iványi Gábor;Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség;

2014-07-09 07:14:00

Nincs rajtuk sapka

Csak egy elismerési feltételnek nem felelt meg az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET): széleskörű szociális és oktatási tevékenységük ellenére az Országgyűlés igazságügyi bizottsága szerint nem alkalmasak az állammal való együttműködésre, ezért nem lehet belőlük "bevett egyház". 

Nem bizonyította "a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét" az Országgyűlés igazságügyi bizottságának tegnapi döntése szerint az a tíz vallási közösség - köztük az Iványi Gábor vezette MET -, amelyek a parlamenttől kérték bevett egyházként való elismerésüket.

A kormánypárti vezetésű testület az egyházügyi törvény értelmében ezt az elismerési feltételt mérlegelhette - amellett, hogy a felekezet tanai sértik-e "az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot" -, míg Balog Zoltán korábban - egyéb jogszabályi feltételek alapján (lásd keretes írásunkat) - úgy ítélte meg, hogy mind a tíz vallási közösség megfelel a kritériumoknak, például a húszéves magyarországi működésnek és a legalább tízezer főt elérő tagságnak.

Vagyis személyes bizottsági meghallgatása során hiába bizonyította Iványi Gábor lelkészi elnök, hogy a MET főiskolát, művészeti iskolát, általános és középiskolákat, idősotthonokat, a hajléktalanok számára "fűtött utcát", szállókat, kórházat üzemeltet, a Fidesz-KDNP többségű bizottság mindezt keveselhette.

A meglehetősen bonyolult törvényi szabályozás miatt azonban a bizottságnak az elismerés elutasítását indítványozó határozati javaslat mellett az elismerést lehetővé tevő törvényjavaslatot is be kell nyújtania az Országgyűlésnek. Így a 2011-ben egyházi jogállásától megfosztott, azóta több milliárd forintos SZJA-felajánlástól és normatív támogatástól elesett MET sorsáról csak az őszi ülésszakban dönthet majd plenáris ülés, illetve a kormánypárti kétharmad.

Az elismerési eljárás méltatlan voltát bizonyítja, hogy az igazságügyi bizottság elnöke, a KDNP-s Rubovszky György is úgy fogalmazott a testület tegnapi ülésén, hogy maga sem ért egyet az eljárással és az egyházügyi törvénnyel, utóbbi szerinte "csaknem ellentmond" az alaptörvény negyedik módosításának. Hozzátette: reméli, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen új jogszabályt alkotnak majd.

Nagyon valószínű tehát, hogy ezen a jogi "erődön" a jövőben egyetlen magyarországi vallási közösség sem fog tudni áttörni. A bizottsági vitában az MSZP-s Teleki László feltette a "költői kérdést": Mi fog bekerülni a határozati javaslat indoklásába, azaz mivel fogják magyarázni, hogy például Iványi Gábor felekezete nem lehet egyház, amikor lényegében minden feltételnek megfelelt?

Teleki megemlítette, hogy már az Alkotmánybíróság (Ab) és a strasbourgi emberi jogi bíróság is elmarasztalta a magyar államot az egyházi elismerési eljárás alapjogellenessége miatt.

A Kúrián is elbuktak

Az Ab dönthet arról, hogy az egyházügyi törvény, egyházi elismerési eljárásra vonatkozó passzusait megsemmisítő, 2013-as Ab-határozat értelmezhető-e úgy, hogy 2011-es jogfosztása ellenére a MET továbbra is egyház.

Az Iványi Gábor vezette felekezet azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt a napokban, mert szerintük a tavalyi Ab-döntés nyomán a MET automatikusan visszakapta az egyházi státuszát, hiába emelték be az Ab-döntés után a megsemmisített passzusokat az alaptörvénybe és az egyházügyi törvény módosításába.

Emiatt Iványiék 2013-ban pert indítottak, amit elsőfokon elvesztettek, de másodfokon megnyertek, a Kúria viszont a közelmúltban az elsőfokú ítéletet hagyta helyben.

A Kúria elutasító döntése után most az Ab-tól várja a MET azt, hogy a bevett egyházakéhoz hasonló jogokat kap.