Milyen a jó állampolgár?

Ma a tisztességes és politikailag aktív ember számít jó magyar állampolgárnak, és tíz évvel ezelőtt is csak alig gondolkodtunk másképpen erről – derül ki a TÁRKI 2004-es és 2014-es adatfelvételeinek elemzéséből. Egy legfrissebb kutatásból pedig az látható, hogy a magas iskolai végzettségűek egyszerre több forrásból is szereznek politikai jellegű híreket, míg a kevésbé iskolázottak leginkább csak a televízión, illetve a rádión keresztül tájékozódnak.

2014-ben Magyarországon majdnem minden megkérdezett fontosnak tartotta, hogy az állampolgár mindig betartsa a törvényeket, és soha ne próbálja meg kijátszani az adózás szabályait. Emellett a megkérdezettek nagy része gondolja fontosnak, hogy mindig szavazzon a választásokon. Legkevésbé a valamilyen társadalmi vagy politikai szervezet munkájában való részvételt, illetve a világ más részén, rosszabb körülmények között élő emberek segítését gondolják fontosnak abban, hogy valaki jó magyar állampolgár legyen.

A válaszok együttes elemzése alapján azt mondhatjuk, hogy az állítások 3 különböző csoportra oszthatóak: ezek a politikai aktivitással, a törvénytisztelettel és a posztmodern értékekkel (tolerancia, civil aktivitás, segítségnyújtás stb.) kapcsolatos állítások csoportjára. Ez például azt jelenti, hogy az esetek nagy részében az, aki fontosnak tartja, hogy mindig szavazzon a választáson, nagy valószínűséggel azt is fontosnak tartja, hogy a jó magyar állampolgár figyelemmel kísérje a kormány tevékenységét.

A 2004-es adatok elemzésekor ugyanaz a hármas csoportosítás rajzolódott ki az állításokból, mint 2014-ben. A három csoport összetétele abban tér el egymástól, hogy a politikai aktivitással kapcsolatos állítások csoportjába több állítás sorolódott, továbbá a posztmodern értékek ereje nagyobb volt. Az eltelt 10 év alatt nem alakult át jelentősen a jó állampolgársággal kapcsolatos állítások fontosságának struktúrája.

2004-ben is a legtöbben azzal értettek egyet, hogy a jó magyar állampolgár mindig betartsa a törvényeket, hogy soha ne próbálja meg kijátszani az adózást, illetve, hogy mindig szavazzon a választásokon. Változás a társadalmi, vagy politikai szervezet munkájában való részvétel esetén, valamint annak a megítélésével kapcsolatban történt, hogy a jó állampolgár figyelemmel kísérje a kormány tevékenységét. Mind a két említett tulajdonságot 2004-ben jóval kevesebben gondolták fontosnak, mint 2014-ben.

Milyen médiumok a politikai hírek forrásai?

A legfrissebb kutatásban a Tárki azt elemezte, hogy a különböző médiumokon keresztül kik és milyen gyakorisággal fogyasztanak politikai jellegű híreket és információkat, azaz milyen csatornákon keresztül követik figyelemmel többek között a kormány tevékenységét.

A válaszadók leginkább a televízión keresztül jutnak politikai információkhoz (a válaszadók több, mint fele naponta legalább egyszer fogyaszt ezen a médiumon keresztül politikai jellegű híreket). A legkisebb arányban az internet számít politikai hírekkel kapcsolatos forrásnak, itt a legmagasabb azoknak az aránya akik soha sem használják erre (59 százalék).

Az iskolai végzettség alapján már valamelyest árnyalódik a kép: minél magasabb a kérdezett iskolai végzettsége, annál nagyobb arányban számít a politikai információk elsődleges forrásának az internet (az általános iskolai végzettségűekhez képest a diplomával rendelkezők körében a leginkább az interneten keresztül tájékozódók aránya majdnem háromszoros).

A különböző újságokból szerzett politikai információk aránya is ilyen irányban változik, bár kevésbé meredeken. A magasabb iskolai végzettségűek több forrásból is nagyobb arányban szereznek politikai híreket, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, akiknek körében a televízió és a rádió egyértelműen a legfontosabb politikai információforrásoknak számítanak.

A televízió "egyeduralma" elsőként az érettségivel rendelkezők körében törik meg, a diplomások között pedig tovább fokozódik a többféle médium fogyasztásának aránya.Településtípus alapján elmondható, hogy a nagyobb városokban, amilyenek a megyeszékhelyek, illetve Budapest, jóval magasabb arányban fogyasztanak politikai tartalmú híreket leginkább az interneten, valamint az újságokon keresztül, mint a kisebb településeken.

Az, hogy a televízió nyert, abban semmilyen újdonság nincs, minden felmérésből ez tapasztalható. Ugyanakkor érzékelhető az is, hogy a fiatalok körében az internet mára jelentősen megerősödött – nyilatkozta lapunknak a kutatás kapcsán Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. A felmérésből kiderül még más is, mégpedig, hogy az újság és az internet komoly harcban áll egymással. Ez azért érdekes, mert általánosan a válaszadók ezt a két csatornát választják legkisebb arányban arra, hogy nyomon kövessék például a magyar kormány munkáját.

Kissé paradox eredmény ez, ha azt látjuk, hogy a nagyvárosokban viszont kifejezetten ezt a két eszközt részesítik előnyben a politikai hírek nyomon követésére. Juhász szerint ez egyértelműen összefüggésbe hozható az életkorral. Az idősebbek érthetően nem az internetet választják, ha informálódni szeretnének, szemben a fiatalokkal, akik viszont már sokkal nagyobb arányban tájékozódnak online eszközökön keresztül – reagált az eredményre az elemző.