"Mi is magyarok vagyunk"

Publikálás dátuma
2015.02.05 06:11
A vasba gravírozott roma holokauszt-emlékmű a településen FOTÓK: LÁSZLÓ PÉTER ISTVÁN
Fotó: /
Föl kellett kelteni az igényt az emberekben, mert az határozza meg a mindennapokat – mondja Bogdán László. Cserdi polgármestere a rossz hírű kisközségből néhány év alatt virágzó mintafalut varázsolt. A zömében cigányok lakta faluban az utóbbi években 26 fürdőszobát építettek, ugyanennyi homlokzatot hoztak rendbe kalákában. Nyolc hektáron gazdálkodnak, bérmunkát is vállalnak, van erdejük, fóliasátrakban kertészkednek, s tavaly 38 laptopot és 12 biciklit kaptak a legjobban tanuló gyerekek.

Hallottam rádióban, láttam képernyőn – lenyűgöző volt. Jóképű, szép hangú, fiatal cigány férfi, akinek szavain átsütött a hit, az eltökéltség. Aztán egy este rákattintottam egy csatornára, öten ültek a stúdióban: a műsorvezető, három városi értelmiségi közszereplő és Bogdán László. A három egyívású művészi tökéllyel végszavazott egymásnak, ő ebbe nem tudott, talán nem is akart bekapcsolódni. Ekkor határoztam el, hogy meglátogatom a falujában, abban a világban, amelyet alig ismerünk.

Szeretni okosan kell

Egy időben érkezem a közeli Kistamásiból átruccanó küldöttséggel a jórészt EU-s pénzből pazarul felújított közösségi házhoz. A kisterem asztalán konferencia-kellékek: gőzölgő kávé, rágcsálnivaló, ásványvíz. Kistamásiban is sok a roma, Bagoly Jánosné négy ciklus óta igazgatja a települést. Tanácsot, segítséget kérni jöttek Cserdibe.

– Csak kínlódunk, nem jutunk semmire, pedig van öt hektár földünk – kezdi Zsuzsa asszony. - De hiába próbálom, nem bírom rávenni az embereket a munkára. Annyira szeretem, annyira sajnálom őket, hogy azt hiszem, túl sokat megengedek nekik.

– Szeretni okosan kell. Ne sajnálja őket, azzal árt a legtöbbet – szólal meg Bogdán László. – Hit nélkül nem megy. El kell hitetni az emberekkel, hogy csak a tisztességes út járható, és rövid távon a kétkezi munka vezet célhoz, hosszú távon pedig az iskola. Angolul ezt a folyamatot coachingnak hívják, én köcsögmentesítésnek nevezem. Nem vagyok megmondóember, nem fog tőlem tuti receptet hallani, de az biztos, hogy elvárások nélkül nem lehet követelni. Ha tényleg komolyan gondolják, magokkal, gépekkel tudok segíteni és büszkén teszem. Szívesen el is megyek önökhöz vagy küldhet hozzánk 8-10 embert mondjuk két hétre. Segítséget kérni nem szégyen, és mi segíteni szeretnénk azoknak, akik a kezüket nyújtják felénk.

Delet ütnek, mire kettesben maradunk. Átballagunk a szemközti hivatalba, László szobájába, ahol – mint száradó ruhák – költségvetési iratok csüngnek a plafonról. Az egyik sarokban ketrecbe zárt pártlogók, mellette felirat: „a pártok rabjai vagyunk”. A falon tükör, alatta ez olvasható: „Igen, jól látod, te vagy a felelős a jövődért!”.

A kérdésre, hogy honnan szedi a sziporkázó ötleteket, a profi marketingfogásokat, melyekkel meghódította a liberális médiát, azt feleli: – Gondolkozom. Kialakult egy sztereotip kép a cigányságról, amire sajnos rászolgáltunk. Sokszor úgy viselkedünk, mint az egzotikus állatok, roma nap, kaja, pia, lopás, verekedés, hangoskodás. Ez ellen megyek én a néha gegeskedő ötletekkel, az adományt szállító, tradicionális piros Zsigával, a szlogenekkel, hogy „Az tud adni, akinek van”, meg „Önöknek termeltük, nem Önöktől loptuk”. Ezzel az eszköztárral a szkeptikusokat próbálom megszólítani. Az hajt előre, hogy mindennap meggyőzzek egy kétkedőt: ne dobálj ész nélkül sárral, ne úgy ítélj, hogy nem is ismersz.

