Feltöltött Ab - kiüresített jogvédelem

Újabb három saját alkotmánybírót választott tegnap a Fidesz. A kormánypárt mára nemcsak többséget szerzett a csupán általa jelölt tagok révén az Alkotmánybíróságban (Ab), de teljesen uralma alá is vonta a testületet. A Fidesz-KDNP 2010 óta jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy az Ab többé ne legyen a kabinet és a parlament kontrollja, jövő februárban pedig egy "új szemléletű" Ab-elnök megválasztásával hosszú időre saját képére formálhatja. A posztra az újdonsült alkotmánybíró, Varga Zs. András is esélyes.

Megválasztotta az Országgyűlés kétharmados többsége a Fidesz három alkotmánybíró-jelöltjét. Czine Ágnes bírót 156 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett, Sulyok Tamás ügyvédet 138 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett, Varga Zs. András korábbi legfőbb ügyész-helyettest pedig 133 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 1 tartózkodással választották meg. Sulyok és Varga Zs. szeptember 27-től, míg Czine Ágnes november 15-től lesz az Ab tagja.

Ezzel a Fidesz "munkája" befejeződött: mindössze négyen maradnak az időközben 15 fősre duzzasztott testületben, akiket a jelenlegi kormánypárt nem egyedül jelölt, majd pedig a KDNP-vel karöltve választott meg 2010 után. Ráadásul az utolsó négy, konszenzusos alkotmánybíró mandátuma sem tart már sokáig (2006-ban, illetve 2007-ben választották meg őket), legközelebb pedig épp a testület elnöke, Paczolay Péter távozására kell felkészülni.

Paczolayt először még a régi rendszerben - az alkotmánybírák maguk közül - választották vezetőnek 3 évre. Miután a Fidesz 2011-ben átalakította ezt a gyakorlatot, már a parlament választhatott elnököt a testület élére, a kétharmad sokak meglepetésére Paczolay mellett döntött. E megbízás azonban mandátuma lejártáig, azaz 2015 februárjáig tart, ekkor pedig a kormánypártok nemcsak egy újabb Ab-tagot küldhetnek a testületbe, de elnököt is választanak majd 12 évre.

Az elnök személye nemcsak reprezentatív kérdés, elsősorban azoknál az Ab-határozatoknál jelentős, ahol szavazategyenlőség alakul ki. Márpedig az utóbbi években, ahogy fogytak a korábbi, konszenzusos bírák, ez is előfordult. Így lehetett például a bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentését elutasító 2012-es nyári Ab-döntés is csak Paczolay voksán múlott, miközben a 2010-11 után a testületbe került alkotmánybírák közül hatan különvéleménnyel éltek. Ahogy azonban az utóbbi hónapokban bebizonyosodott, a Fidesz a saját szempontjából jól jelölt és választott alkotmánybírákat, hiszen néhány szoros eredményt leszámítva a testület mára nem képes érdemi döntéshozatalra a kormányzati politikával, s elsősorban az alaptörvényt és a nemzetközi kötelezettségeinket sértő jogalkotással szemben. Az újabb három taggal pedig a régi, konszenzusos bíráknak esélyük sem lesz arra, hogy a határozatokat befolyásolják.

Így foglalták el

2010. A kormányváltást követően a Fidesz-KDNP azonnal átalakította az alkotmánybírók jelölési rendjét; így kétharmadával teljesen egyedül képessé vált jelölni és megválasztani tagokat az Ab-be. Már 2010 júliusában megválasztották a testületbe az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt, az azóta nyugdíjba vonult Bihari Mihállyal együtt. Ám az Ab még így is képes volt az érdemi döntéshozatalra, amit a 98 százalékos különadó, valamint az indoklás nélküli menesztések ügyében következetesen gyakorolt is.

2011. Az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbította az Ab jogköreit a Fidesz, majd pedig 2011 szeptemberétől az addig 11 fős testületet 15 fősre duzzasztották - a tagok mandátumát 12 évre emelték -, és öt új bírót ültettek a testületbe. A kormánypárti képviselő Balsai István mellett Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökét, Dienes-Oehm Egon volt nagykövetet, valamint a jogász Pokol Bélát választották alkotmánybírává.

