AB;per;OTP;devizahitel;elszámoltatás;bankok;törvényjavaslat;

2014-09-12 21:20:00

Az OTP devizapere is az Ab elé kerül

Benyújtotta pénteken a kormány az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk a devizahiteles ügyfeleikkel. Sokaknak csalódást okozott, hogy az ígéret ellenére a múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását nem tartalmazza a jogszabály. Először jövő februárban fizethetnek alacsonyabb törlesztőrészletet a devizahitel-adósok. A bankoknak vissza kell térniük a szerződések megkötésekor rögzített kamatszintre, és másfél évig nem is emelhetnek azon. 

A kormány azt ígérte, hogy idén megszűnik teljesen a lakossági devizahitel intézménye Magyarországon. Az Országgyűlésnek pénteken benyújtott, a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatból azonban az olvasható ki, hogy a rendezés csak jövő februártól, illetve - a pert indító bankok ügyfelei esetében - márciustól történik meg. A fennálló lehetőségek közül a kormány azt választja, hogy a hiteladósok tartozását csökkentik, és ezáltal - Rogán Antal ígérete szerint - 25-30 százalékkal mérséklődhetnek majd a havi törlesztőrészletek is.

A jogszabályi háttér gyorsított ütemű kodifikálása ezután sem marad el, a júliusi - a bankok tisztességtelenségét deklaráló, visszamenőleges hatályú - törvényhez hasonlóan az elszámoltatási jogszabályt is "ledarálja" az Országgyűlés, szeptember 24-én már szavaznak is róla. Az elszámoltatás összesen 400 hitelintézetet érint, tehát nem csak kereskedelmi bankokat, hanem például a kisebb pénzügyi szolgáltatókat és a lízingcégeket is. A júliusi törvény szellemének megfelelően, nem csak a devizahiteleseket "menti meg" a kormány, hanem azokat is, akik forintban adósodtak el. (Ez utóbbiról a híradások gyakran megfeledkeznek.)

Így a kormány számításai szerint 1,3 millió családdal kell a hitelintézeteknek elszámolniuk. A devizaalapú hiteleseket 680 ezerre, a forint alapúakat pedig 650 ezerre taksálják, vagyis a két adóscsoport között minimális a létszámbeli különbség. Bár Rogán Antal is ezeket a számokat említette sajtótájékoztatóján, valójában még maguk a hitelintézetek sem publikáltak pontos adatokat, különös tekintettel arra, hogy a 2004 és 2014 között már törlesztett hiteladósokat is megilleti az árfolyamrés valamint a kamatok felfelé módosításából eredő veszteségük visszafizetése is. Ennek feltétele persze, hogy a hitelt folyósító bankjuk vesztesen kerüljön ki a szerződések tisztességének bizonyítására indított bírósági perekből.

A törvény által előírt menetrend szerint elsőként a nem perelő bankok devizahiteleseivel számolnak el, mégpedig 2015. január 15. és 29. között. Ez úgy történik majd, hogy a bank az elszámolásról értesítést küld az ügyfeleinek, a perelő pénzintézeteknél mindez február 14. és 28. között történhet majd meg. Előbbi devizahiteles ügyfeleknek februártól, utóbbiaknak márciustól csökkenhetnek a törlesztőrészletei. A forinthiteleseknél - és ez újdonság - 2015. január 5-12. közé esik majd a perindítás időszaka.

Érdemes itt megjegyezni, hogy a törvényjavaslat abból indul ki, hogy a perelő bankok vesztenek, illetve azoknál, amelyeknek ügyében az eljáró Fővárosi Törvényszék bírája az Alkotmánybírósághoz fordult - ilyen eddig az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálog Zrt. és az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet - a taláros testület nem a hitelintézet javára dönt. Ugyanis a bankok számára kedvező döntés esetén a törvényjavaslat által deklarált menetrend felborul, és minden folytatódik az eredeti szerződés értelmében, az árfolyamrés kivételével, mert a dolgok jelenlegi állása szerint ennek jogszerűtlenségét elismerik a bankok, és hajlandóak fizetni is.

A törvényjavaslat alapján a bankoknak vissza kell térniük az úgymond "tisztességes kamatszintre", vagyis arra, ami a szerződés megkötésekor érvényes volt. Egyúttal a jogszabálytervezet kamatemelési moratóriumot vezet be legkésőbb 2016. április 30-ig. (Ez vonatkozik a költség- és díjemelési tilalomra is.) Azoknál az ügyfeleknél, akiknek még élő szerződésük van, úgy számolnak el, hogy a banknak a tisztességtelenül elvett pénzösszegeket úgy kell kezelnie, mintha azzal az ügyfél előtörlesztett volna, ezeknél a hitelintézet is kamattal számolna el.

A jegybank péntek délutáni közlése szerint a törvényjavaslatban lévő elszámolás megegyezik a korábbi MNB iránymutatás szellemiségével, viszont az iránymutatás csak az árfolyamrés semmissége miatti átszámításra vonatkozott. A mostani törvényjavaslat alapján azonban az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosításokat egyszerre kell elszámolni, illetve a törvényjavaslatban megjelentek egyéb részletek is - közölte az MNB. Ebből arra lehet következtetni, hogy a korábbi képlet, amelynek alapján a bankokat kötelezték a törvényből eredő terheik kiszámítására, használhatatlan.

                                    Orbán számolásra biztat - de nincs mivel
Titokban a bankokkal tárgyalt a devizahiteles csomagról Orbán Viktor és Lázár János – írja a Magyar Nemzet pénzpiaci pletykákra hivatkozva. A közszolgálati rádióban a kormányfő - a többi között - így fogalmazott.
A magyar gazdaságtörténetben példátlan, hogy a kormány és a parlament „a tisztesség logikája” alapján teljes egészében átvilágítson egy „az emberekkel szemben tisztességtelen pénzügyi manőverrendszert”, és elszámoltassa a bankokat.
„Olyan még nem volt, hogy egyszer csak valósággá váljon az, hogy tisztességtelennek lenni rossz üzlet, tisztességesnek lenni meg jó üzlet” - fogalmazott.
Hozzátette: most "egy ország fog osztani, szorozni, számolni", hiszen egyenként kell minden hitelszerződést újraszámolni. (A számoláshoz nélkülözhetetlen képlet azonban csak novemberben készül el.)