Kövér Dávid, Rónay Tamás;

börtönbüntetés;Bundestag;törvénytervezet;doppingtörvény;Ines Gipfel;Német Olimpiai Sportszövetség;

2014-11-14 06:53:00

Német doppingtörvény, kérdőjelekkel

Vegyes a fogadtatása Németországban annak a német parlament alsóháza, a Bundestag elé került törvénynek, amelynek alapján akár három éves börtönbüntetéssel sújthatják azokat a sportolókat, akik esetében bizonyítást nyer, hogy tiltott szert használtak.

A jogszabály elsődlegesen természetesen nem a sportolókat sújtaná. A tervezet szerint ugyanis azok, akik a doppingszerekkel kereskednek, tíz éves börtönbüntetést is kaphatnak. Amennyiben a német képviselők többsége áldását adná a javaslatra, a törvény 2015-ben lépne életbe.

Bár az Európai Unió több országában merült fel, hogy szigorítani kellene a doppingellenes törvényeket, ilyen kemény intézkedéseket még sehol sem fogadtak el.

A törvény részleteit szerdán mutatta be Thomas de Maiziere kereszténydemokrata belügyminiszter és Heiko Maas szociáldemokrata igazságügy-miniszter. Utóbbi azt közölte, hogy az intézkedés mérföldkő a doppingellenes harcban.

Ahhoz, hogy valakit büntetőjogilag felelősségre vonjanak, már az is elegendő lesz, hogy a gyanúba került sportolónál kis adag doppingszert találjanak. 

Eddig csak a sportorvosok és a kereskedők ellen indulhatott eljárás a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos törvény alapján. A belügyminiszter azt közölte, hogy a sportélet is a törvény mögött áll. A javaslat megosztja a német közvéleményt, illetve a szakértőket.

A berlini Tagesspiegel kommentárjában pozitívnak nevezi a kezdeményezést, hiszen egyebek mellett Lance Armstrong esete is mutatja, hogy a sportélet nehezen tud megküzdeni a doppinggal kapcsolatos esetekkel.

Másrészt a lap ténynek nevezi, hogy nagyon alulfinanszírozott a német Nemzeti Doppingellenes Ügynökség (NADA). A tervezet azonban új szintre emeli a sportban tapasztalható csalások elleni küzdelmet.

Ugyanakkor a Német Olimpiai Sportszövetség (DSOB) már tett lépéseket a törvény ellen. Nemrégiben Michael Vesper, a grémium főtitkára (az ellenzéki Zöldek politikusa) bírálta a jogszabályt arra hivatkozva, hogy elfogadhatatlan minden olyan rendelkezés, amely korlátozná a független sportbíróságok autonómiáját. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a doppingügyekről a sportbíróságok dönthetnek.

Vesper nincs egyedül kifogásaival. Werner Franke heidelbergi sejtbiológus, Németország legnépszerűbb doppingellenes szakértője a Neue Zürcher Zeitungban „butának és hátsó szándékúnak” nevezte a tervezetet. Közvetetten arra utalt, hogy megszorításokat készíthetnek elő.

Németországban adópénzekből finanszírozzák a sportot. Ha azonban az egyes szövetségek nem teljesítik a belügyminisztérium elvárásait, lefokozhatják az egyes sportágakat, ami azt eredményezné, hogy kevesebb támogatásban részesülnek - véli. Franke szerint olyan „doppingcsapdáról” van szó, amely éppen az ellentétes hatást érheti el.

Ines Gipfel, a doppingoláson érteket segítő egyesület, a „Dopingopfer Hilfe” részéről - szintén az NZZ-ben - „bigottnak” nevezte a javaslatot utalván arra, hogy ha egy sportoló a dobogó legmagasabb fokára állhat, a politikusok is tőkét akarnak kovácsolni belőle, s ilyenkor szívesen mutatkoznak az öltözőben. Most azonban többüket „börtönbe akarják küldeni” – jelentette ki.

A tervezetnek akadnak még kidolgozásra váró részei. Nagyon is támogatandó, hogy a sportolók egészségét akarják védeni, ugyanakkor a drákói tervezet csak a profi sportolókra vonatkozik, az amatőrök továbbra is használhatnak tiltott szereket.