Varga Mihály;megszorítások;zárolás;Fidesz-kormány;

2014-07-18 07:00:00

Pánikreakció a megszorítás

A kormány 110 milliárd forintot zárol a tervezett kormányzati kiadásokból, mert így látja biztosítottnak a 2,9 százalékos hiánycél teljesülését – jelentette be Varga Mihály a Közgazdasági Társaság tegnapi konferenciáján. A zárolás elvileg a családokat és a vállalkozásokat nem érinti, amiben a szakemberek erősen kételkednek. A részletek még nem ismertek, de szinte bizonyosnak látszik, hogy a kormány a zárolással a napokban kiszivárogtatott út-, illetve aszfaltadó-ötletét kívánja kiváltani.

Már jó ideje számítani lehetett arra, hogy még júliusban a kormány megszorító intézkedéseket jelent be, mert - egyébként jogosan - attól tartanak, hogy a Brüsszel által előírt GDP arányos 3 százalék alatti államháztartási hiány nem lesz tartható. Ezt jeleztélk előre a kedvezőtlen évközi adatok, a választási költségvetés túlpörgése és a visszaállamosítások előzetesen be nem kalkulált terhei is. Így szakmai körökben aligha keltett meglepetést, hogy Varga Mihály csütörtökön bejelentette: 110 milliárd forintot zárol, amely - a miniszter állítása szerint - kizárólag a kormányzati kiadásokat érinti.

A “biztonsági intézkedésre” - ahogy Varga Mihály fogalmazott - egyrészt azért van szükség, mert a kedvező gazdasági adatoknak államháztartási szempontból vannak kedvezőtlen hatásai is. Ezek között megemlítette, hogy a vártnál alacsonyabb infláció például negatívan érinti a költségvetést, mivel a jövedéki adónál, valamint az áfa-bevételeknél elmaradást tapasztalható. A zárolásról, - amelyet nyugodtan nevezhetünk a kormányzat pánikreakciójának is - a nemzetgazdasági tárca is közleményt jelentetett melyből kiderül, hogy az úgynevezett megtakarítás jelentős mértékben érinti a Beruházási Alap kiadásait, ezért egyes projektek, illetve projektelemek 2015-re történő átütemezésére kell számítani. (A pontos részletek még nem ismeretesek.)

A nemzetgazdasági miniszter szerint az átmeneti takarékossági lépések nem igényelnek törvénymódosítást, de biztosítják a költségvetés eddigi stabilitásának megőrzését, az államadósság további csökkentését, a meghirdetett hiánycél tartását. A takarékossági intézkedések nem érintik a lakosságnak, az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak jutó forrásokat, támogatásokat - fejtette ki a miniszter.

A minisztérium azonban nem tárja fel a teljes igazságot, ugyanis azt állítja, hogy a takarékosságra (értsd zárolásra) azért van szükség, hogy a kormány számára fontos programokra – mint például a foglalkoztatást növelő intézkedések – elegendő forrás álljon rendelkezésre. "A kormány az idei költségvetésben az eredetileg tervezetthez képest több ember számára biztosítja a közmunka lehetőségét, ezzel együtt segély helyett a magasabb összegű bért. Mindez 47 milliárd forint foglalkoztatási célú többletkiadást jelent az állami költségvetésben" - írja a minisztérium közleményében.

A közmunka hasznosságára hivatkozni azért álságos, mert Varga Mihály tegnapi előadásában is elismerte, hogy ez a foglalkoztatási forma csak átmeneti megoldás lehet, ugyanakkor a kormány által hangoztatott érv, hogy ez átvezetést jelent a versenyszférában való tartós elhelyezkedésre sántít, hiszen a miniszter által ismertetett adatok szerint a közfoglalkoztatottaknak mindössze 7-8 százaléka tud ténylegesen elhelyezkedni.

A kormány által hétfőn benyújtott, a privatizált cégek visszaállamosításának fedezetéről szóló, költségvetési törvénymódosításban olvashatjuk, hogy a kabinet szabad bejárást kap majd a Foglalkoztatási Alapba. Az idei költségvetés állapotát ismerve ez azt jelenti - mondják a szakértők, hogy a kormány tetszése szerint pénzt vonhat ki az alapból.

A miniszteriális fejezetek zárolási kötelezettsége 39,5 milliárd forint, a kormány a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát is számottevően csökkenti. Az Elkülönített Állami Pénzalapoknál és a vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadásoknál is rögzíti a kormány az elvárt megtakarítást.

Az útépítés uniós büntetése miatt kell zárolni – így vélekedik számos szakértő. Emellett az útépítők visszamenőlegesen kivetett különadója a kormányhoz közelálló cégeknél is súlyos likviditási gondokat okozna, ezért úgy tűnik erről lemond a kormány és a zárolás révén felszabaduló összegből fizetnek.

A vállalkozásokat is érinti a zárolás
Az ellenzéki pártok azonnal reagáltak az újabb megszorítások hírére.
"A megszorításokkal a magyar kormány saját dilettáns gazdaságpolitikájának árát ismét a magyar családokkal fizetteti meg. De a zárolás beismerése annak is, amit eddig is sejthettünk: növekedési fordulat továbbra sincs, a költségvetés pedig fenntarthatatlan. Tisztázza a kormány, honnan akar elvenni 110 milliárdot! - írta az Együtt PM.
A nyilatkozatokból az is kiderül, hogy a megszorításokra részben azért kerül sor, hogy az önkormányzati választások előtt mesterségesen „felfújhassák” a közfoglalkoztatást, kampánycélokra használva föl a kiszolgáltatottságban és egzisztenciális függésben tartott közmunkásokat - fűzték hozzá. Nem felel meg a valóságnak, hogy a zárolás a vállalkozásokat nem érinti - mondta lapunknak Pápa Levente.
Az Együtt PM gazdaságpolitikusa arra utalt, hogy azok a cégek, amelyek számítottak az idei évre tervezett beruházásokra, most várhatnak annak megvalósulására. Közvetett hatása is lesz az intézkedésnek: a növekedést fékezi, a GDP csökken, a bérjellegű kiadások mérséklődnek, ami adókiesést okoz.
"Hiába hazudta a nemzetgazdasági miniszter, hogy nem lesz költségvetési kiigazítás: Magyarország újabb megszorítások elé néz" - így fogalmazott Burány Sándor. A költségvetési bizottság szocialista elnöke utalt arra, hogy Varga Mihály elismerte: felesleges presztízsberuházásokra költötték az adófizetők pénzét.