sajtó;Kúria;Eötvös Károly Intézet;rendőrök;fotózás;
2014-10-17 09:30:00
Az intézet elnöke Majtényi László a Kúria elnökéhez, Darák Péterhez intézett levelében azt kérte amely szerint az intézkedő rendőrökről hozzájárulásuk nélkül tilos fényképet közzétenni.
A levél emlékeztet arra, hogy az Alkotmánybíróság szeptember végén az Eötvös Károly Intézet által készített beadvány alapján úgy döntött, a sajtóban többé, ritka kivételektől eltekintve, nem kell kitakarni az intézkedő rendőrök arcát.
Felidézik azt is, hogy a Kúria ugyanakkor októberben 9-én azt tudatta: a jogegységi határozat alkalmazását felfüggesztették ugyan, de csak az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépését követő, azaz 2014. március 15. után készült és közölt képekre vonatkozóan.
Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint azonban figyelembe kell venni, hogy az Alkotmánybíróság nem az új Ptk. hatálybalépése miatt, hanem alapvető alkotmányos elvek és jogok alapján döntött úgy, hogy az intézkedő rendőrről a sajtó fényképfelvételt készíthet, illetve közölhet - írják.
Az intézet megítélése szerint a rendőrök képmásával kapcsolatos, jelenleg folyamatban lévő perekben eljáró bíróságoknak ebben a helyzetben alkotmányos kötelezettségük, hogy az eljárások felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz (Ab) forduljanak. Az alkotmánybírósági törvény kimondja ugyanis, hogy amennyiben a bíróság észleli, hogy alaptörvény-ellenes jogegységi határozatot kell alkalmaznia, azt az Ab elé kell vinnie.
Közleményében a Kúria hivatkozott egy másik Ab-döntésre is, amely visszautasította a jogegységi határozatot megtámadó alkotmányjogi panaszt. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság nem érdemi vizsgálat után, hanem eljárási okok miatt döntött így. Ez a visszautasítás tehát nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság rendben lévőnek találta volna a jogegységi határozatot - hangsúlyozza az Eötvös Károly Intézet.
Az Alkotmánybíróság szeptember 24-én közzétett határozata szerint a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélúan történik. Az Ab értelmezése szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül.
A Kúria október 9-ei közlése szerint nem alkalmazható az új Ptk. hatálybalépése, 2014. március 15. után rendőri intézkedésekről készített és nyilvánosságra hozott képfelvételekre vonatkozó kúriai jogegységi döntés az ezzel kapcsolatos személyiségijog-védelmi perekben mindaddig, amíg a Kúria el nem végzi annak felülvizsgálatát.
A közleményben közölték: a Kúria idén egy másik jogegységi döntésben mondta ki, hogy a régi Ptk. alapján meghozott elvi iránymutatások nem irányadóak automatikusan az új Ptk. alkalmazási körébe tartozó esetekben.
A Kúria 2012 őszén mondta ki egy jogegységi határozatban, hogy a rendőrök nyilvános helyen vagy közterületen való szolgálati kötelezettségük teljesítése közben nem minősülnek közszereplőnek, ezért a róluk készült beazonosítható kép- vagy hangfelvételeket csak az ő beleegyezésükkel lehet nyilvánosságra hozni. Ez a jogegységi határozat nincs összhangban az Alkotmánybíróság szeptember 24-ei határozatával, ezért válhat szükségessé, hogy a Kúria felülvizsgálja korábbi jogegységi döntését.
Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indult polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt. Az Index azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület pedig határozatával megsemmisítette a tábla ítéletét, mert az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot.