Veszélyes lenne a grexit

Egyre többször merül fel Görögországnak az euróövezetből való kilépése annak kapcsán, hogy a január 25-én esedékes választás esélyese a hitelmegállapodást elutasító baloldali radikális Sziriza. Megoszlanak a vélemények arról, milyen következményei lennének egy ilyen fejleménynek az Európai Unióra nézve.

Az elsődleges kérdés az, kiléphet-e egyáltalán Athén az eurózónából. Az Európai Bizottság szerint nem, mert az euróövezeti tagság „visszavonhatatlan”. De kizárni sem lehet a görögöket az unió alapszerződése szerint. Csakhogy az Európai Központi Bank (EKB) csökkentheti oly mértékben a görög bankok refinanszírozási lehetőségeit, hogy Athénnak nem marad más választása: más fizetőeszközt kell bevezetnie.

A görögök euróövezetből való távozása, azaz a grexit esetleges veszélyeivel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A Spiegel hétvégén azt sugallta, a német kormány nem tartaná ördögtől valónak, ha Athén feladná az eurót, mivel Berlin abból indul ki, hogy a sérülékeny francia és az olasz gazdaság nem érezné meg ennek hatásait. De nem mindenki ért ezzel egyet.

A 2012 októberében életbe lépett Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ugyanis önmagában még nem jelent garanciát a teljes pénzügyi stabilitásra, de a dominóeffktus esélyét valóban csökkenti - vélik. 2010-ben Berlin még azért ragaszkodott annyira Görögország euróövezetben való maradásához, s az ország megmentéséhez, mert más euróövezeti országok bukása is elkerülhetetlen lett volna.

Ne feledjük, Írországot és Portugáliát is csak hitellel sikerült megmenekíteni, s részben legalábbis, talpra állítani. Azóta azért javult a helyzet, de még messze nem ideális, kivált a magas francia és olasz államadósság miatt.

Görögországgal kapcsolatban az unió eddigi stratégiája, nevezetesen az, hogy az országnak csöpögtetik a hitelt az újabb és újabb reformok fejében, hosszabb távon nem volt sikeres. Bár a görög kormány még nem tudta lehívni az összes hitelt, a reformokra való nyitottsága sem a régi, mivel a lakosság nagy részének elege van a megszorításokból. A görögök nem óhajtanak továbbhaladni a hitelezők által előírt úton, hiszen ők csak azt tapasztalták, hogy megugrott a szegények aránya, jelentősen csökkent az életszínvonal.

Az euróövezet országai az összes görög adósság nyolcvan százalékát, mintegy 260 milliárd eurót fedezik. Amennyiben Görögország távozna az euróövezetből, ez a pénz, vagy legalábbis ennek egy jelentős hányada egyszerűen elveszne. Ezért szakértők szerint a grexit helyett még mindig jobb megoldás lenne a részleges adósságelengedés.

A Spiegel hétvégi cikke után több vezető közgazdász figyelmeztetett a görögök eurózónából való esetleges kilépésének veszélyeire. Peter Bofinger a Welt am Sonntagnak kifejtette, egy ilyen lépés igen nagy rizikót jelentene a teljes euróövezetre nézve. „Ezzel csak kiengednénk a szellemet a palackból, s a helyzeten nagyon nehezen lehetne úrrá lenni” – hangoztatta.

A müncheni központú gazdaságkutató intézet, az Ifo elnöke, Hans-Werner Sinn is úgy vélte, inkább az adósságelengedés jelentené a megoldást. Mint mondta, Görögország még mindig mérföldekre van attól, hogy versenyképessé váljon. Úgy véli, sosem lesz abban a helyzetben, hogy valóban képes legyen a hitel visszafizetésére.

Olli Rehn volt pénzügyi biztos szerint elkerülhető az adósságelengedés, ha hosszabb időt adnának Görögországnak a hitel visszafizetésére. A Berenberger Bank számításai szerint ha Athén búcsút intene az euróövezetnek, 70 milliárd eurónyi német adópénz veszne el. A görög lakosság háromnegyede mindenesetre úgy nyilatkozott, mindenképpen azt szeretné, hogy hazája az euróövezetben maradjon.