Új fejezet az orosz űrprogramban

Az Angara új generációs űrrakéta sikeres felbocsátására úgy tekintenek Moszkvában, mint amely új fejezetet nyit az orosz űrprogram történetében. Az előjelek azonban nem voltak kedvezőek...

Az eredetileg június 25-re tervezett fellövést el kellett halasztani, mivel a starthely felkészítésének munkálatai késtek, pedig személyesen a védelmi miniszter felügyelte a munkát. Június 27-én aztán bekövetkezett a várva várt pillanat, Pleszeck űrrepülőterén végre megkezdhették a visszaszámlálást, csakhogy azt a számítógépek leállították másodpercekkel az évtizedek kemény munkájával megteremtett rakéta indítása előtt.

A kudarc nemcsak a szakembereket érte váratlanul, de a politikusokat is. Olyannyira, hogy Vlagyimir Putyin, aki videón követte nyomon az eseményeket, a védelmi miniszternek adott parancsot a történtek kivizsgálására. Sok időt nem hagyott arra, hogy elszámoljanak a kudarc okaival. Ehhez képest alapos munkát követelt az okok feltárására.

A hiba kijavítása időt vett igénybe, az újabb, június 27-re áttett indítás is halasztást szenvedett. Az újabb július kilencedikei fellövés viszont már gond nélkül zajlott.

Az újgenerációs hordozórakéta ballisztikus pályán repült az északi Pleszeckből, első fokozata a leválás után a Barents-tengerbe zuhant, a második pedig a hasznos terhet mintázó makettel a Csendes-óceánnál, Kamcsatka-félszigeten. A repülés 21 percet tartott, a megtett táv 5700 kilométer volt. A harmadik fokozatot e pályán nem próbálhatták ki. Ez még hátra van.

A Roszkoszmosz cég vezetője hangsúlyozta, hogy ez az új hordozórakéta tulajdonságai alapján nem lesz használható interkontinentális rakétaként. Szakértők szerint már a rakéta startjánál is észrevehető a különbség, az Angara könnyed és sima emelkedése eltér a harci rakétáétól.

Ez nem jelenti azt, hogy az Angara kizárólag a kereskedelmi elvárásoknak felel majd meg, elégedettek a védelmi minisztériumban is, elsősorban azért, mert sikerül függetleníteni magukat más országok közreműködésétől.

Környezetvédelmi szempontból ez az első olyan ökológiailag tiszta hordozórakéta, amelyet a Szovjetunió széthullása után terveztek. Nem szennyezi a légkört, amikor a különböző típusú szputnyikokat hazai földről indulva állítja pályára. A felhasznált üzemanyag semmilyen agresszív, mérgező anyagot nem tartalmaz. Ezzel egyrészt az űrrepülőtér körzetének környezetét, másrészt a leváló fokozatok becsapódási helyeit kímélik.

Az oroszok büszkék arra, hogy stratégiai biztonsági megfontolásokból az Angarát kizárólag orosz cégek orosz területen tervezték és kivitelezték. A közelmúlt több kudarccal végződött rakétakísérlete után már a szabotázs lehetőségét sem zárták ki, vizsgálatokat is indítottak, ezúttal azonban Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes már azért kereste fel a Hrunyicsevről elnevezett központot, hogy az Angara alkotóinak köszönetet mondjon a munkájukért.

Nemcsak a technológiailag új elképzelés megvalósításáért, hanem azért is, hogy olyat teremtettek, amely a nemzetközi kozmikus piacon is megállja a helyét. És ez még csak a kezdet.

Az Angara rakétacsaládnak több osztálya lesz, attól függően milyen terhet visz magával. A skála a másfél tonnás teher-bíróképességtől a 35 tonnáig terjed. A könnyű osztályba sorolt rakétánál egyetlen univerzális modult alkalmaznak, a nehezebb osztályt képviselő A5 típus esetében viszont ötöt. A felső határ a hét modul.

Az első igazi megmérettetésre december végén kerül sor, amikor az Arhangelszk-megyei Pleszeck űrrepülőteréről fellövik a 773 tonna súlyú Angara-5 hordozórakétát, amely képes lesz Földközeli pályára vinni több, mint 25 tonna hasznos terhet, a magasabb geostacionárius pályára pedig akár 7 és fél tonnát is feljuttathat.

Az Angara-5 vasúti átszállítását a Hrunyicsev gyárból a pleszecki kozmodromba már megkezdték. Július derekán elindult az első vasúti szerelvény, amely az Angara részegységeit szállította. Azt tervezik, hogy 2016-2017-ben sor kerül az első olyan nehéz Angara felbocsátására, amely geostacionárius pályára állít majd egy szputnyikot.

Az első ilyen típusú Angarát már megrendelték. 2015-ben látnak hozzá a szibériai Omszkban lévő "Poljot" gyárban a rakéta végső összeszereléséhez és ellenőrzéséhez. Innen szállítják majd az űrrepülőtérre. Ehhez azonban technikailag meg kell újítani, modernizálni kell a gyárat. Több mint 4 milliárd rubelt különítettek el erre a célra.

Azzal számolnak, hogy az Angarával lehetővé válik a legkülönböző típusú szputnyikok Földkörüli pályára állítása. Ez pedig azt jelenti, hogy Oroszország képes lesz saját területéről pályára állítani szputnyikjait. A még távolabbi jövő az ember vezette nehéz Angaráé. Azt remélik, ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2018-ban sor kerülhet a fellövésére az addigra felépülő, új, "Vosztocsnij" űrrepülőtérről.

A kelet-szibériai Amur megye nemcsak az Angarának ad otthont, hanem a távoli jövőben a Mars-expedíciók rakétáinak is. Ez pedig a korábbinál kevésbé teszi kiszolgáltatottá Oroszországot a Kazahsztánban lévő Bajkonurtól. A Kreml nemcsak az Angara fellövésével igyekszik olyan látszatot kelteni, hogy Oroszország magabiztosan halad a maga útján, és megvalósítja az ukrán válság előtt megálmodott terveit.

Ezt hivatott sugallni Vlagyimir Putyin szamarai látogatása a "Progressz" rakéta-centrumban, ahol a közepes osztályú rakétahordozók új típusaival akart megismerkedni. Az elnök most arra is rákényszerül, hogy a Csendes-óceánról fellövendő űrhajókkal kapcsolatos újfajta gondokkal szembenézzen.

A"Sea Launch" program minden feladata ugyanis az ukrán és az amerikai együttműködés hiányában most már Moszkvára maradt. Az ukrán válság és fizetésképtelenség pedig blokkolhatja a rakétagyártási együttműködést Ukrajnával.