önkormányzat;adók;

2014-11-30 20:00:00

Adtak is meg nem is

Az adótörvényben kiszélesítette a parlamenti kétharmad az önkormányzatok helyi adókivetési jogát, a költségvetést megalapozó úgynevezett saláta törvény javaslatban pedig újabb forrásokat vonna el a településektől. Cserébe viszont a szociális terhek egy részét az önkormányzatokra testálnák.

A jövő évi adótörvényről nem egyeztetett a kormányzat az önkormányzati szövetségekkel. Az utolsó pillanatban, ma legalább a költségvetést megalapozó, "salátatörvénytervezet" kapcsán tárgyalóasztalhoz ülnek a felek. Túl sokat ettől sem várnak az érintett szervezetek, hiszen most már százmilliárdokat nem igen lehet átcsoportosítani a központi költségvetés egyik fejezetéből a másikba. Az önkormányzatok keveslik a jövőre tervezett állami támogatás mértékét, a helyiadó kivetés jogával pedig a döntő többség nem él 2015-ben sem. Akkor sem teheti ezt meg, ha a 2015. évi költségvetési törvényből az olvasható ki, hogy az ideinél 18 milliárd forinttal kevesebb állami támogatással számolhatnak, miközben a szociális ellátásokban nagyobb szerepet kell vállalniuk.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, ők is nehezen igazodnak ki a költségvetést megalapozó "salátatörvény-tervezet" szövegében. Egyebek mellett nem derül ki, hogy a lakástámogatást teljes egészében az önkormányzatoknak kell-e majd finanszírozniuk, vagy abba az állam is beszáll. A törvénytervezetben az is szerepel, hogy a saját adóbevételeket elsősorban a szociális kiadásokra kell fordítani. Az sem ígér sok jót, hogy - a lakástámogatásoknál maradva - a szövegben nem szerepel konkrétan az állami támogatás mértéke, de a normatív források esetében is hiányzik az állami kötelezettségvállalás.

További gond, hogy a járási kormányhivatalok által kifizetett, alanyi jogon járó szociális támogatások egy részét jövőre a helyhatóságoknak kellene fizetniük, ám erre a költségvetés tervezetében egyetlen forint sincs. A kormány az települési iparűzési adóból gondolja ezt a forrást előteremteni. Ahol viszont alig, vagy egyáltalán nincs iparűzési adó, ott szociális segély sem lesz! A 2500 milliárd forintos kiadási főösszeg mellett háromszázmilliárd forinttal gazdálkodhatnak szabadon az önkormányzatok.

Gémesi György, aki Gödöllőnek immáron negyedszázada polgármestere, és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a Népszavának elmondta, hogy az önmagában egyáltalán nem ördögtől való, hogy az önkormányzatok nagyobb mozgásteret kaphatnak a helyi közösségek által megfogalmazott, igényelt infrastruktúra és egyéb fejlesztések finanszírozására. Természetesen alapfeltétel, a társadalmi párbeszéd kezdeményezése a döntés előtt.

Ma azonban nincs abban a helyzetben a magyar lakosság, különösen a kelet-magyarországi, de más régiókban is ez a helyzet, hogy akár ilyen jellegű, a közösség érdekeit szolgáló, többlet adót el tudna viselni - figyelmeztetett az önkormányzati szövetség elnöke. Ráadásul most az adózással szemben olyan ellenérzés alakult ki az országban, hogy nem lenne bölcs dolog belefogni újabb adók kivetésébe, amely amúgy is számos település számára csak elvi lehetőség, mert máig, vagyis december 1-jéig lehetett meghozni az új közterhekről szóló helyi rendeleteket. Ahol ezt nem tették meg, ott egyelőre nem vetnek ki újabb adókat az önkormányzatok.

Földadó, de mértékkel
Hajdúnánáson a földadó bevezetéséről döntött az önkormányzat. Szólláth Tibor polgármester a Népszavát arról tájékoztatta, hogy a település külterületén található földek tulajdonosainak 62,4 százalékának nem kell 2015-ben ilyen címen közterhet fizetnie. Az érintetteknek éves szinten aranykoronánként 200, vagyis hektáronként 4000 ezer forintos kötelezettségük lesz.A hajdúnánási földek bérleti díja hektáronként évente 50-100 ezer forint - tette hozzá a település polgármestere. Szólláth Tibor hangsúlyozta, a helyi adóbevételek egyharmadát a külterületének infrastruktúrájának fejlesztésére, illetve egyebek mellett az uniós és egyéb pályázatok önrészére kívánják majd fordítani.

A földadóval kapcsolatban Gémesi György eltérő álláspontot képvisel, mint sokan, akik eleve felháborodással fogadták azt a törvényjavaslatot, hogy a települési önkormányzatok megadóztathatják a termőföldet is. A gödöllői polgármester emlékeztetett arra, hogy sokan csak a hektáronként 70 ezer forintos uniós területalapú támogatásért pályáztak például állami földekre, majd jószerivel semmi mást nem tesznek, mint hogy fölveszik a pénzt, de a földet nem nagyon bolygatják. Egyelőre azonban még ez is csak javaslat, bár még az önkormányzatoknak is már határoznia kellett erről, hogy ha 2015-től némi bevételre szeretnének szert tenni a föld adóból. Gémesi György álláspontját agrárszakemberek is osztják azzal a kiegészítéssel, hogy például a földbérleti díjak is adómentesek, holott jelentős bevételt jelentenek egy-egy nagyobb birtok bérbeadójának.

Schmidt Jenő sem tartja elvetendőnek a földadó majdani bevezetését. A TÖOSZ elnöke is viccesnek nevezte, hogy a bérleti díjak után egyetlen forint adót sem kell fizetni, de attól tartott, ha kivetnének is rá közterhet, az sem a települések kasszáját hizlalná.

Nem látok arra esélyt, hogy ilyen helyi adókat az önkormányzatok 2015-nem tömegesen kivetnének, 2016. pedig még messze van, addig sok minden történhet - vélekedett Gémesi György, aki azt az álláspontot képviseli, hogy az szja-ból és az áfából is valamennyit a településeken kellene hagyni, mert ez nem csak az önkormányzati feladatok ellátását könnyítené meg, de érdekeltté tenné a településeket a munkahelyteremtésben, gazdaságfejlesztésben is.

Út a szociális katasztrófa felé

A költségvetést megalapozó salátatörvényt kedden kezdi tárgyalni az Országgyűlés. A kormányzat eddig semmilyen érzékenységet nem mutatott a társadalmi gondok iránt, kizárólag az erőből értenek, amit az internetadó elleni megmozdulások is bizonyítottak - nyilatkozta a Népszavának Burány Sándor. Az országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerint a szociális juttatások és segélyek rendszerét drasztikusan átszabja a kormány. A végeredmény borítékolható: a jövőben az önkormányzatok még a jelenleginél is jóval kevesebbet fordíthatnak ezekre a kiadásokra. Burány Sándor is úgy vélte, az önkormányzatok nagy többsége nem fog élni a szinte korlátlan helyi adó kivetési jogával. Az elmúlt négy évben felgyorsult a társadalom elszegényedése, a kormány politikája miatt az ország a szociális katasztrófa felé halad - summázta véleményét a politikus.