Razzia a kínai párttagok ellen

Komolyan gondolja a korrupció elleni harcot Kínában a 2012 őszén pártfőtitkárrá, majd fél évvel később elnökké választott Hszi Csin-ping. A legfrissebb adatok szerint pártvezetővé való megtétele óta több száz személyt tartóztattak le pénzügyi visszaélések miatt, közülük ötvenen alkormányzói, miniszterhelyettesi, vagy még magasabb rangban voltak. A nagy halak mellett sok kis hal is horogra akadt. Olyanok, akik Hszi szerint fényűző életet élnek.

Hivatalos közlések szerint csak az idei év első félévében 67 679 illetékest büntettek meg a kínai magatartási kódex megsértése miatt, 18 365 párttag került feketelistára. A Központi Bizottság honlapján bárkit feljelenthetnek, akiről feltételezik, hogy korrupt ügyletben vett részt. Hszi Csin-ping már megválasztását követően úgy foglalt állást, hogy a párt halálához vezethet, ha nem lépnek fel kellő szigorral a korrupció ellen.

A szegények és a gazdagok közötti különbség óriásira nőtt, s miközben a politikai elit mindent megengedhet magának, az ország nyugati részén élők jelentős része nélkülözésben él. Ám nemcsak a társadalmi feszültségek miatt volt szükség a kemény intézkedések meghozatalára.

Mint William Overholt, a Harvard Egyetem közgazdász professzora a Bloombergnek elmondta, bár a kínai gazdaság továbbra is gyors ütemben gyarapszik, az idei évben 7,5 százalékkal nőhet a GDP, a pénzügyi visszaélések olyan mértéket ölthetnek, hogy az már a növekedés ütemét is lelassíthatja.

Az első lépést a korrupció ellen még Hu Csin-tao előző elnök, pártfőtitkár tette meg, igaz, nem sokan vették komolyan azt a 2010 júliusában meghozott rendelkezését, amely szerint minden hivatalnok köteles vagyonbevallást készíteni, amelynek azt is tartalmaznia kell, hány rokona tartózkodik külföldön.

Sokáig a külföld jelentette a legbiztosabb menedéket a korrupcióellenes fellépésekkel szemben. Ha egy illetékes azt érezte, szorul körülötte a hurok, vagy csak biztonságban akarta tudni jelentős vagyonát, családtagjait a pénzzel együtt más országokba küldte. A legtöbben külföldi ingatlanba fektették a pénzüket, hiszen ezzel meggyorsíthatták a családtagok letelepedésének, az adott társadalomba való beilleszkedésének folyamatát.

Több százezer ehhez hasonló eset történhetett az eltelt húsz évben. A kimenekített összeg pedig több százmilliárdra dollárra tehető - derült ki a Központi Bizottság 2013 végén megjelent adataiból. Az alacsonyabb beosztású hivatalnokok kedvenc célpontjai közé Thaiföld, Malajzia, Oroszország, vagy valamelyik latin-amerikai ország tartozott.

Akinek viszont több vesztenivalója, s persze tőkéje volt, az Egyesült Államokat, Kanadát, illetve Ausztráliát vette célba. Amikor tavaly februárban Vancouverben bejelentették, hogy jelentős befektetés fejében könnyebben adnak vízumot a bevándorlók számára, több tízezer kínai jelentkezett a várólistára.

Azokat a személyeket, akik családjukat és vagyonukat külföldön helyezték el, miközben ők maguk továbbra is Kínában dolgoznak valamely intézménynél, cégnél, banknál, vagy a hadseregnél, "meztelen hivatalnokoknak (kínaiul "Luo Gan") nevezte el a köznyelv. A China Business Times című üzleti napilap egy alkalommal megjegyezte, ha minden "meztelen hivatalnok" egyszerre látogatná meg külföldi rokonságát, a pártgyűlések elmaradnának az alacsony részvétel miatt.

Hszi Csin-ping azonban e párttagokat sem kímélte. Februárban feltűnt Peking számára, hogy Kuangtung tartományból meglehetősen sokan veszik ki nem is csekély megtakarításaikat a helyi pénzintézetekből, illetve utalnak át jelentős összegeket külföldre. A pártvezetés berendelt ezer magas beosztású hivatalnokot. Olyan személyeket, akik családja már külföldön élt.

Válaszút elé állították őket. Vagy visszahívják a családtagokat, vagy lefokozzák őket. Nemsokára jelentették, 200 hivatalnok hívta vissza a hozzátartozókat, de 886 esetben inkább a lefokozást választották, részben azért, mert a család többi tagja nem kívánt visszatérni az országba. A Központi Bizottság más tartományokban is hasonló fellépést tervez.

A korrupció elleni fellépésnek azért akadnak árnyoldalai is. A kormányzatnak az már nem tetszik, ha valaki nemcsak a korrupció elleni harcot, hanem politikai nyitást is sürget. Így történt ez a Kongmeng nevű polgári kezdeményezés esetében, amelynek alapítóját az idei év elején sajátos vádak alapján ítélték el négy éves börtönbüntetésre.

A korrupcióellenes harcot a luxusipar is érzékeli. 2013-ban két százalékkal nőtt a luxuscikkekre kiadott pénzösszeg az előző évhez viszonyítva, ami 2000 óta a legcsekélyebb emelkedés. Ez azért meglepő, mert Oroszországban a Bain & Company adatai szerint az ukrajnai válság ellenére is négy százalékos emelkedés várható a luxuskiadások tekintetében. A cég megállapította, idén kevesebbet költöttek ajándékokra, drága ékszerekre, órákra, márkás ruhákra, mint az előző években.

Ezeket az adatokat a híres nemzetközi cégek is aggódva szemlélik. Igaz, továbbra is a kínai marad a legjelentősebb piacuk. Az Európába és Amerikába látogató kínaiak is a legjobb kuncsaftok közé tartoznak. Tavaly egyébként a Bain & Company adatai szerint világszerte 217 milliárd eurót költöttek luxuscikkekre, ez az összeg 2003-ban még 128 milliárd euró volt. Ez a kínai milliárdosok számának folyamatos növekedésével is összefüggésbe hozható.

Bár a kínai gazdaság némi lassulása következtében 2012-ben csökkent a szupergazdagok száma, 2013-ban ismét jelentős növekedés volt megfigyelhető. A 400 leggazdagabb kínai tavaly átlagban 400 millió dollárt (296 millió euró) mondhatott magáénak. A legtehetősebb száz kínai vagyona pedig 2013-ban 44 százalékkal nőtt.

A dollármilliárdosok vagyona 2011-ben 146 volt, 2012-ben 113-ra apadt, 2013-ban azonban 168-ra ugrott. Komoly szerepe volt ebben annak, hogy az autópiac a válság utáni pangást követően ismét szárnyalásba kezdett: 20 százalékkal gyarapodtak az ebből fakadó bevételek.