Ballépések a gazdaságban

A kormány idén számtalan unortodox intézkedést hozott. A meglepően célzatos törvények és adófajták minden eddiginél leplezetlenebbül lehetetlenítenek el egyes gazdasági szereplőket, míg másokat monopolhelyzetbe hoznak. A legfelháborítóbb intézkedések között említhetjük a kiskereskedelmi szektort érintő szabályokat, a dohányiparra mért háromszoros csapást, a magánynyugdíj-pénztárak maradékának lenyúlását, és a korkedvezményes nyugdíj-rendszer kivezetését, de akár az M0-ás út fizetőssé tételét is.

Az unortodoxia jegyében született jogszabályok kettős célt szolgálnak: a hatalom erejének mutogatását és a költségvetés gazdagítását. A kiskereskedelmi áruházláncok mindkettőt megszenvedik, hiszen a felemelt élelmiszer felügyeleti-díj milliárdos elvonást jelent a számukra, a „plázastop” meghosszabbítása, a veszteséges láncok bezárással való fenyegetése a kormányzó pártok mindenhatóságát mutatja. A vasárnapi zárva tartás keresztülverése a parlamenten túlmutat a multinak tekinthető áruházláncokon, hiszen az értelmetlenül hozza nehéz helyzetbe a kiskereskedelemben dolgozó munkavállalókat, a munkáltatókat, valamint azokat is, akik eddig vasárnap intézték a bevásárlást.

A dohányiparban érdekelt cégeket és kereskedőket idén a kormány három csapással is sújtotta. Az első, hogy a nagy dohánygyártókat és kereskedőket rendkívüli egészségügyi járulék – egyszerűbb nevén különadó – megfizetésére kötelezik. Látva a cégek felháborodását a kormány módosította az eredeti elképzelést, és lehetővé tette a munkahelyteremtésre fordított beruházás összegét levonják az adóalapból. Második csapás az volt, amikor a kormány megszabta a dohánykereskedőknek, hogy a jövő év közepétől csak állami vagy azzal szerződésben álló dohány-kiskereskedelmi ellátóktól vásárolhatnak közvetlenül. A hab a tortán a jövedéki adó emelése. A magánnyugdíj-pénztárak maradékának, valamint a korkedvezményes nyugdíjba vonulás felszámolása is az idei év terméke.

Az unortodoxia csúcspontja, hogy január elsejétől fizetőssé teszik az M0-ás egyes részeit, valamint a városelkerülő autópálya-szakaszokat is. Az intézkedés gyakorlatilag mindenkit sért – különösen a Budapest agglomerációjából autóval járókat és az M0-ás út környéki üzleteket -, és láthatóan kizárólag a költségvetési bevétel szaporítása miatt vezetik be ezt az értelmetlen szabályt. Az új intézkedés átgondolatlanságát jól mutatja, hogy a kormány gyakorlatilag néhány forintért képes saját klientúráját is magára haragítani.

Az új útdíj bevezetését teljesen irracionális lépésnek tartja Katona Tamás is. Az egyetemi tanár úgy véli, aki eddig nem vett 10 napos, havi, vagy éves matricát, azoknak csak egy szűk köre, a Pest megyei agglomerációban lakó autótulajdonosok fognak matricát vásárolni – véli Katona Tamás.

Az új adók kivetésének oka abban kereshető, hogy a kormány bekerült egy mókuskerékbe, amelyből láthatóan nem lát kiutat – fejtette ki véleményét. Az egyetemi tanár úgy gondolja, emiatt úgynevezett bagatelladókat vetnek ki sorozatban, melyek nem hoznak be annyi pénzt, mint amennyibe a bevezetésük és behajtásuk kerül, ezáltal értelmetlenek, amellett, hogy egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a gazdaságpolitikát.

Ezeknek az intézkedéseknek egy olyan új eleme van, mely megkülönbözteti az elmúlt években hozott rendelkezésektől. Nevezetesen az, hogy egyre nyilvánvalóbban érvényesül a büntető jelleg - véli a szakember. A kormány a büntetés által akarja érvényesíteni az akaratát, például el akarja üldözni azokat a szolgáltatókat – bankokat, energiaszolgáltatókat, kiskereskedelmi cégeket -, amelyeket a kormánypártok úgymond nemkívánatosnak tartanak.

2014 során 200 milliárdnál is többet költött a kormány vagyonelemek vásárlására, amiben a Budapest Bank megvétele még nem is szerepel – említi példának az egyetemi tanár. Ezek mind igénylik a pénzt, és ezért újabb és újabb unortodox intézkedésekre van szükség az államháztartás szinten tartásához - véli Katona Tamás.

A jegybanknál így csinálják

Bár nem kormánydöntés nyomán költekezett felelőtlenül a jegybank, de Matolcsy György elnök döntésének logikája mégis ebből a gazdaságfilozófiából táplálkozik. Jelesül az a botrányos gondolkodás, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működési eredményét a sajátjaként, és nem a költségvetés részeként kezeli. Annak ellenére, hogy bírságból tavaly összesen alig több, mint 800 millió, idén pedig az esztendő első felében 1,9 milliárd folyt be, és bank saját tőkéje 465 milliárd forint volt, mégis ehhez képest is hatalmas összegeket kótyavetyélt el az MNB.

A 12 milliárd forint értékű Eiffel Palace irodaházért 18 milliárdot fizettek ki, és a jegybank-törvénnyel ellentétesen itt ingatlanhasznosításból szereznek bevételt. Emellett 450 millióba került egy V.,Kálmán Imre utcai épület, amit az IPOSZ érdekvédelmi szervezettől vettek meg. A régi budai városháza épületéért az I., Úri utcában, 1,85 milliárdot fizettek ki. A kecskeméti kórház pszichiátriai osztályának volt épületének ára 1,7 milliárd forint volt.

Azonban mindez ahhoz képest, hogy a négy Pallasz Athéné Alapítvány létrehozása 200 milliárd forintba került Matolcsyéknak. Az úgymond a közgazdászképzést megújítani szándékozó alapítványok zsíros mellékjövedelmet hoznak a jegybankároknak, akik a kuratóriumi elnökségért a mindenkori minimálbér hétszeresét, a tagok pedig az ötszörösét vehetik fel havonta.