"Nem fizették ki a túlórámat" - "Nem tudom fizetni a hitelemet"

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) szerint az alacsony fizetések, a munkahelyi kiszolgáltatottság és a rossz munkahelyi körülmények miatt lassan tarthatatlanná válik a kereskedelemben dolgozók helyzete - erre kívánta felhívni a figyelmet az érdekképviselet szerdai, budapesti akciójával.

A "Challenge day - avagy a szakszervezeti kihívás napja a kereskedelmi dolgozókért" című, szerdai rendezvény alkalmából a szakszervezet az Oktogonnál rendezett flashmobot, amelynek keretében kereskedelmi alkalmazottak mutatták be, milyen körülmények között dolgoznak, és egymást felsegítve, tántorogva szemléltették, hogy a munkahelyi stressz miatt milyen állapotba kerültek. A kezükben tartott táblákon többek között olyan feliratok voltak olvashatók, hogy "Legalább három ember munkáját végzem, ugyanannyi pénzért", "Éhes vagyok!", "Nem fizették ki a túlórámat", vagy "Nem tudom fizetni a hitelemet". 

Sáling József, a KASZ elnöke az MTI-nek elmondta: az akcióval a kereskedelemben dolgozók rossz helyzetére szerették volna felhívni a társadalom és a kormány figyelmét. A szakszervezet egyben arra kéri a kormányt, hogy a munkahelyi visszaélések csökkentése érdekében az illetékes hatóságok azonnal kezdjenek ellenőrzést a kereskedelem területén a nyilvántartások vezetésével, a munkaegészségügyi és munkabiztonsági szabályok betartásával kapcsolatban - mondta az elnök, hozzátéve, hogy gyakorlatilag megszűntek a munkaügyi ellenőrzések a kereskedelemben. 

Kiemelte, hogy a kereskedelmi dolgozók sokszor több ember munkáját látják el ugyanazért a fizetésért, munkabeosztásukat nem tudják előre tervezni és nem tudnak megélni a szakmunkás minimálbér nettóját jelentő havi 77 ezer forintból, az őket érő munkahelyi stressz pedig egyre csak nő.    

A KASZ által a kereskedelmi dolgozók körében készített reprezentatív kutatás szerint a dolgozók 94 százaléka úgy gondolja, hogy túlterhelt az állandó munkaerőhiány miatt, sőt 70 százalékuk azt mondta, hogy az utóbbi időben is nőtt a munkateher. A dolgozók 69 százalékának az elmúlt negyedévben túlóráznia kellett, 43 százalékuk szerint pedig problémák voltak a túlóra kifizetésével - ismertette Sáling József. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmának bevezetése a kereskedelemben továbbra is a KASZ egyik fő célkitűzése, amely eszköz lenne a munkahelyi terhek csökkentésére is. Éppen ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség - amelynek a KASZ is tagja - által kezdeményezett bérfelzárkóztatási program tárgyalásával egyidőben szükségesnek tartják ezt a kezdeményezést újra napirendre tűzni. A bérfelzárkóztatási program célja, hogy heti ötnapi munkából, még ha azért minimálbért is kap a dolgozó, tisztességesen meg lehessen élni - emelte ki Sáling József. 

Szerző
2014.10.01 20:03

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24