Csiszolva jó a bukott egyházügyi törvény?

Nincs szükség új egyházi törvényre, a meglévő jogszabályon azonban még lehet csiszolni - jelentette ki a Magyar Hírlapnak Soltész Miklós.

A KDNP-s egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár ezt azzal indokolta, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság nem a törvény hatályos változatát figyelembe véve marasztalta el tavaly áprilisban Magyarországot, hanem egy korábbi alapján. A pert a hazai kisegyházak - akiket az Orbán-kormány megfosztott egyházi jogállásuktól - kezdeményezték, pedig Soltész szerint a magyar szabályozás Európában is kiemelkedően megengedő. A strasbourgi ítéletről kijelentette, az beleillett a hazánk elleni döntések sorozatába. Az államtitkár szerint a történelmi egyházak is inkább úgy látják, elég lenne a jelenlegi törvényen csiszolni, de erről le kell folytatni a vitát, amiből a felekezeteket nem lehet kihagyni.

Soltész egyébként már decemberben is arról beszélt, hogy a négy történelmi és sok másik egyház vezetője szerint sincs szükség új egyházügyi törvényre, a meglévőt azonban a strasbourgi bíróság kifogásait figyelembe véve módosítani kell. Az emberi jogi bíróság tavaly áprilisban 17 jogfosztott kisegyháznak ítélt meg kártérítést, ezek tavaly első-, és másodfokon is pert nyertek a kormány ellen. Strasbourg elsőfokú ítélete megállapította, hogy a magyar állam a 2011-es egyházügyi törvénnyel, majd annak későbbi módosításaival megsértette a felperes vallási közösségek alapjogait, továbbá sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" Országgyűlés általi elismerése (vagy megtagadása - a szerk.), mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. "Az Egyezményben garantált vallásszabadság joga kizárja az állam mindennemű döntési hatáskörét arra vonatkozóan, hogy egy adott vallásos hit vagy a kifejezésre juttatásának módja törvényes-e vagy sem" - fogalmazott a bíróság. Szinte ezzel azonos tartalmú határozatot hozott az egyházi törvény ügyében a magyar Alkotmánybíróság (Ab) is, kétszer.

Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, az Országgyűlés alelnöke korábban azt ígérte, idén tavaszra lecserélik a Washington rosszallását kiváltó, az Ab és Strasbourg rostáján is elvérzett törvényt. Trócsányi László pedig már hónapokkal ezelőtt megerősítette, dolgoznak az új jogszabály koncepcióján, mert a jelenlegi törvény további módosítása nem lenne megoldás. Az igazságügyi miniszter azt is elmondta, kollégái a német egyházügyi törvényt tanulmányozzák, ami viszont felbőszítette a KDNP-t. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormánypárt elnöke az Indexnek azt nyilatkozta, ők olyan jogszabályt nem szavaznak meg, amely a német egyházi szabályozási modellre épül. Hozzátette: "minden eszközt bevetnek, és keresztbe fekszenek" az új törvénynek. Semjén szintén azt ígérte, a nagy egyházakkal egyeztetnek a változtatásokról. A kicsikkel, így például a többszörös pernyertes Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel (MET) azonban, mint azt korábban Iványi Gábor vezető lelkész lapunknak elmondta, az új jogszabályról sem egyeztet a kabinet.

Szerző
2015.01.13 06:10

Mutyirejtegetéssel és jövedelemvágással búcsúzik az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2018.07.16 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Utoljára ül össze ezen a héten a parlament, ám mielőtt a honatyák elmerülnek a szabadságban. elfogadják a költségvetést, megvédik magukat a sajtótól, illetve lezúzzák a hajléktalanokat.

Pintér sándor egymagában

A honatyák nemcsak azt szavazhatják meg, miképp lehet elrejteni a gyanús ügyleteket, hanem azt is, miképp lehet intézni őket. A fideszes többség a héten felhatalmazza Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egymaga döntse el: milyen EU-n kívüli cég terjeszkedhet Magyarországon. A hivatalos verzió szerint persze ezzel a Magyarország biztonságát sértő külföldi befektetéseket akarja a kormány semlegesíteni. 

Szerző
2018.07.16 07:30
Frissítve: 2018.07.16 07:30

Miskolci választás: a népnek járda kell, nem demokrácia

Publikálás dátuma
2018.07.16 06:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A fideszes jelölt nem állt szóba a miskolciakkal, mégis győzött, nem is kis arányban. A kamujelöltek feleslegesnek bizonyultak, egy átlag választó szerint azt kell nézni, kinél van a kassza kulcsa.
- Vörös ördög! – így legyintett egy idős, amúgy vörösre festett hajú asszony a miskolci győri kapui városrészben, Erdei Sándor alias Rokker Zsoltti plakátjára. - Ráadásul bozontos szakálla van, kiráz tőle a hideg, sose szavaznék egy ilyen emberre! – folytatta. Kiderült: amúgy nem is szavazhatna, mert épp a két szavazókörzet határán lakik, de már a túloldalon, nem a 12-esben, ahol azért tartottak vasárnap időközi önkormányzati képviselői választást, mert a posztot korábban betöltő fideszes Hubay György tavasszal bekerült a parlamentbe.

Az eredmény

Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott. 

