A kormány nem tárgyal

Publikálás dátuma
2014.10.04 07:08
„Szabad egyház a szabad államban”: Hack Péter és Paczolay Péter FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Bírálta az egyházügyi törvényt az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke egy tegnapi fővárosi konferencián, amelynek fő témája a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar államot elmarasztaló ítélete volt. Bár az igazságügyi miniszter korábban azt mondta, módosíthatják a törvényt, a kormány egyelőre nem tárgyal a pernyertes, jogfosztott kisegyházakkal.

Az a helyzet, amelyben vallási csoportok arra kényszerülnek, hogy politikai pártok támogató szavazataiért udvaroljanak, összeegyeztethetetlen az állami semlegesség követelményével - mondta tegnap az Ab elnöke az Eötvös Károly Intézet által szervezett, "Szabad egyház a szabad államban" című, a hazai egyházügyi szabályozással foglalkozó konferencián Budapesten.

Paczolay Péter a strasbourgi emberi jogi bíróság idén áprilisi, jogerőre szeptemberben emelkedett ítéletét kommentálta, amely megállapította, hogy a magyar állam a 2011-es egyházügyi törvénnyel, majd későbbi módosításaival megsértette az egyházi státuszuktól megfosztott vallási közösségek alapjogait, amelyeket a Magyarország által is aláírt Emberi Jogok Európai Egyezménye garantál. Az akkori döntés indoklása szerint sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" országgyűlési elismerése, mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. A tegnapi konferencián az Ab elnöke is az ítélet utóbbi részét emelte ki, bár az emberi jogi bíróság azt is kimondta, hogy a magyar állam az egyházügyi szabályozással a vallásszabadságot és az egyesülési szabadságot is megsértette.

Nem véletlen, hogy Paczolay az állami semlegesség megsértését emlegette fel: tavaly februárban az Ab ugyanis éppen az egyházi elismerésre vonatkozó szabályokat semmisítette meg az akkor már több, mint egy éve hatályban lévő egyházügyi törvényben, annak alaptörvény-ellenességére hivatkozva. Az alkotmánybíró tegnap úgy fogalmazott, egy vallási közösség számára az egyházi jogállás olyan lényeges jogosultság, amely szorosan összefügg a vallásszabadság gyakorlásával, ezért az egyházi jogállás megszerzésére vonatkozó állami döntés nem lehet önkényes, azaz megfelelően indokolni kell, illetve jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. "Ám az egyházi jogállásról döntő parlamenti eljárás többségi elven alapuló, politikai szempontokat is érvényesítő, politikai jellegű eljárás, ami nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel az Ab-határozat szerint" - tette hozzá Paczolay, majd emlékeztetett: az alaptörvény negyedik módosítása tavaly nyáron lényegében a megsemmisített szabályokat emelte alkotmányos szintre, tehát a határozat megszületése után nem érvényesült.

Előadásában Paczolay megemlítette, hogy sajtóhírek szerint az igazságügyi kormányzat már dolgozik az Ab határozatával és a nemzetközi fórumok által megfogalmazott elvárásokkal harmonizáló szabályozás előkészítésén. Trócsányi László igazságügyi miniszter az Indexnek adott interjújában nemrég azt mondta, hogy akár új egyházügyi törvény is születhet a strasbourgi ítélet nyomán, mert érzik, hogy "lépni kell az ügyben". Bár a tárcavezető nem fejtette ki, miért van szükség a változtatásra - hiszen az emberi jogi bíróság ítélete elvileg nem kötelezi a magyar államot a jogszabályok megváltoztatására -, de a lépéskényszer oka egyértelmű: amennyiben változatlan marad az egyházügyi törvény, a most győztes felekezetek és más vallási közösségek újabb pereket indíthatnak a magyar állam ellen. A mostani ítélet nyomán is valószínűleg milliárdos kártérítést kell majd fizetni a jogfosztott kisegyházaknak, amennyiben megegyezés születik velük.

