hulladék;adótörvények;chipsadó;internetadó;tömény ital;szeszadó;

2014-10-27 12:08:00

Jön a szeszadó is?

A szeszes italokra is kiterjesztik a chipsadót a jövő évi adócsomag szerint, ami óriási áremelkedéssel járhat a tömény italoknál. A fogyasztói kosárban közel 5 százalékos súllyal szerepelnek a szeszes italok, így összességében a chipsadó 0,3-0,5 százalékkal növelheti a fogyasztói árindexet jövőre – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője.

A kereskedők nem fogják a teljes adót a fogyasztókra áthárítani, de az biztos, hogy a teher nagyobb részét a vásárlóknak kell megfizetni. Ürmössy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője szerint akkor drágulnának igazán nagyot a szeszes italok, ha bevezetnék a nemzeti italboltokat is.

Az internetadó kapcsán viszont teljes káosz volt a jövő évi adócsomag benyújtása után. 20 milliárd forintos költségvetési bevételt várnak, ugyanakkor a gigabájtonkénti 150 forintos terhelésből ennek a tízszerese jön ki számítások szerint. A Raiffeisen közgazdásza szerint az is lehet, hogy nem sikerül januártól bevezetni az új adót, mert a jelenlegi formájában még nagyon kiforratlan. – Át kell gondolni, hogyan lehetne racionálisan bevezetni az adót, mert különben a tervezett 20 milliárd forintos bevétel is elúszhat.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a szolgáltatók komoly versenyben vannak, ezért a fogyasztói árakba is csak visszafogottan jelenhet meg az internetadó díja. Kondrát Zsolt,  az MKB Bank vezető közgazdásza úgy vélte, ha teljesen áthárítják az új adókat és adóemeléseket a fogyasztókra, akkor fél százalékponttal emelkedhet meg az infláció, de jó eséllyel csak részleges lesz az áthárítás.

Érdekes a befektetési alapok új adója. Az idei évben folyamatosan növekvő lakossági kötvényállomány emelkedése az elmúlt hónapokban megállt, így az lehet a kormány célja, hogy a lakosság közvetlenül az államtól vásároljon kötvényeket és ne az alapokon keresztül – mondta a Raiffeisen elemzője. Ha sikerül tovább növelni a lakossági kötvényállományt, akkor az csökkenti Magyarország sérülékenységét.

A teljes cikket itt olvashatja.