Noha „csak” egy mezei képviselői posztról beszélünk, olyan plakáterdő fogadott a Diósgyőr alatti városrészben, mintha legalábbis a polgármesteri székért indult volna harc. A Bársony János úti szavazókörbe sorra érkeztek az emberek, zömmel idősebb párok, akik templomba menet vagy onnét jövet álltak meg voksolni. Az adatok szerint azonban a részvételi arány már délelőtt alatta volt a korábbiaknak, de „érzetre” is magasabb volt egy kicsit, mint például a józsefvárosi időközi polgármester-választás 23 százalékos aránya.  - Egy fecske nem csinál nyarat, pláne erre az egy évre, ami hátravan a következő választásig, de azért eljöttünk. Szerettük az előző képviselőt, mert ő kezdte el a Számozott utcák felszámolását. Azt várjuk el az utódjától, hogy ezt folytassa – mondta egy idős asszony, aki nem csinált titkot abból, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjére, Nagy Ákos ügyvédre szavaz. Őt egyébként – panaszolták többen is - hiába várták személyesen lakossági fórumokra, jellemzően szórólapokon „üzent” a helyieknek. A nyomortelep-felszámolási program folytatása például az egyik erős ígérete volt: a zömmel cigányok lakta Lyukó-völgy és a problémákkal terhelt Számozott utcák ölelésében lévő városrészben a romák megregulázásának ígérete helyben legalább annyira kézenfekvő kampányüzenet volt, mint a nagypolitikában a „migráncsozás”.  Persze egyéb fegyverarzenál is felsorakozott ezen a látszólag csekély jelentőségű időközin. Miután kiderült, hogy indul a voksokért Erdei Sándor alias Rokker Zsoltti humorista, felbukkant a jelöltek között egy másik Erdei Sándor nevű férfi, aki Nyékládházán él. A lista két utolsó helyén így két Erdei Sándor szerepelt, akiket 2013-ban megváltoztatott választási törvény miatt becenévvel vagy ragadványnévvel sem lehetett megkülönböztetni, így pusztán a születési évszámuk segíthetett az eligazodásban. Az „ál-Erdei” amúgy egy percet sem kampányolt Miskolcon, hasonlóan a másik kamujelöltnek számító, a keresztnév-azonosság miatt megosztó ongai Molnár Zsolt fideszes aktivistához, aki egy hangfelvétel szerint arról beszélt: a párt agytrösztjében, Kubatov Gábor közreműködésével döntöttek az indulásáról. Szavai szerint azért vetettek be minden eszközt, hogy Miskolcon ne ismétlődhessen meg az, ami Hódmezővásárhelyen.  A győri-kapui utcákban sokan csak legyintettek, amikor szóba hoztuk ezeket a trükköket. - Olyan mindegy, ki lesz a képviselő, bohóckodik itt mindegyik, de változni úgysem változik semmi – mondta egy középkorú férfi, aki épp az autóját szerelte. Itt lakik, de nem ment el szavazni, nem érdekli, ki lesz a képviselő. Akadt, aki szerint most azt kellett nézni, kinél van a kassza kulcsa, a mostani világban ellenzéki politikusnak ugyanis legfeljebb a szája járhat, de semmilyen beruházást nem tud hozni. A nép nem hülye – mondták - tojik a demokráciára, az esélyegyenlőségre, meg az egyéb hangzatos kifejetésre, az érdekli, hogy ki csináltatja meg a járdát, és ki intézi el, hogy kettővel több hinta legyen a játszótéren.

Országszerte voltak kisebb helyi szavazások

Hat településen tartottak időközi önkormányzati választást vasárnap.     • Az észak-baranyai Ágon az előző polgármester lemondása miatt kellett szavazni, de valódi döntési helyzetben nem volt a falu 152 választásra jogosult lakója, hiszen egyetlen jelölt indult a megméretésen.     • A Zala megyei Vaspörben is vezetőt kerestek a településnek, miután előző polgármesterük márciusban meghalt. Itt két független jelölt közül választhattak a helyiek, a 309 arra jogosult felnőtt.     • Veszprém 8. számú választókörzetében is ketten indultak, itt helyi képviselőt kerestek lemondás miatt. Egy Fidesz-KDNPs jelölttel szemben az LMP egyik tagja állt ki megméretni magát.       • Miskolc 12-es körzetében kísérte a legnagyobb figyelem a választási előkészületeket. Riportunk is ott készül, ahogy számtalan cikk szólt arról az utóbbi hetekben, hogy a FIDESZ-KDNP a legprimitívebb trükköktől sem riadt vissza, hogy a választókat összezavarja. Nem lehet tudni, miért nem hitték el, hogy Hódmezővásárhely egyedi eset volt, az emberek megtanulták az alapvető szabályt: pénzt csak az kap, aki beáll a sorba. Lapzártánkig csak annyit lehet tudni, hogy nagyjából 25 százalékos részvétel mellett a kormánypártok jelöltje elvitte a szavazatok 75 százalékát.      • Sopron 1-es választókerületében négy jelölt szállt ringbe egy képviselői helyért. Helyi pártviták sorozatán keresztül jutottak el a voksolásig.     • Borsodban, Hernádbűdön az egész képviselő-testület lemondott, tegnap mind a négy tagot újra kellett választani. Nyolc induló volt, néhány korábbi arc is jelentkezett. 

2018.07.16 06:30
Frissítve: 2018.07.16 06:30