2012. Az Ab működése az alaptörvény hatályba lépésével, 2012. január 1-jével alakult át gyökeresen, az állampolgári kérelmek korlátozása pedig azzal is együtt járt, hogy a folyamatban lévő ügyek döntő többsége megszűnt, 1600-ból csak mintegy 300 beadványt sikerült "átmenteni". Az Ab ekkora már rendkívüli módon megosztottá vált; a bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentését elutasító 2012. nyári Ab-döntést például 7:7 arányban fogadták el - csak 14 tag szavazott -, és végül az elnök voksa döntött. A megosztottság ellenére többször sikerült érdemi döntést hoznia az Ab-nak, ezért is volt "szüksége" a kétharmadnak arra, hogy a negyedik alaptörvény-módosítással tucatnyi ügyben reagáljon az Ab-határozataira: mérlegelés nélkül az új alkotmányba írták az alkotmányellenes szabályokat, és újból korlátozták az Ab jogköreit.

2013. Alkotmánybíróvá választották Salamon László KDNP-s képviselőt, majd Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjének korábbi közvetlen munkatársát is. Így 2013-ra egyértelművé vált a kormánypárti többség a testületben, amelyet a tavaly tavasz óta született döntések egyértelműen igazolnak is. A Fidesz tavaly ősszel mégis úgy módosította az Ab-törvényt, hogy eltörölte a testület tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát, így az általa 2011 ősze óta megválasztott alkotmánybírák nemcsak 12 évre kaptak felhatalmazást, de annak ellenére is kitölthetik meghosszabbított mandátumukat, hogy többen idő közben betöltik a 70. évet.

2014. Idén ősszel a korábbi - még konszenzusos - jelölés után megválasztott alkotmánybírák közül hárman is elhagyják a testületet, mert lejár a 9 éves mandátumuk, Bragyova Andrásé és Kovács Péteré szeptemberben, Balogh Eleméré pedig novemberben. Helyükre választották meg tegnap a Fidesz újabb három jelöltjét. Jövőre pedig távozik az Ab-ból, így annak elnöki posztjáról is Paczolay Péter, akit várhatóan nem kíván újrajelölni a Fidesz.

A Fidesz nemcsak többséget szerzett az Ab-ben, de teljesen uralma alá is vonta a testületet. Épp ezért biztosra vehető: a konszenzusos Paczolayt nem fogják újrajelölni, főként nem a testület elnökének. Ezt vélhetően ő is tudja, ezért is vállalhatja nyugodtan az éles kritikát, melyeket legutóbb a múlt heti Jogászgyűlésen fogalmazott meg. Például azt mondta, bármilyen számszerű parlamenti többséggel is rendelkezzen a mindenkori hatalom "az alkotmányba foglalt, megjelenített értékek viszont éppenséggel korlátozzák a többség mindenkori akaratát." Paczolay beszélt a jogállamiság eszményéről, az Ab mostani, új közjogi rendszerben való helyéről, s a jogalkotó kontrolljaként értelmezett, az azt alkotmányos keretek közé terelő szerepéről is.

Paczolay aggályát fejezte ki, hogy "a jogalkotó, amely esetünkben alkotmánymódosító erővel rendelkezett és rendelkezik, az új alkotmány, benne az alapjogok értelmezésének jogát az elmúlt időszakban többször is elvitatni kívánta az Ab-tól, és saját magának tartotta fenn, akár éppen az alkotmánybírósági értelmezéssel szemben." Pedig az Ab-elnök szerint "az alkotmánybíráskodás feladata, hogy az alkotmányi deficiteket az alkotmányos stabilitás érdekében enyhítse".

Hogy ezzel mennyire ellentétes szemléletet képviselnek majd az új Ab-tagok, azt jól mutatja, hogy Varga Zs. András hétfői parlamenti meghallgatásán azt mondta, az alkotmánybírói "aktivizmus" ideje lejárt, a bírák "az alaptörvényre esküsznek fel, nem a saját szakmai meggyőződésükre". Varga Zs. alaptörvényhez való hozzáállását mutatja több korábbi megnyilvánulása is, 2010 tavaszán például Gondolatok Magyarország Új Alkotmányáról címmel megjelent cikkében azt írta, az 1989-es alkotmányos rendszer 2010-re "vitathatatlanul elveszítette legitimitását, támogatottságát". Az új alkotmánybíró neve forrásink szerint felmerült a megüresedő Ab-elnöki szék várományosaként is.

