szegénység;Eurostat;
2014-08-19 07:08:00
Mindez azt jelenti, hogy hazánk lakosságának immár 33,5 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség - 2012-ben még "csak" 32,4 százalékot. A legkisebb arányt 2008-ban regisztrálta az Eurostat, akkor 28,2 százalék volt a hazai szegények aránya.
A legnagyobb mértékben a közép-magyarországi régióban romlott a helyzet, 26,6 százalékos szegénységről szólnak az adatok, miközben a Dunántúlon számottevően kisebb a kirekesztettség kockázatának kitettek aránya - 21 százalékra csökkent -, mint az ország középső térségében. Az okokról a statisztika nem szól. A leginkább érintett térségekben - az alföldi és észak-magyarországi régiókban - viszont 39 százalék fölé emelkedett a szegények aránya.
Azoknak az aránya, akik kénytelenek más háztartásokkal, családokkal közös vécére járni, nem változott: a 2012-es szinten, 4,8 százalékon maradt. Sem fürdőkád, sem zuhany nem található meg honfitársaink közel 4 százalékának otthonában. Itt azonban folyamatosan javul a helyzet, a 2013-as 3,9 százalékos értékkel szemben 2005-ben még 7,7 százalék volt ez az arány.
Hazánk helyzete uniós összevetésben sem túl jó. Magyarországhoz hasonló, bár kissé kedvezőtlenebb a helyzet Lettországban és Litvániában, míg 2012-ben Romániában a lakosság 41,7 százalékát, Bulgária lakosságának 49,3 százalékát fenyegette a teljes lecsúszás 2012-ben. Csehország és Szlovákia viszont javítani tudott, a cseh mutató 15, a szlovák 20 százalék alá került, de csökkent a lengyelországi arány is, 26 százalék alá. (Csak 2012-es összehasonlítható adatokat közölt az Eurostat.)
Az Európai Unió 28 tagállamának egyébként mintegy negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, ez 124,5 millió főnek felelt meg, vagyis a helyzet romlott 2011-hez képest. A kontinensen egyébként egyedül Szicíliában mértek bőven 50 százalék feletti szegénységet.