Vasárnapi zárva tartás - OKSZ: 20 ezer dolgozó elbocsátásával járhat

Az üzletek vasárnapi zárva tartása mellett vannak nyomós érvek, de azt is figyelembe kell venni, hogy ez mintegy 15-20 ezer dolgozó elbocsátásával járhat - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) alapvetően támogatja az üzletek vasárnapi zárva tartását, mert úgy véli, ezzel csökkenhetne az ágazatban dolgozók megterhelése, ám csak akkor tartja elfogadhatónak, hogy az üzletek ne nyissanak ki vasárnap, ha az minden üzlettípusra, tehát nemcsak a nagyokra vonatkozna

Vámos György hangsúlyozta: az OKSZ elismeri, hogy nyomós érvek szólnak az üzletek vasárnapi zárva tartása mellett, fontos a családtagok vasárnapi együttléte, az alkalmazottak védelme, a kisvállalkozások támogatása, vannak ugyanakkor más fontos szempontok is, amelyeket mérlegelni kell. 

A vasárnapi zárva tartás esetén a kereskedelmi szövetség előzetes becslése szerint 15-20 ezres elbocsátással lehet számolni - mondta Vámos György, hozzátéve, hogy pontosabb számokat a javaslat beterjesztése, illetve elfogadása után lehet mondani, de ha kevesebbet van nyitva egy üzlet, akkor kevesebb alkalmazottra van szükség, még ha a forgalom áttevődik is más napokra.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a forgalom nem "vándorolna" át egy az egyben más napokra, az átrendeződés során lennének veszteségek. Emellett az alkalmazottak elesnének az 50 százalékos vasárnapi pótléktól, ami jelenleg többletkereseti lehetőség.

A nyitva tartó kisvállakozások ugyan többletbevételhez juthatnának, de az OKSZ főtitkára szerint ez nem lenne jelentős, mert akik a nagybevásárlásokhoz szoktak, azok megpróbálnák azt továbbra is megoldani.

Vámos György kiemelte, hogy a vásárlók véleményét szintén figyelembe kell venni. Korábbi reprezantatív közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek mintegy fele támogatta a vasárnapi nyitva tartást, ami 4-5 millió vásárlót jelent - hangsúlyozta.

A szakszervezet támogatja, de csak ha minden üzletre vonatkozik
Sáling József, a KASZ elnöke kifejtette: jelenleg annyira leterheltek a kereskedelemben dolgozók, és annyi betöltetlen álláshely van, hogy a KASZ zárva tartás párti, mert egyébként a munkáltatók nem tudják betartani a Munka törvénykönyvét. A válság alatt a cégek leépítettek, és olyan létszámhiány van a kereskedelemben, hogy sok helyütt hét napra nem is tudják törvényesen beosztani a munkavállalókat. Ha csak hat napból állna a munkahét, ez könnyebb lenne - vélekedett az elnök.
Elmondta azt is, hogy részt vett a törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetésen, ahol még nem látták a végleges tervezetet, de ígéretet kaptak arra, hogy azt a héten megkapják, és ezután még lesz lehetőség újabb egyeztetésre a kormánnyal.
Kiemelte: csak akkor tartják elfogadhatónak a vasárnapi zárva tartást, ha az minden üzlettípusra vonatkozna, nemcsak a KDNP-s javaslatban szereplő 400 négyzetméter feletti egységekre. Legfeljebb azok képezhetnének kivételt, akik saját üzletükben dolgoznak; ők vasárnap is kinyithatnának - mondta Sáling József, hozzátéve, hogy a boltok többsége még így is zárva lenne a hét utolsó napján. 
A KASZ elnöke szerint - épp a hiányzó munkaerő miatt - nem kell elbocsátásokkal számolni a szektorban a vasárnapi zárva tartás bevezetése esetén. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy egyes dolgozóknak, akiknek fontos az a 3000-4000 forintos plusz jövedelem, amit vasárnap kapnak, ellenére lehet a javaslat.
Sáling József szerint a zárva tartásról szóló diskurzusban azt is figyelembe kell venni, hogy a benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat évi 8-15 milliárd forint "különadóval" terheli meg a nagyobb cégeket, amelyeknek egy vasárnapi nyitva tartási tilalom újabb veszteséget jelentene.

 

Szerző
2014.11.03 18:16

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24