Bóta Gábor;

előadás;Gálvölgyi János;Madách Színház;Játékszín;Kovács Patrícia;A hazug;Oroszlán Szonja;

2014-10-21 07:45:00

Röhejes hazugságok

A hazugság eszelős nagy téma, hazugságok tömege vesz minket körül minden nap, ha kinyitjuk a tévét, a rádiót, az újságokat, de akár a közvetlen közelünkben is. És hát melyikünk ne hazudott volna, csak persze vannak, akik notóriusok lettek ezen a területen, és esetleg a nyilvánosság előtt hazudják le a csillagokat is az égről, mondják a nyilvánvaló ellenkezőjét annak, mint amit tapasztalunk. Még csak el se pirulnak belé, a kezük sem remeg meg, hiszen sportot űztek már belőle, és ez ráadásul gyakran még meglehetősen jól is jövedelmez nekik. 

A hazugság hatalmas téma, a nagy komédiaszerző, Goldoni, egyenesen A hazug címmel írt remek darabot, de Feydeau valamennyi vígjátéka sorozatos hazugságokra épül, hogy aztán arról már ne is beszéljünk, hogy például Jágó hazugságai hogyan vezetnek végzetes tragédiához az Othellóban.

Miután a bulvár, ha általában felszínesen is, de szintén szeret olyan közérthető dolgokkal foglalkozni, amelyek mindenkit érdekelnek, ezért a hazugság, ami aztán röhögtető félreértések sorát eredményezi, persze szintén központi témája.

Előbb-utóbb az ezredik előadását is megéli a Madách Színházban Ray Cooney hihetetlen sikerű Páratlan páros című bohósága, és már a Páratlan páros 2-őt is kétszázadszor játsszák majd szombaton, a sok zenés darab miatt éppen a RaM Colosseumba kitelepítve. Mindkettő hazugságok láncreakcióira épül.

Nincs kétségem afelől, hogy a Legyen a feleségem! a Játékszínben is meglehetősen nagy előadásszámot ér meg. Rengeteget lehet rajta nevetni, és ez már önmagában garancia erre. Meg aztán a habkönnyűségbe is bele lehet látni ezt-azt, és ez az Edward Taylor által megírt könnyedség éppen olyan témájú, ami a jelenlegi helyzetben kicsit túlnő önmagán.

Arról van ugyanis szó, hogy egy londoni csélcsap brókercégvezető bajba kerül, mert Amerikából érkezik a bigott hírben álló nagyfőnök, aki kirugdossa a cégtől azokat, akik nem élnek szabályos házasságban. Tartós kapcsolat sem elég neki, csak ha minden úgy van, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

Jim Watt megkéri a barátnőjét, hogy amikor vacsorára hozzájuk jön a rettegett főnök, amellett, hogy jókat főz, játssza el, hogy a felesége, de aztán összevesznek, és a barátnő ott hagy csapot-papot, közli, hogy haza se jön estére.

Kell gyorsan találni egy feleségpótlót, és mivel senki nem vállalja a ripsz-ropsz beugrást, még az amúgy Jimbe belehabarodott irodai alkalmazott Terrinek is más fontos dolga akad, ezért végül a takarítónőé lesz ez az izgalmas feladat. Na ebből aztán lesz ne mulass!

Tenyerestalpas, nagyszájú fiatal nőről van szó, aki közel sem az irodalmi nyelvet beszéli. Kovács Patrícia élvezettel eljátssza a nagypofájút, aki közben finom úri nőnek akar látszani, de olyan vad szavakat használ, annyira nyersek a gesztusai, hogy újra és újra leleplezi magát.

Ráadásul abszolút ki akarja rittyenteni magát, ezért sebtében hihetetlen toalettet vásárol össze. Balla Ildikó jelmeztervező igen jól szórakozhatott, amikor ezt a harsogóan rikító, előkelősködő, de láthatóan ordítóan olcsó, egymáshoz nem passzoló ruhakombinációt kieszelte.

Kovács pedig elemében van, illegeti-billegeti magát benne, kajánul odamondogat mindenkinek, de finomkodni is próbál, miközben tényleg olyan, mint elefánt a porcelánboltban. Ő is, szerepe szerint, hazudni igyekszik, ugyanakkor egész, alapjában véve szókimondóan őszinte lényével fókuszba állítja, akaratlanul is kinagyítja, mások hazugságait.

Azt pedig tán mondani sem kell, hogy a Gálvölgyi János által megtestesített erkölcscsőszről kiderül, ha valaki, akkor ő aztán igazán csalja a feleségét. Gálvölgyi persze veszettül tud bulvárt játszani, bejön egy hatalmas, mulatságos, eltúlzott kalapban, kicsit bohócos, miközben csökötten nyársat nyelt fickót alakít. Egy elviselhetetlen basáskodót, aki azért némiképp ügyefogyott is.

A Jimet megformáló Nagy Sándorral több produkcióban összeszokott partnerek, biztonsággal adogatják egymásnak a labdát és a poénokat. Nagy kedves svihákot alakít, aki jobbra-balra füllent, szereti, ha nők kényeztetik, nem veti meg a könnyed, jó életet, de pokoli disznóságot azért nem csinál.

Fotómodell barátnőjét Oroszlán Szonja úgy játssza, hogy ő tűnik az egész társaságban a legnormálisabbnak. Balsai Mónika lángoló irodai alkalmazottként először eléggé merev, nem jönnek be a poénjai, aztán ő is feloldódik a játékban. Tóth Enikő a Gálvölgyi adta nagyfőnök feleségeként eljátssza a mellőzött nőt, aki rengeteget reprezentál, de kielégítetlenül boldogtalan.

Horgas Péter díszlettervező egy viszonylag tágas szalonba illesztette a játékot. Kapitány Iván pedig igencsak flottul megrendezte. Aki akarja, érez áthallást, a már-már diktátumba adott családmodell, meg a mostani hazugságáradat és a darab között, aki akar, csupán felhőtlenül szórakozik. A temérdek nevetés mindenképpen garantált.