Csakhogy a Strasbourgban pert nyerő jogfosztott felekezetek közül kilencet képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője, Hegyi Szabolcs a konferencián elmondta: egyelőre nem érkezett hozzájuk a kormány részéről semmilyen pozitív jelzés, ami a megegyezési szándékot tükrözné.

2014.10.04 07:08

Mutyirejtegetéssel és jövedelemvágással búcsúzik az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2018.07.16 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Utoljára ül össze ezen a héten a parlament, ám mielőtt a honatyák elmerülnek a szabadságban. elfogadják a költségvetést, megvédik magukat a sajtótól, illetve lezúzzák a hajléktalanokat.

Pintér sándor egymagában

A honatyák nemcsak azt szavazhatják meg, miképp lehet elrejteni a gyanús ügyleteket, hanem azt is, miképp lehet intézni őket. A fideszes többség a héten felhatalmazza Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egymaga döntse el: milyen EU-n kívüli cég terjeszkedhet Magyarországon. A hivatalos verzió szerint persze ezzel a Magyarország biztonságát sértő külföldi befektetéseket akarja a kormány semlegesíteni. 

Szerző
2018.07.16 07:30
Frissítve: 2018.07.16 07:30

Miskolci választás: a népnek járda kell, nem demokrácia

Publikálás dátuma
2018.07.16 06:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A fideszes jelölt nem állt szóba a miskolciakkal, mégis győzött, nem is kis arányban. A kamujelöltek feleslegesnek bizonyultak, egy átlag választó szerint azt kell nézni, kinél van a kassza kulcsa.
- Vörös ördög! – így legyintett egy idős, amúgy vörösre festett hajú asszony a miskolci győri kapui városrészben, Erdei Sándor alias Rokker Zsoltti plakátjára. - Ráadásul bozontos szakálla van, kiráz tőle a hideg, sose szavaznék egy ilyen emberre! – folytatta. Kiderült: amúgy nem is szavazhatna, mert épp a két szavazókörzet határán lakik, de már a túloldalon, nem a 12-esben, ahol azért tartottak vasárnap időközi önkormányzati képviselői választást, mert a posztot korábban betöltő fideszes Hubay György tavasszal bekerült a parlamentbe.

Az eredmény

Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott. 