Varga Zs. András
A legfőbb ügyész volt helyettese, az Orbán-kormány delegáltja a Velencei Bizottságban - Paczolay helyett. Szoros szakmai és baráti kapcsolatban áll a legfőbb ügyésszel: amikor Polt Péter ombudsman-helyettes volt, Varga Zs. az Országgyűlési Biztos Hivatalának vezetője lett. Amikor Poltnak 2006-ban lejárt első megbízatása, Varga Zs. maga kérte, mentsék fel, "mert nem akart más főnököt". Négy évvel később, amikor Polt visszatért az Legfőbb Ügyészség élére, Varga ismét vele tartott. 2013-ban azonban úgy döntött, inkább "tudományos karrierjét építi tovább", és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánjaként folytatta.

Czine Ágnes
A Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője nem véletlenül a legelfogadottabb jelölt volt. Gyakorló bíró, aki alapdiplomája mellett gazdasági büntetőjogász másoddiplomát is szerzett, jártas a nemzetközi, illetve az uniós jogban is. Egyik kedvenc kutatási területe önéletrajza szerint a tisztességes eljárás érvényesülése a bírói gyakorlatban. Politikai elkötelezettségéről, vagy legalábbis szimpátiájáról eddig nem lehetett hallani, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke tavaly az Európai Jogi Szaktanácsadó Hálózat koordinátorának nevezte ki.

Sulyok Tamás
Nem lehet sokaknak ismerős az ügyvéd neve, aki 12 évvel ezelőtt a fideszes Bartha László által irányított szegedi önkormányzatnak volt jogi szakértője. Évfolyamtársa volt Trócsányi Lászlónak, akihez jó viszony fűzi, a mai igazságügyi miniszterrel több közös publikációt jegyez. Az ügyvédi praxis mellett tanít is a Szegedi Tudományegyetem jogi karán, kutatási területe az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon, valamint az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései.

Öncélúan továbbra sem lehet bemutatni őket FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Arctalanul maradhatnak a rendőrök?

A rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélúan történik - mondta ki az Ab abban az ügyben, amelyet az Index hírportál kezdeményezett, mert egy perben a bíróság jogsértőnek minősítette fotóik közlését.

A testület szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. Így a rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosságnak, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti. Ilyen lehet például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.

Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogsértés miatt, és elrendelte, hogy tegyék hozzáférhetetlenné a nyilvánosság számára a fotókat.

Az Index, az Eötvös Károly Intézet (Ekint) és a Majtényi László Ügyvédi Iroda azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület ezt követően semmisítette meg a tábla ítéletét. Az Ab tehát egy konkrét alkotmányjogi panaszról, azaz egyedi ügyben döntött. Ráadásul - mint azt Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményében felvetette - érdekes jogi helyzet állt elő azzal, hogy az ügyben felsőbb fokú bíróság, a Kúria is állást foglalt már, míg az Ab-döntés az Ítélőtábla végzését érintette, a továbbiakat pedig a bírói ítélkezési gyakorlatra bízta.

Épp ezért a jövőre nézve az Ab-határozat hatását egyelőre nehéz értelmezni, az Ekint üdvözölte a döntést. Szerintük ezzel "pont került egy évtizedes jogi vita végére: a sajtószabadság nem korlátozható a közhatalmat gyakorló rendőr személyiségi jogaira hivatkozva". Az intézet emlékeztetett: az elmúlt években rendőrök többször nyertek személyiségi jogi kártérítési pert, mert a sajtóban - beleegyezésük nélkül - felismerhetően, kitakarás nélkül jelent meg az arcuk. Ezt a joggyakorlatot 2012-ben a Kúria jogegységi határozata is megerősítette, így egyelőre kérdés, hogy a bírói gyakorlatban ezzel ellentétes ítéletek születhetnek-e.