Megkérdezem még tőle, hogy ha tényleg csak nyolc osztályt végzett, hol tanulta a beszédébe beszüremkedő idegen szavakat? Vagy a coaching fogalmát, aminek jelentésével a kiművelt városiak sincsenek mindig tisztában? Azt válaszolja: ha egy fehér ülne itt velem szemben, ugye nem kérdeznék ilyet?

Megéri jó embernek lenni

Cserdi 426 lakójának 70 százaléka cigány. A falu nem fogy, túl nagy növekedés sincs, megszűnt a „roma gyerekgyár”. Arról, hogy milyen volt itt az élet tíz évvel ezelőtt, meséljenek a falubeliek – javasolja László. Ő inkább arról beszél, mi vezérelte, amikor 2006-ban alpolgármesternek, majd 2010-ben polgármesternek állt.

– Az első nagy pofont a nagymamámtól, Kolompár Máriától kaptam. Olyan kisugárzással nevelt, amitől ma is összecsapom a sarkamat, ha eszembe jut. Kisgyerek voltam még, amikor megfogalmaztam magamban, hogy ami körülöttünk van, nem jó. Úgy gondoltam, ma is így gondolom, hogy fölösleges mást hibáztatni a sorsunkért. Nem várhatjuk az égi mannát, rajtunk múlik, hogy jobb életünk legyen. Nem vagyok finomkodó, angolszász úr, nem szépítek, nem köntörfalazok, mert ha valóban érdekel a másik, előfordulhat, hogy arcba kell őt könyökölni a valósággal. Én abban hiszek, hogy Magyarországon ma iszonyú nehéz cigányként létezni, de tehetünk és kell tenni azért, hogy jó emberek legyünk, mert megéri. A cigány-politika a nullával egyenlő, a cigány-politikai „elit” mutyizós semmittevők hada, szóra sem érdemes, úgyhogy saját erőnkből kell kikapaszkodnunk a gödörből.

Ha felkérnék, hogy legyen a minisztériumban cigányügyi tanácsadó, vállalná? – vetem közbe. - Nem fenyeget ilyen veszély – vágja rá, majd így folytatja: – Ironikus és szánalmas, hogy időnként beemelnek a politikába díszcigányokat. Négyévente egytál pörköltes szavazót csinálnak belőlünk, mert hagyjuk. Ehhez asszisztáljak? Sose tenném… Ha létezik tisztességes és mérsékelt nacionalizmus, az bennem megvan, de nem vagyok senki babája, nem riszálom a csípőmet senkinek. Ha odafönt meghallgatnának, azt mondanám: mi, cigányok nyitottak vagyunk. Meg akarunk változni és szeretnénk aktív részesei lenni az országnak. Mert mi is magyarok vagyunk és jobban szeretjük a hazánkat, mint Vona Gábor, csak neki ezt nem kell bebizonyítani, nekünk meg be kell. Nem akarunk a „dema” (lovári nyelven: „adjál”) olimpiai bajnokai lenni. Nem szabad minket rászoktatni arra, hogyha kérünk, kapunk, mert akkor kialakul bennünk, hogy nem kell semmit tenni, valahogy úgyis lesz. Sajnálom, hogy ez így van, és minden erőmmel azon vagyok, hogy ne így legyen.

Amikor munkához látott, az első, és legfontosabb lépés a bizalom megszerzése volt. Rendet kellett rakni előbb a fejekben, aztán a portákon. Föl kellett kelteni az igényt az emberekben, mert az határozza meg a mindennapokat – meséli. Az utóbbi években 26 fürdőszobát építettek, ugyanennyi homlokzatot hoztak rendbe kalákában. Nyolc hektáron gazdálkodnak, bérmunkát is vállalnak, van erdejük, fóliasátrakban kertészkednek, s tavaly 38 laptopot és 12 biciklit kaptak sikerdíjul a legjobban tanuló gyerekek.