Noha „csak” egy mezei képviselői posztról beszélünk, olyan plakáterdő fogadott a Diósgyőr alatti városrészben, mintha legalábbis a polgármesteri székért indult volna harc. A Bársony János úti szavazókörbe sorra érkeztek az emberek, zömmel idősebb párok, akik templomba menet vagy onnét jövet álltak meg voksolni. Az adatok szerint azonban a részvételi arány már délelőtt alatta volt a korábbiaknak, de „érzetre” is magasabb volt egy kicsit, mint például a józsefvárosi időközi polgármester-választás 23 százalékos aránya.  - Egy fecske nem csinál nyarat, pláne erre az egy évre, ami hátravan a következő választásig, de azért eljöttünk. Szerettük az előző képviselőt, mert ő kezdte el a Számozott utcák felszámolását. Azt várjuk el az utódjától, hogy ezt folytassa – mondta egy idős asszony, aki nem csinált titkot abból, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjére, Nagy Ákos ügyvédre szavaz. Őt egyébként – panaszolták többen is - hiába várták személyesen lakossági fórumokra, jellemzően szórólapokon „üzent” a helyieknek. A nyomortelep-felszámolási program folytatása például az egyik erős ígérete volt: a zömmel cigányok lakta Lyukó-völgy és a problémákkal terhelt Számozott utcák ölelésében lévő városrészben a romák megregulázásának ígérete helyben legalább annyira kézenfekvő kampányüzenet volt, mint a nagypolitikában a „migráncsozás”.  Persze egyéb fegyverarzenál is felsorakozott ezen a látszólag csekély jelentőségű időközin. Miután kiderült, hogy indul a voksokért Erdei Sándor alias Rokker Zsoltti humorista, felbukkant a jelöltek között egy másik Erdei Sándor nevű férfi, aki Nyékládházán él. A lista két utolsó helyén így két Erdei Sándor szerepelt, akiket 2013-ban megváltoztatott választási törvény miatt becenévvel vagy ragadványnévvel sem lehetett megkülönböztetni, így pusztán a születési évszámuk segíthetett az eligazodásban. Az „ál-Erdei” amúgy egy percet sem kampányolt Miskolcon, hasonlóan a másik kamujelöltnek számító, a keresztnév-azonosság miatt megosztó ongai Molnár Zsolt fideszes aktivistához, aki egy hangfelvétel szerint arról beszélt: a párt agytrösztjében, Kubatov Gábor közreműködésével döntöttek az indulásáról. Szavai szerint azért vetettek be minden eszközt, hogy Miskolcon ne ismétlődhessen meg az, ami Hódmezővásárhelyen.  A győri-kapui utcákban sokan csak legyintettek, amikor szóba hoztuk ezeket a trükköket. - Olyan mindegy, ki lesz a képviselő, bohóckodik itt mindegyik, de változni úgysem változik semmi – mondta egy középkorú férfi, aki épp az autóját szerelte. Itt lakik, de nem ment el szavazni, nem érdekli, ki lesz a képviselő. Akadt, aki szerint most azt kellett nézni, kinél van a kassza kulcsa, a mostani világban ellenzéki politikusnak ugyanis legfeljebb a szája járhat, de semmilyen beruházást nem tud hozni. A nép nem hülye – mondták - tojik a demokráciára, az esélyegyenlőségre, meg az egyéb hangzatos kifejetésre, az érdekli, hogy ki csináltatja meg a járdát, és ki intézi el, hogy kettővel több hinta legyen a játszótéren.

Országszerte voltak kisebb helyi szavazások

Hat településen tartottak időközi önkormányzati választást vasárnap.     • Az észak-baranyai Ágon az előző polgármester lemondása miatt kellett szavazni, de valódi döntési helyzetben nem volt a falu 152 választásra jogosult lakója, hiszen egyetlen jelölt indult a megméretésen.     • A Zala megyei Vaspörben is vezetőt kerestek a településnek, miután előző polgármesterük márciusban meghalt. Itt két független jelölt közül választhattak a helyiek, a 309 arra jogosult felnőtt.     • Veszprém 8. számú választókörzetében is ketten indultak, itt helyi képviselőt kerestek lemondás miatt. Egy Fidesz-KDNPs jelölttel szemben az LMP egyik tagja állt ki megméretni magát.       • Miskolc 12-es körzetében kísérte a legnagyobb figyelem a választási előkészületeket. Riportunk is ott készül, ahogy számtalan cikk szólt arról az utóbbi hetekben, hogy a FIDESZ-KDNP a legprimitívebb trükköktől sem riadt vissza, hogy a választókat összezavarja. Nem lehet tudni, miért nem hitték el, hogy Hódmezővásárhely egyedi eset volt, az emberek megtanulták az alapvető szabályt: pénzt csak az kap, aki beáll a sorba. Lapzártánkig csak annyit lehet tudni, hogy nagyjából 25 százalékos részvétel mellett a kormánypártok jelöltje elvitte a szavazatok 75 százalékát.      • Sopron 1-es választókerületében négy jelölt szállt ringbe egy képviselői helyért. Helyi pártviták sorozatán keresztül jutottak el a voksolásig.     • Borsodban, Hernádbűdön az egész képviselő-testület lemondott, tegnap mind a négy tagot újra kellett választani. Nyolc induló volt, néhány korábbi arc is jelentkezett. 

2018.07.16 06:30
Frissítve: 2018.07.16 06:30