Időhúzás egyházügyben

Tovább húzza az időt a parlament kormánypárti többsége Iványi Gábor jogfosztott egyházának ügyében. Tegnap az Országgyűlés fideszes kezdeményezésre elhalasztotta a szavazást az egyházi elismerés törvényi feltételeinek megfelelő tíz vallási közösség elismeréséről. A döntésnek talán köze lehet a strasbourgi bíróság múlt heti ítéletéhez.

A Fidesz-frakció indítványára az Országgyűlés elhalasztotta annak a tíz vallási közösségnek - köztük az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) - bevett egyházzá nyilvánításáról szóló szavazást, amelyekről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter előzőleg megállapította: megfelelnek az egyházi jogállás feltételeinek. Utóbbiak közé tartozik, hogy a vallási közösség százéves nemzetközi vagy húszéves hazai működéssel és legalább tízezer magyarországi taggal rendelkezzen, valamint az is, hogy tevékenységével kapcsolatban nem merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat. A képviselők egyszerre szavazhattak volna mind a tíz felekezetről, amelynek kétharmados többséget igénylő elismerését a kormánypárti vezetésű igazságügyi bizottság nem támogatta. Az elismerési kérelmek elutasításáról parlamenti határozattal dönthet a Ház. A MET elismerési eljárása lassan egy éve húzódik: a tavaly nyáron sokadszorra módosított egyházügyi törvény alapján - amelyet előzőleg az Alkotmánybíróság is elkaszált - Iványiék igazolták tízezer tagjuk meglétét.

Azonban az Országgyűlés döntésétől függetlenül kártérítést kell fizetnie a magyar államnak azon 17 jogfosztott kisegyház részére, amelyek a strasbourgi emberi jogi bíróságon idén első-, és másodfokon is pert nyertek a kormány ellen. Bár jogszabályok megváltoztatására nem kényszerítheti Magyarországot a döntés, talán a kártérítési tárgyaláson elfoglalt alkupozícióját javítaná a kabinet az elismerésről való szavazás elhalasztásával. Mint ismert, az emberi jogi bíróság áprilisi, elsőfokú ítélete megállapította, hogy a magyar állam a 2011-es egyházügyi törvénnyel, majd későbbi módosításaival megsértette a felperes vallási közösségek alapjogait, továbbá sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" országgyűlési elismerése, mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. "Az Egyezményben garantált vallásszabadság jog kizárja az állam mindennemű döntési hatáskörét arra vonatkozóan, hogy egy adott vallásos hit vagy a kifejezésre juttatásának módja törvényes-e vagy sem" - fogalmazott a bíróság.

Az egyházi státusz elvesztése miatt az érintett vallási közösségek 2012 óta milliárdoktól eshettek el. Nem kaphattak ugyanis a magánszemélyek személyi jövedelemadójából a bevett egyházak részére felajánlható egyszázalékos támogatásokból, azok kötelező állami kiegészítéséből, valamint a szociális, oktatási és kulturális közfeladatok ellátása után járó normatív támogatásokból. Utóbbi következmény súlyosan érintette a MET-et, amely Budapesten és a hátrányos helyzetű, vidéki térségekben is kiterjedt intézményhálózatot - idősotthonokat, óvodákat, iskolákat, hajléktalanszállókat - tart fenn.

Kiadják Hiszékenyt

Vesztegetés bűntette és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt az Országgyűlés felfüggesztette Hiszékeny Dezső szocialista képviselő mentelmi jogát, aki a mentelmi bizottság múlt heti ülésen maga is ezt kérte. A képviselők 148 igen, 25 nem, és 3 tartózkodó szavazattal hozták meg döntésüket. Polt Péter legfőbb ügyész júliusban tett indítványt Hiszékeny mentelmi jogának felfüggesztésére, mivel az ügyészség gyanúja szerint a politikus még Angyalföld alpolgármestereként kenőpénzt kért egy vállalkozótól.

Az Országgyűlés megemlékezett az elhunyt Kiss Péter MSZP-s és Szűcs István volt MDF-es képviselőről. Politikai pályájukat Kövér László házelnök ismertette. A tegnapi ülésén képviselői esküt tett Révész Máriusz, aki a Fidesz-KDNP listájáról került az Országgyűlésbe, miután Rácz Róbert összeférhetetlenség miatt júliusban lemondott tisztségéről, mert kinevezték a hajdú-bihar megyei kormányhivatal vezetőjévé.