Katona József Színház;Pálfi György;magyar film;Magyar Nemzeti Filmalap;Havas Ágnes;vitaest;

2014-10-08 07:45:00

Vita már volt, párbeszéd még nincs

Újra hasít a magyar film? címmel rendeztek kultúrpolitikai vitaestet a Katona József Színház halljában. Veiszer Alinda az év elején indított vitasorozatot a megosztó és Magyarország szellemi jövőjét befolyásoló témákról. Ezúttal Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójával, Török Ferenc rendezővel és Pusztai Ferenc producerrel beszélgetett. A cél a magyar film helyzetének, eredményeinek és kudarcának mérlegelése volt.

Még Veiszer Alindának sem sikerült kiderítenie, tulajdonképpen mi a helyzet jelenleg Pálfi György régóta húzódó filmtervével, s mikor indul, elindul-e a Toldi című film forgatása. Pedig mint egykor televíziós interjúiban, ezúttal is pontos, felkészült és éles kérdéseket fogalmazott meg, ám Havas Ágnestől, a Filmalap vezetőjétől most sem hangzott el határozott állásfoglalás.

Annyit mondott, hogy szerinte az utóbbi 20 év legjobb filmforgatókönyvét tette le Pálfi az asztalra, ám a 2,5 milliárd, amennyibe ez a történelmi akció kalandfilm kerül, óriási összeg és miután a rendezőnek nincs gyakorlata ilyen műfajban, ezért biztosítottnak szeretnék látni, hogy olyan film készül, amire a nézők kíváncsiak.

A vita arról folyik, hogy Pálfi maga akarja megrendezni az akciójeleneteket is, ahelyett, hogy ő a színészi alakításokra épülő jeleneteket forgatná, miközben ezzel párhuzamosan készülnének az akciójelenetek. Mindez pedig különösen megdrágítja a forgatást.  

Sajnos Pálfi nem volt jelen, alighanem lett volna válasza, de szerencsére Pusztai Ferenc, aki a Toldi producereként pontosan képben van az abszurd huzavonával kapcsolatban, elmondta, ezen a ponton már túljutottak. Született megoldás, amely mindkét fél számára elfogadható, ráadásul szerinte egyáltalán nem ördögtől eredő szándék, ha egy rendező akciójeleneteket akar rendezni.

Az est - ahogy ez sejthető volt - sem egyértelmű választ, sem nyugvópontot nem hozott, a Filmalap vezetője azzal a továbbra is bizonytalanságot sugalló mondattal zárta mondandóját, hogy a film indulásáról még nem született döntés. Az viszont ezúttal is kiderült, hogy a Toldi-film - vagy ahogy a szakmában emlegetik, Pálfi "szívatása"-  a filmes közélet egyik legneuralgikusabb pontja.

Jóval többet jelent, mint egyetlen film indítása vagy elcsúsztatása. Ezt Török Ferenc rendező fogalmazta meg egyértelműen: Pálfi olyan tehetséges, hogy vele nem vállal túl nagy rizikót Andy Vajna, hiszen a pénz megvan a filmre. Török szerint a Toldi lenne a Filmalap nagydoktorija, ez hozhatná meg a konszenzust a filmszakmában.  

Az ugyanis az est minden érintett témájából sütött, mennyire megosztott, szétszakított a filmes társadalom, mennyire hiányzik az igazi párbeszéd, vagy ehhez az esthez hasonló viták. Az is tény, hogy elég sokan mondták vissza a filmesek közül Veiszer Alinda meghívását erre az estre.

A vita ily módon olykor elég bizarr volt, hiszen olyasmiről esett szó, mint hogy Hajdu Szabolcsnak van-e joga morális válságba esni a Filmalappal való együttműködésben szerzett tapasztalatai miatt, miután felvette Délibáb című filmjére a 350 millió filmalapos támogatást, s a torontói fesztiválon való részvételre a két millió valamennyit.

Miután Hajdu nem volt jelen, érdemben ez a téma nem is futhatott le, újabb indulatra és sértődésekre alkalmasan elmentek egymás mellett a vélemények.  Szövetség vagy Filmakadémia? E témában is a megosztottság bukkant elő, ám hosszú távon nagyon fontos helyzetre utaltak a megszólalók.

Török Ferenc rendező és Pusztai Ferenc producer - mindketten beléptek a Filmalap kezdeményezésére életre hívott Filmakadémia tagjai közé - azt fogalmazták meg, hogy a filmszakmának szüksége van egy érdekvédelmi szervezetre, s miután a Szövetség ezt a feladatát valójában nem látja el, remény lehet arra, hogy a Filmakadémia képes tenni a filmesek érdekeiért.

Ez persze még kérdéses, tehetjük hozzá, hiszen a Filmakadémia e pillanatban még csak a bírói bejegyzés időszakában van, s rengeteg kérdés tisztázatlan vele kapcsolatban. Pusztai Ferenc dobta be a szerinte legégetőbb témát, az új magyar filmek eljutását - pontosabban: az el nem jutásukat - a hazai nézőhöz.

Elmondta, a magyar filmeket vidéken - kis mozik hiányában - szinte egyáltalán nem láthatják az emberek, az egyik nagy nyugat-magyarországi városból éppen most dobták vissza a fővárosban jól futó Utóéletet, mert nem kell a plázamoziknak. A forgalmazás megoldatlansága, a vetítési helyek hiánya rendkívül élesen sújtja az új magyar filmet, derült ki, és a Filmalap nem tud gyógyírt, egyelőre "dolgoznak a kérdésen".  

Andy Vajna személye is szóba került egy röpke pillanatra, meg a nevével kapcsolatba hozható offshore cégek. Havas Ágnes nagy meggyőződéssel állt ki mellette: józanul gondolkodó, a magyar film érdekeit előtérben tartó szakembernek nevezte. Az viszont érdekes, tehetjük hozzá, hogy Vajna nem sokat törődik azzal, hogy ilyen szakembernek is látsszon.

Ezen az esten sem volt jelen, s előbb áll ki egy celebekkel tömött vacsoracsatára, vagy egy szépségkirálynő koronázásra, mint egy filmszakmai párbeszédre.  Olyan, mintha nem is itt, hanem Abszurdisztánban lenne a filmügyek kormánybiztosa