Nicolas Sarkozy;börtönbüntetés;korrupciós ügyek;Jacques Chirac;Francois Hollande;Ruby-ügy;

2014-07-10 07:31:00

Csúcspolitikusok a vádlottak padján

Nicolas Sarkozy ügye az egész világsajtó érdeklődését felkeltette. Bár volt elnökről van szó, a magyar gyökerekkel rendelkező politikus még messze nem tett le arról a szándékáról, hogy újra a francia politika első számú vezetője legyen. Visszatérésének esélyei azonban megcsappantak azután, hogy vád alá helyezték. Persze nem ő az első vezető államférfi, aki ellen eljárás indult. Több politikust jogerősen börtönbüntetésre is ítéltek.

Nyugaton természetes az, hogy a hatalmi ágak egymástól külön működnek, s ha egy politikus rossz fát tett a tűzre, akkor eljárás indul vele szemben. Bár Sarkozy múlt heti televíziós interjújában is arról beszélt, hogy méltánytalan politikai támadás áldozata, s burkoltan arra utalt, utóda, Francois Hollande áll az ellene zajló eljárások mögött, médiaértesülések szerint az ügyészség komoly bizonyítékokra támaszkodhat.

Ugyanakkor tény, hogy Sarkozy az interjúban nem a vádakra válaszolt, inkább politikai beszédet mondott. A volt elnök egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből az derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója egy folyamatban lévő nyomozás részleteiről rendszeresen tájékoztatja a volt államfő ügyvédjét.

Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

Az egész ügy hét évvel ezelőttre nyúlik vissza. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a volt elnök akkoriban visszaélt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, és meggyőzte, hogy törvénytelen módon támogassa 2007-ben az elnökválasztási kampányát.

Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat. A monacói állással kecsegtetett bíró erről az eljárásról szivárogtatott ki információkat.

Sarkozy egyébként összesen hat gyanús ügybe keveredett, azzal is vádolják, hogy a 2007-es elnökválasztás során Moamer el-Kadhafitól, Líbia 2011-ben megbuktatott

és megölt forradalmi vezetőjétől is illegális kampányadományokat kapott.

Jacques Chirac

Sarkozy ügye még messze nem jutott el olyan fázisba, amilyenbe a 82 éves volt francia elnöké került. Őt ugyanis 2011 decemberében két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy illegális pártfinanszírozási ügyben. Chirac volt az első francia köztársasági elnök, akit a vádlottak padjára ültettek.

Egy 1995 előtti ügyről van szó, amikor Chirac még párizsi főpolgármesterként szolgált. A főváros költségvetése mindig hatalmas összegeket emésztett fel. Ezt a helyzetet kihasználva a későbbi elnök felduzzasztotta a polgármesteri hivatal munkatársainak állományát.

Csakhogy e munkatársak egy része fiktív alkalmazott volt, akiket közpénzből fizettek. "Bérüket" a jobboldal akkori legnagyobb pártja, az RPR kasszájába irányították. Összesen 28 személyről volt szó: 21-en - persze csak papíron - Párizsban, heten pedig a főváros melletti Nanterre-ben dolgoztak.

A bírósági eljárás 2011 szeptember 5-től 23-ig tartott Párizsban. Maga a vádlott betegségére hivatkozva egyetlen tárgyalási napon sem jelent meg, s az ítélethirdetéskor is otthonában tartózkodott. Chirac ma már egyáltalán nem bukkan fel a nyilvánosság előtt. Állítólag valóban beteg, súlyos emlékezetkiesésben szenved. 2005-ben stroke-ja volt. 2014 februárjában pedig köszvénye okozta fájdalma miatt kellett kórházba szállítani.

Silvio Berlusconi

Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök rekordernek tekinthető abban, hány bírósági eljárás indult vele szemben azóta, hogy megalakította első kormányát 1993-ban. Ugyanakkor érdekes, hogy jogerősen először csak tavaly augusztusban ítélték el adócsalásért az úgynevezett Mediaset-perben négy éves börtönbüntetésre. A 2005-ben kezdődött perben a milánói ügyészség azzal vádolta Silvio Berlusconit, hogy a kétezres években több mint 7 millió euró (mintegy kétmilliárd forint) televíziós közvetítési díjat nem fizetett be.

Előrehaladott kora miatt azonban nem kellett börtönbe vonulnia, egy éves házi őrizetét pedig kilenc hónapig tartó szociális munkára változtatta. Május elején kezdte meg a munkát a Milánó közeli Cesano Bosconéban lévő idősek otthonában, s viccek mesélésével töltötte el az időt.

A laza olasz jogrend eredménye az is, hogy a május végén megrendezett európai parlamenti választás előtt ugyanúgy kampányolt a Forza Italia színeiben, mintha mi sem történt volna. Ez azért sajátságos, mert tavaly november 27-én kizárták az olasz parlamentből, majd két évre eltiltották a közhivatal viseléstől.

Berlusconinak idén újra meg kell küzdenie a milánói bírákkal. Június 20-án kezdődött meg az úgynevezett Ruby-per fellebbviteli tárgyalása. Ennek kapcsán Berlusconit kiskorú prostitúcióra kényszerítésével és hivatali visszaéléssel vádolják.Olaszországban különösen ez utóbbi számít kiemelt vétségnek.

Első fokon a médiacézárt hét éves börtönbüntetésre ítélték. Az ügyészek szerint Berlusconi tisztában volt azzal, hogy a marokkói származású Karima el-Mahroug még kiskorú, s így kezdeményezett szexet nála. Miután Itáliában is lassan forognak az igazságszolgáltatás kerekei, így egyelőre kérdéses, mikor születik majd jogerős ítélet.

Ivo Sanader

Májusban a horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a zágrábi megyei bíróság 2012-ben hozott nem jogerős ítéletét Ivo Sanader volt kormányfővel szemben, ugyanakkor tíz évről nyolc év és hat hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre enyhítette a kiszabott büntetést.

Sanadert egyrészt azzal vádolták, hogy 1994-1995-ben, még külügyminiszter-helyettesként mintegy félmillió euró jutalékot fogadott el a Hypo Alpe Adria banktól azért, hogy Horvátország az osztrák pénzintézettől vegyen fel kölcsönt csaknem 10 millió euró értékben, illetve lehetővé tette a bank terjeszkedését Horvátországban.

A másik vádpont szerint a volt kormányfő a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével. A 2012-es ítéletben a Hypo-ügyben 3 év hat hónap, az INA-Mol-ügyben hét év hat hónap büntetést szabott ki a bíróság.

Az egyesített per összesített ítélete első fokon így lett 10 év börtön, illetve a jogtalanul szerzett pénz elkobzása. Elrendelték, hogy Sanadernek ki kell fizetnie a Hypo Banktól kapott csaknem félmillió euró (3,6 millió horvát kuna) jutalékot. A bíróság kötelezte a perköltségek kifizetésére is.

Az INA-Mol-ügyben a bíróság csak azt találta bizonyítottnak, hogy a 10 millió eurós kenőpénz felét kifizették. A koronatanú ebben az ügyben Robert Jezic vállalkozó, Sanader egykori barátja volt. Ő azt vallotta, hogy a kenőpénz fele, 5 millió euró svájci cége számlájára megérkezett, és jelenleg is ott van.