Váratlanul elmozdított Bartók-örökség

Visszavette magához a Bartók Béla hagyatéki anyagot a jogörökös Vásárhelyi Gábor, ifjabb Bartók Béla unokaöccse. Mindez azért is különös, mivel a magyarországi Bartók-jogok jövőre már elévülnek.

A magyarországi Bartók-jogörököshöz, Vásárhelyi Gáborhoz került hagyatéki anyag részét képezi a Bartók Archívumnak, amelyet az I. kerületi MTA Zenetudományi Intézetben (ZTI) találhat a kutató. Az archívum viszont várhatóan az új bölcsészettudományi kutatóházba költözne, ami még épül a főváros IX. kerületében, 2016-ra készül el. Tavaly nyáron kötötte meg a megállapodást az Magyar Tudományos Akadémia és a kormány, aminek értelmében 8 milliárd forintért elkészül az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza. Elvileg a Zenetudományi Intézet is ebbe az épületbe költözne, de úgy tudjuk, még küzd azért, hogy továbbra is az 1750-ben épült Erdődy-Hatvani Palotában maradhasson.

Az MTA titkárságának kommunikációs főosztályától megtudtuk, hogy az Akadémia biztosította Vásárhelyit, hogy a Bartók Archívumot - beleértve a jogörökös hagyatéki anyagát - hosszú távra szóló, a világhírű zeneszerző emlékéhez és életművéhez méltóan helyezi el. Vásárhelyinek bemutatták az új, Soroksári úti épület tervdokumentációit, valamint a tervező szakértőkkel konzultációs lehetőséget is biztosítottak számára. Vásárhelyi azonban mégis úgy döntött, magával viszi a hagyatéki anyagot.

Döntését a jogörökös június 26-án az akadémia elnökének, Lovász Lászlónak címzett levelében tudatta, ebben a felmondás jogával visszavette az MTA-val megkötött letéti szerződésben foglaltak szerint elhelyezett hagyatéki anyagot. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tényt meglepődve és sajnálattal fogadta, ugyanis korábban már megpróbálta megnyerni Vásárhelyi támogatását, hogy a Bartók Archívum elhelyezésével egyidejűleg az új, ferencvárosi kutatóközponti épületben majd folytatódó kutatási tevékenység tervezésébe is bevonja.

Vásárhelyit az MTA elnöke arra kérte, hogy az elszállítás után is gondoskodjék az ingóságok biztonságos elhelyezéséről és jó karbantartásáról. Fontos továbbá, hogy Vásárhelyi továbbra is a kutatók rendelkezésére bocsássa az anyagot. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a hagyatéki anyag - kották, kéziratok - a későbbiekben visszakerül majd az intézeti archívumba. Nem először fordul elő, hogy Vásárhelyi Gábor Bartók Béla örökségével kapcsolatban felhívja magára a nyilvánosság figyelmét. A jogörökös 2011-ben kifogásolta, hogy a zeneszerző egyik művének plakátja szerepelt egy Brüsszelben kihelyezett reklámszőnyegen, amit a magyar EU-elnökség idején helyeztek ki.

Akkor Vásárhelyi a Hungarofest Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának, Kálomista Imrének írt egy levelet, amelyben kifejtette, hogy megalázónak tartja azt, hogy valaki a magyar kultúra jelképeit cipőjével illesse. Vásárhelyi akkor is kiemelte azt, hogy Bartók Béla műveivel való megjelenés és reklámozás az ő engedélyéhez kötött, mivel ezek az alkotások szerzői jogvédelem alatt állnak. Később aztán kiderült, hogy plakát egy 1918-ban készült operaházi hirdetés, a fotó pedig az Országos Széchényi Könyvtár engedélyével készült. Vagyis nem Bartók Béla "alkotása", így Vásárhelyi fellépése alaptalan volt.

