Zavar a bérpótlékemelés körül

Publikálás dátuma
2015.02.17 06:22
A vasárnap bezárásra ítélt üzletek dolgozóinak hiába emelik a bérpótlékát FOTÓ: PÁLFALVI KITTI
Fotó: /
Elhalasztották a vasárnapi bérpótlék kétszeresére emeléséről tervezett tegnapi általános vitát az országgyűlésben. A gazdasági tárca a kérdésben mára egyeztetést kezdeményezett az érdekvédelmi szervezetekkel, mert kiderült nélkülük számos kérdést nem lehet tisztázni. Az előzetes egyeztetések elmaradása úgy tetszik rendszerszerű: nem volt ilyen sem a vasárnapi zárva tartást elrendelő törvény, sem pedig az útdíjrendelet esetében.

Meglepetést keltett, hogy kiskereskedelmi dolgozók vasárnapi száz százalékos bérpótlékát tartalmazó törvényjavaslat általános vitájának jövő hétre halasztását kérte Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, a javaslat egyik előterjesztője a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén.

A képviselő azzal érvelt, hogy az érintettek köréről még egyeztet a szaktárca. Szatmáry Kristóf a szóbeli indoklásában kiemelte azt is, hogy a bérpótlékot a szakszervezetek kezdeményezték, illetve azt is hogy havonta csak két vasárnap lehessenek kötelezhetők munkára a kereskedelemben dolgozók. Emlékezetes, hogy Szatmáry és Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezetője adta a nevét a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényjavaslathoz, melyet 2014. december 16-án fogadott el a kormánypárti kétharmad.

A bérpótlék emeléséről szóló általános vita halasztása is azt bizonyítja, hogy még a kormányban is felismerték, rengeteg tisztázatlan kérdés maradt, amit a szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint a törvény elfogadása előtt kellett volna egyeztetni az érdekeltekkel. Ez azonban a háttér- és hatástanulmányok elkészítésével együtt most is elmaradt. Az is zavaros, hogy a vasárnapi kötelező pihenőnap miért csak a kereskedelemben dolgozókra vonatkozik.

A munkavállalók és munkaadók képviselőit a gazdasági tárca mára megbeszélésre hívta. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) tegnap érkezett a meghívás a ma reggeli egyeztetésre, de a bérpótlékról készített jogszabálytervezetet meg sem kapták. Lapunk információi szerint a kormányzati oldalt Czomba Sándor, a szaktárca államtitkára képviseli majd, s a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - s ezen belül a KASZ - mellett részt vesz a találkozón a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) is.

Sáling József, a KASZ elnöke szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) azért lett sürgős a megbeszélés, mert kiderült, hogy rengeteg az elvarratlan szál a vasárnapi zárva tartás és a Munka Törvénykönyve (Mt) módosításával, vagyis a vasárnapi bérpótlék 50-ről 100 százalékra emelésével kapcsolatban.

Tisztázni kell például, hogy hozzá kell-e nyúlni az Mt-hez, vagy a kiskereskedelemre külön Munka Törvénykönyve készül-e, hiszen a vasárnapi munkavégzés nem csak a kereskedelemben jelent gondot. Feszültségeket gerjeszthet, ha a kiskereskedelemben dolgozók 100 százalékos pótlékot kaphatnak a pihenőnapon végzett munkáért, miközben az egészségügyben, vagy a közoktatásban a kisegítő munkát vasárnap is végző munkavállalók és más ágazati dolgozók semmit sem kapnak. A kormánypárti bérpótlék módosítási javaslat önmagában is diszkriminatív. Az sem világos, ha a kereskedelemben két vasárnapon lehet csak munkára kötelezni a munkavállalókat, akkor más szakmákban ez miért nincs így - tette föl a kérdést Sáling József. Az önkéntes hétvégi munkavállalásról, a munkaidő keret emeléséről pedig már most is léteznek jogi keretek, amiről a kollektív, vagy egyéni szerződésekben egyezhetnek meg a felek.

Legalább a fröccs adómentes
Jövedékiadó-mentesen lehet fröccsöt palackozni, forgalmazni. Ez kizárólag olyan termékekre vonatkozik, amelyek szőlőbor és szénsavas víz keverékéből készültek, legfeljebb 8,5 százalék alkohol van bennük, és a bor aránya több mint 50 százalék.
A sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékekkel kereskedők jövedéki biztosítéka január 1-jétől - visszamenőleg - 20 millió forintra csökken, a sávosan progresszív biztosíték helyett. A biztosítékot február 1-jéig kellett megemelni, így aki ezt megtette, annak visszajár a többlet, akire pedig bírságot szabott ki a NAV a megemelés elmulasztása miatt, annál 30 napon belül visszavonja a határozatát az adóhatóság - derül ki a jövedéki biztosíték mértékével összefüggő törvénymódosítás parlamenti előtt lévő tervezetéből, amelynek tegnap először vitáztak a képviselők.

Egyelőre még az sem teljesen egyértelmű, hogy a kereskedelmi láncoknál, üzleteknél el lehet-e rendelni a vasárnapi háttérmunkát, például raktári munkát, a polcok feltöltését, takarítást és így tovább, vagy sem. Mert a megemelt bérpótlék csak rájuk vonatkozna. Az 5 alkalmazottnál többet foglalkoztató nagyobb üzletekben 240 ezren dolgoznak, az ennél kisebb vállalkozásokban további 160 ezren. Sok családi kisboltban a családtag munkaviszonyban dolgozik, s ők vasárnap is a pult mögé állhatnak. Csakhogy ha elfogadja az Országgyűlés a bérpótlék emelést, akkor nekik is ki kell majd fizetni a 100 százalékos pótlékot. Nagy kérdés, hogy kisvállalkozók ezt hogyan gazdálkodják ki, vagy milyen megoldást választanak, hogy ne kelljen kifizetni.

Sáling József szerint a vasárnap zárva tartással és bérpótlékkal összefüggő kérdések alapos egyeztetést igényelnének a lehető legtöbb szakmai, ágazati képviselettel, és azt nem lehet egy-két nap alatt elintézni. Egyértelműsíteni kellene,hogy ki dolgozhat vasárnap és ki nem, pontosan hány vasárnapon lehet nyitva tartani - pillanatnyilag havi két vasárnapról lehet szó -, nem kellene további korlátokat beépíteni, és rendezni kellene a bérpótlék ügyét. Bonyolítja a helyzetet, hogy egy konkrét ügyben még az akkor létező Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a bevásárlóközpontokban vannak boltok - szakmától függetlenül - amelyek rendeltetésszerűen tartanak nyitva, s ezekben a munkavállalóknak nem jár bérpótlék a pihenőnapi munkavégzésért. Ez a precedens értékű ítélet az Mt-ben is szerepel - jegyezte meg a szakszervezeti vezető.

A DK a kiskereskedelmi dolgozóknak szánt vasárnapi bérpótlék mellé vasárnapi nyitva tartást is követel - mondta Varju László, a párt elnökségének tagja. Ha a bérpótlékról szóló javaslatot e nélkül szavazzák meg, az hiábavaló lesz azok számára, akik a kötelező vasárnapi boltbezárások miatt elveszítették a munkájukat - tette hozzá Varjú.



2015.02.17 06:22

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18