Afrika;betegségek;népvándorlás;géntérkép;

2014-12-06 06:34:00

Géntérkép készült Fekete-Afrikáról

Egy sikeres kutatóprojektnek köszönhetően egy afrikai, amerikai és brit szakemberekből álló tudóscsoport felállíthatta az eddig csak ritkán és felületesen kutatott afrikai népcsoportok géntérképét, amelyből választ kaphattak többek között arra is, hogy a különböző betegségekre - mint például a maláriára vagy az ebolára - miért érzékenyebbek egyes régiók lakói másoknál. Emellett a kutatók több információt kaptak arról is, milyen népvándorlások zajlottak évezredekkel ezelőtt Afrikában.

Elkészült Fekete-Afrika genetikai térképe az Afrikai Genomváltozatok Projekt (African Genome Variation Project, AGVP) keretében, amely a kontinens Szaharától délre élő lakosai közül 1800 ember DNS-ét elemezte. A kutatás eredményeit összegző tanulmány a Nature tudományos folyóiratban jelent meg; az adatok abban segítik a tudósokat, hogy jobban megértsék, hogyan változik a térségben az egyes betegségekre való hajlam. A kutatók szerint a betegségek genetikai kockázati tényezőit vizsgáló kutatások többsége mostanáig Európára összpontosított, Afrikáról azonban - amelyet világ genetikailag legváltozatosabb kontinenseként tartanak számon - ezidáig keveset tudtak a szakemberek. Deepti Gurdasani, az AGVP vezető kutatója úgy véli, hogy a fertőző és nemfertőző betegségek egyaránt elterjedtek Afrikában, ezen betegségek kockázati tényezői ugyanakkor nagymértékben eltérhetnek az európai tapasztalatoktól.

"Eredetileg a krónikus betegségeket akartuk kutatni Afrikában. Okaik megértésének egyik útja, ha megnézzük a betegségekre való hajlam genetikai alapjait - nyilatkozta Manj Sandhu, a vizsgálatot lebonyolító Wellcome Trust Sanger Kutatóintézet és a Cambridge-i Egyetem tudósa. Elmondása szerint a kutatás megkezdéséhez a térség genom - vagyis a szervezet DNS-ben kódolt, teljes örökítő információjának - változatainak ismeretére volt szükségük - ekkor jöttek rá, hogy ilyen adatok még nem állnak rendelkezésre. A genetikai minták begyűjtését egy afrikai - etióp, gambiai, ghanai, kenyai, nigériai, dél-afrikai és ugandai -, brit és amerikai tudósokból álló kutatócsoport végezte, amely végül több mint 30 millió, korábban sehol sem azonosított génvariánst talált.

A kutatók több, kulcsfontosságú eltérést is találtak a vizsgált régiók között: kiderült, hogy Dél-Afrika lakóinál kisebb eséllyel fordul elő a malária ellen védelmet nyújtó genetikai mutáció, mint a kontinens más vidékeiről származók között. Fény derült arra is, hogy globális szinten az afrikaiaknál általában nagyobb a magas vérnyomás kockázata mint az európaiaknál, valamint a felderített genetikai különbségek mellett a kutatók képet kaptak arról is, hogy a kontinensen a korábban véltnél több genetikai hasonlóság is előfordul. "A populációk közötti genetikai eltérések nem akkorák, mint vártuk. Ez azért jó, mert így a betegségekre való hajlam genetikai okainak kutatására tervezhetünk nagy léptékű vizsgálatokat" - magyarázta Sandhu.

A tudós szerint ha sikerülne teljes mértékben megérteni egy adott kontinensről származó egyén betegségekre való érzékenységével kapcsolatos biológiai folyamatokat, akkor lehetőség nyílna a komolyabb betegségek ellenőrzésére és kordában tartására, vagy akár kialakulásuk és elterjedésük megelőzésére is. Mindemellett az új genetikai adatbázis segíthet megérteni, miért érzékenyebbek másoknál egyes afrikai lakosok a vírusokra, köztük az ebolavírusra.

A projekt nem csupán a vírusérzékenység felderítéséhez, hanem a földrész ősi népvándorlásainak megismeréséhez is szolgált adatokkal. A tudósok felfedezték, hogy sok afrikai genetikai örökségében valamennyi eurázsiai DNS is található, ami arra utal, hogy évezredekkel az afrikai "kirajzás" után többen visszavándoroltak a homo sapiens őshazájába. Mint kiderült, a számos vizsgált népcsoport közül több az Afrikában ötezer évvel ezelőtt elterjedt bantu törzstől származik. Sandhu szerint ahhoz, hogy jobban sikerüljön megérteni az ősi Afrika géntérképét, a kutatóknak tovább kell tanulmányozniuk az eddig csak ritkán vizsgált afrikai népeket, valamint a különböző régészeti forrásokból is fellelhető ősi genetikai mintákat.