Hosszú távon jelentős ellátási gondokat okozhat, ha Ukrajna ma leállítja az orosz földgáz és olaj szállítását Magyarországra. Visszaütne ugyanis a kormány eddigi tétlensége. Az, hogy eddig nem töltötték fel megfelelő mértékben sem a biztonsági, sem a kereskedelmi gáztárolókat - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós.
A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője elmondta: normális körülmények között augusztusra már csaknem a téli szükségletek mértékénél szokott ez a művelet tartani, szeptemberben ugyanis már kezdődik az előfűtési idény. Így jelenleg éppen a betárolás hajrájában vagyunk, most kellene behozni azt az 1-1,5 milliárd köbméteres betöltési lemaradást, ami a tárolás késedelmes beindítása, és a gázkészletek szokatlanul alacsony szintre történő leürítése miatt keletkezett.
Az orosz gázszállítások kiesése viszont megakadályozza a téli készletek felhalmozását. Az Ausztria felőli vezetéken beérkező gázmennyiség és a hazai kitermelés ugyanis éppen fedezi az őszi szükségleteket. Vagyis, a tárolók telepumpálásához mindenképpen kellene az orosz import gáz is, anélkül a téli hónapokban ellátási zavarok jelentkezhetnek. A helyzet jelenleg ugyanis az, hogy félig sincsenek feltöltve a több mint hatmilliárd köbméter befogadó kapacitású gáztárolók.
Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a hét végén jelentette be: a kijevi parlament ma dönt arról, hogy állítsa-e le a területén, illetve a légterén keresztüli, mindennemű orosz tranzitot. Ha ez megtörténne, akkor Magyarországra nem juthatna el sem az orosz gáz, sem az orosz olaj. Deák András, az MTA Világgazdasági Intézetének a munkatársa lapunknak kifejtette: amennyiben Kijev beváltja a fenyegetését, akkor nem csak az európai szövetségeseinek okoz jelentős gondokat, hanem saját magának is.
Ukrajna ugyanis jelenleg az Európából érkező reverz (ellentétes irányú) orosz gázszállítmányokból elégíti ki a gázszükségletei jelentős hányadát. Így abban az esetben, ha az ottani döntés nyomán megszűnik az orosz gázexport, akkor leállnak a Magyarország, Szlovákia és Lengyelország felőli reverz gázszállítások is. Ez pedig az ukránok részéről öngól lenne. Arról nem is beszélve, hogy az eddig Kijevet gázszállításokkal segítő, de az orosz gáztól ugyanakkor erősen függő előbb felsorolt országok joggal orrolnának meg a gáz tranzit leállítása miatt a keleti szomszédjukra.
Az Oroszország-szakértő szerint sok múlik azon, hogy az ukránok milyen hosszan zárják el a csapokat. Ha Kijev kellő politikai érzékkel kezeli az ügyet, akkor várhatóan csak rövid időre tervezi a szállítások blokkolását, ha egyáltalán elindítja a "blokádot" - tette hozzá a szakember.
Szénhidrogénipari szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy ha az ukrán parlament elfogadja a miniszterelnökük javaslatát, akkor az Európában felhasznált orosz gáz 15 százaléka nem érkezik meg. Ez egyúttal felértékelheti a manapság csak félig kihasznált orosz-német Északi Áramlat gázvezetéket, amelyen keresztül Magyarországra csak elég nagy kerülőkkel és költségnövekedéssel érkezhet orosz gáz.
A kérdés pedig az, hogy gázdrágulás költségeit ki állja majd, és a kiadások emelkedése hogyan illeszkedik a Fidesz-kormányzat további rezsicsökkentési terveibe. Az Orbán - kabinet ugyanis - a hozzáértők egybehangzó állítása szerint - az energiatarifák lefaragásával már "elment a falig". Vagyis kimerítette a lehetőségeit, így a beszerzési árak növekedése szinte bizonyosan a hazai gázszolgáltatók veszteségeinek a gyarapodásához vezet majd, ha a kormányzat továbbra sem engedi a gázdíjakat emelni.