– Megálljuk a helyünket a pécsi elit piacon, viszünk adományt Budapestre, Ócsára, Dévára – sorolja László. – Baranya legnívósabb éttermeinek beszállítói vagyunk, akkor is, ha veszteségesen. Az én feladatom kisakkozni, mi mit ér meg, mert rang, ha mi szállíthatunk például a pécsi Teleky Bistronak. Ilyenkor azok is, akik csak ládát pakolnak, levágják, kisikálják a körmüket, nehogy koszos legyen.

Bogdán László úgy véli, nem várhatják az égi mannát, rajtuk múlik, hogy jobb életük legyen.

Bogdán László úgy véli, nem várhatják az égi mannát, rajtuk múlik, hogy jobb életük legyen.

Nincs két Cserdi

A közösségi ház nagytermében délelőtt csapatépítő tréning volt a közmunkások számára. Csoportmunkában elemezték, mi a becsület, a tisztesség, a munka, és ki a magyar? A korábbi tréningeken arról is beszélgettek, hogy nyitott szemmel járjunk a világban, ne legyünk kicsinyesek, ne hallgassuk el, ha valami bánt, mondjuk ki, mi a baj, mert ez csökkenti az egymás közti feszültséget. Mindezt azoktól tudom, akikkel falut nézni indulok. Négy ápolt, udvarias srác – három barna, egy fehér. Útközben feltűnik, hogy Cserdi a békebeli, és már alig föllelhető vidéket idézi: ráköszönnek egymásra az emberek.

- Régen a hivatal ablakát is rács védte. Mert itt problémás emberek éltek, sokan többször is megjárták a börtönt. Nagy volt a szegénység, ebből jött a bűnözés – mondja Bartalovics Dávid. – Laci levetette a rácsokat, de ahhoz, hogy belülről is megváltozzunk, sok idő kellett.

– Azelőtt mindenből kizárták a cigányokat, a nőnap, a húsvét, a Mikulás úgy zajlott, hogy még a sötétítő függönyöket is behúzták a hivatal ablakán – veszi át a szót a kétgyerekes apuka, Sárközi László. – Az Európa-híd, ami megépült, azt jelképezi, hogy nálunk nincs szakadék magyar és cigány között. És most már tényleg nincs, egy asztalnál eszünk-iszunk, együtt szórakozunk és dolgozunk.

– Laci megértette velünk, hogy nincs két Cserdi, össze kell fognunk, mert egy helyre tartozunk. Az öregek is örülnek, mert segítjük őket, viszünk adományt, megyünk fát vágni. És hát nyugodtan tudnak lefeküdni, nem kell attól rettegni, hogy reggelre eltűnik a tyúk, vagy az alma a fáról – teszi hozzá a húszéves Sárközi Márió.

A faluvégi cigánytelep: kicsi, színesre mázolt házikók sora, köztük hatalmas fóliaházak fémbordái meredeznek. Rendezett kertek, néhol lovat tartanak, télen egymást követik a disznóvágások. Cserdiben a régi, kipofozott borospincéket is hasznosítják, gombát termesztenek vagy a megtermelt javakat tárolják bennük. Megcsodálom a templomot, a vasba gravírozott porrajmos (cigány holokauszt) emlékművet, az árkok fölött átívelő kecses fahidacskákat, az ocsmány bádog buszmegállókat felváltó fából ácsolt esőtetőket. Jó ideje csellengünk már, és két dolog nem fér a fejembe: sehol egy csikk, eldobott papírzsebkendő, horpadt sörösdoboz, és vajon miként lehet, hogy a srácok alig dohányoznak?

– Nem dobjuk el a szemetet. Ha valaki mégis, összeszedjük – magyarázza a kisfiús, vézna Bogdán Gyula. – A dohányzással meg az volt, hogy Lászlóval elloptuk a cigányok kukáit, kielemeztük a szemetet, és rájöttünk, hogy ez szemét ügy, mert vesszük a piát, a bagót, a Mars csokit szakadásig, és amikor már kenyérre sincs, jön megint a dema. Azóta öt szálat szívok naponta, a többiek még annyit se.

Márió búcsúzóul megajándékoz egy történettel: – Én és a barátom világot akartunk látni. Elmentünk Zalaegerszegre dolgozni, kávéautomatákat szereltünk össze, szalagon. Három hónapig bírtuk Cserdi nélkül… Nagyon szeretem a falumat, itt születtem, itt vannak a gyökereim. Nem vágyok el, itt akarok megöregedni.

2015.02.05 06:11

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33