Emlékezetes eset volt, amikor 2005-ben Vásárhelyi Alföldi Róbert ellen kelt ki. A jogörökös megtiltotta, hogy a miskolci Bartók+ Nemzetközi Operafesztiválon a premiert követően továbbra is előadják Alföldi rendezésében A kékszakállú herceg várát. Vásárhelyi 2006-ban Bozsik Yvette rendezésével kapcsolatban fejezte ki nemtetszését. Ekkor a balettművész-rendező egyik Bartókkal kapcsolatos rendezését tiltotta le. A Trafóban bemutatandó Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című kompozíció koreográfiai változata Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült. Vásárhelyi korábban is kritizálta Bozsik Yvettet, amikor a koreográfus együttműködött Mészáros Márta filmrendezővel. A csodálatos mandarin tervezet filmváltozata emiatt nem is készült el.

Vásárhelyi a hagyaték rá eső részét ifjabb Bartók Bélától, a zeneszerző idősebb fiától örökölte meg, mivel Vásárhelyi ifjabb Bartók Béla unokaöccse. A Bartók hagyaték másik része Floridában található, a művész második házasságából, Pásztory Dittától született fiánál, a kilencven éves Bartók Péternél. Ő 1942-ben utazott ki az Egyesült Államokba, ahol a haditengerészeténél szolgált. Magyarországon a szerzői jogok hetven év után elévülnek, így jövőre Vásárhelyi már nem rendelkezhet a Bartók örökség e részének jogával. Vele ellentétben Bartók Péter örökösi jogai csak 2020-ban járnak le, ugyanis az USA törvényei a szerző halála után 75 évig védik a szerzői jogokat.

Vásárhelyi Gábort megkérdeztük, milyen okok motiválták abban, hogy magához vegye a hagyatéki anyagot. A jogörökös emailben az alábbi nyilatkozatot juttatta el lapunknak, melyet kérésére változtatás nélkül közlünk.

"Az MTA BTK Zenetudományi Intézete Bartók Archívumában elhelyezett hagyatéki iratokat és egyéb ingóságokat nagybátyám, ifjabb Bartók Béla helyezte ingyenes letétbe több mint 50 évvel ezelőtt, 1961-ben. Akkor az intézmény még önálló Bartók Archívumként alakult meg, a Budai Várban egy másik épületben. A Bartók Archívum alapjaira építve hozták létre később a Zenetudományi Intézetet (éppen 40 évvel ezelőtt) mely éppen 30 éve költözött a jelenlegi épületébe. Ifjabb Bartók Béla halálát követően az ingyenes letétben tartást magam is meghosszabbítottam és kibővítettem.

A Zenetudományi Intézet épületét az elmúlt 10 évben korszerűsíttette az MTA és alakíttatta át a jelenlegi intézményi feladatok ellátásához szükséges belső struktúrával. Ennek az átalakításnak a keretében a Bartók Archívum is új, korszerű és minden tárolási paramétert kielégítő trezor helyiséget kapott az épületben. A Bartók Archívumot a világ legrangosabb öt archívuma között tartja számon a tudományos szakma. A letétben tartásnak a tudományos kutatás elősegítése a célja. Ennek személyi, anyagi, biztonsági, és méltó helyszínen történő elhelyezési feltételeinek biztosítása a Tudományos Akadémia szerződésileg vállalt feladata.

E feltételek azonban a közelmúltban, a jövőt tekintve, bizonytalanná váltak (Az Archívumban kevés az állandó kutatói státusz, elképzelhető, hogy a Zenetudományi Intézetnek el kell költöznie, a méltó helyszín és a szakszerű tárolás feltételei csorbulhatnak), és így a további letétben tartás értelme és lehetősége is kérdésessé vált. Azonban én a magam részéről, mindezek ellenére, továbbra is bízom abban, hogy végül a józanész felülkerekedik a jelenlegi bizonytalanságot okozó döntési tényezőkön, és így a Zenetudományi Intézet és benne a Bartók Archívum is a jelenlegi helyén és a jelenlegi intézményi struktúrában tovább működhet a jövőben, ezzel továbbra is biztosítva a letétben tartás értelmét és lehetőségét."